16.
10.nap!
Tegnap Kacchan teljesen pánikba esett és be hozott a gyengélkedőre ahol kiderült hogy kezd egyre lassabban verni a szívem.
Deku...-mondta Kacchan könnyezve amire rá néztem.
Igen?-kérdeztem rá mosolyogva.
Miért mosolyogsz mindig amikor tudod hogy meghalsz?
Mert jobb hinni hogy túlélitek nélkülem mint hogy megölitek magatokat értem. Mindig egy jól emlék leszek neked és a többeiknek is ezért azt akarom hogy boldogan lássanak ne pedig úgy mint aki nemsokára meghal.-mondtam moslyogva oly sokadjára amire egyből fel állt majd meg is ölelt.
Annyira szeretlek Deku!
Én is Kacchan!-mondtam majd pusziltam fejen de egyre álmosabban éreztem magamat ezért inkább vissza feküdtem és ásítottam egyet.
Álmos vagy?-kérdezte amire csak bólintottam és be mászott mellém majd magához ölelt.
Szeretlek Kacchan!-öleltem vissza.
Én is!-mondta majd nézett a monitorra ami egyre lassabban mutatta a szív dobbanásaimat.
Hiányozni fogsz!-mondtam majd csuktam be a szememet és lélegeztem be édes karamellás illatát.
Te is nekem Deku! Jó éjt!-mondta majd puszilt fejen én pedig egyből el is aludtam végleg...
Mosolyogva mentetted meg az embereket és most is mindig csak mosolyogsz All Might! Az emberek mindig tisztelik a másikat még akkor is ha nem látszik vagy nem úgy fejezik ki magukat ahogyan kellene! Az emberek azért néztek fel rád mert mindig megvédted őket a rosszban és mindig nyugalmat,bizalmat árasztottál feléjük!
De nyugdoj meg mindig veled leszek idebent!
Nekem az sem baj Kacchan ha hallodtak minket! Nekem csak az a lényeg hogy vagy nekem!
Azta!! Nagyon menő vagy!Te vagy az én hősöm Kacchan!
Te vagy az enyém Deku!
Izuku Midoriya emlékére❤️
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro