Karl p.o.v. (valami új heh)

Nagyjából a fim felénél jártunk, nem volt még túl sok ijesztő jelenet, ami jó.

Nick lába közt ültem, gyakran csúsztam le egy kicsit, hogy ráhajthassam a fejem, amit úgy tűnt, hogy nem bán. 

Elég rég óta ismerjük egymást, én pedig kedvelem őt, bár nem hiszem, hogy ő így gondolna rám.

Mindegy is, a szoba viszonylag csöndes volt, kivéve a három hülyegyerek lent a matracon.

Ez így is volt, amíg egy jump scare be nem jött, mire mindenki sikított, vagy csak megrezzent, felpattant. Mármint mindenki, csak Clay és Nick nem, a két őrült, akik tényleg szeretik is a horrort. (amúgy én is imádom lol) Nevetni kezdtek, mire megcsaptam Nick lábát. 

Lassan a fülemhez hajolt, és belesúgott.

-Karl.

-Igen?-kérdezem kedvesen, mintha semmisem történt volna. Ideges hangnemben kifújta a levegőt.

Talán meg fogok halni a következő másodpercekben, de Nick fog megölni, úgyhogy kit érdekel.

Arra számítottam, hogy mondani fog valamit, de helyette kicsit feljebb húzott, átölelte a derekamat, és a fejemet a vállára tette.

Úgy döntöttem, hogy nem teszek ellene semmit. 

Miért kell ezt csinálnia velem, főleg, ha nem is szeret? Mármint sosem mondta, de tudom.

Kicsit felnevetett, ahogy mocorogni kezdtem, és a mellkasára hajtottam a fejemet, mire ő rátette az állát.

~harmadik személy p.o.v.~

A film alatt George észre sem vette, hogy minden egyes ijesztő jelenet után közelebb hajolt Clayhez. A legelső dolog amire felfigyelt, hogy már a fiú pólójába temette az arcát, aki erre átkarolta.

Nem érdekelte őket, hogy mit csinálnak, hogy ki láthatja őket, úgy is mondhatnánk, hogy a saját kis világukban voltak.

A film nem sokkal később véget ért, mire George és Clay magukhoz tértek, és felültek. Mindkettőjüknek hiányzott a másik félből áradó melegség. (nem olyan melegség jajjaj)

-Éhes vagyoook.-mondta Tubbo, ahogy lassan feltámaszkodott a matracról. A barna hajában pattogatott kukorica darabok voltak, az arca pedig már szószba mártott nachosokkal volt tele. Segítettek neki letörölni mindent, majd meglátták, hogy Tommy is ugyanúgy néz ki, így Wilbur egy nagy sóhajtással odament hozzá, és lemosta neki a kajadarabokat. 

-Rendelek pizzát, ha az jó mindenkinek.-szólalt meg végül Niki.

Végül körbement, és felírta, hogy ki milyen pizzát kér, majd vagy tíz perccel később végre megrendelte őket.

Amíg vártak leginkább a suliról, és a dolgozatokról beszéltek.

De ahogy megszólalt a csengő, ami azt jelentette, hogy megérkeztek a pizzák, mindenki elhalkult, Niki pedig kiment, és hét dobozzal tért vissza.

Letette a konyhában, majd mindenki vett magának 2-3 szeletet, és a tányérjukkal visszamentek a nappaliba.

Niki elindított egy pár zenéből álló lejátszási listát, ami pont akkor fejeződött be, amikor mindenki végzett az evéssel. Vagyis, csak addig, amíg Niki vissza nem jött pár dobozzal.

-Van fagyi!-kiáltotta boldogan, mire egytől egyig felpattantak.

-FAGYI!-ordította Tommy és Tubbo, ahogy egymásra néztek, majd a konyhába rohantak, hogy szedjenek maguknak, Ranboo pedig csak sóhajtozva lassan utánuk ment.

Legutoljára George és Clay álltak fel.

A konyhában már csak Niki volt, és két hatalmas vödörnyi különböző ízű fagyi.

Vanília, és csoki.

Clay vaníliát kért, míg George mindkettőt.

-És most?-kérdezte Ranboo.

-Van egy ötletem.-felelte Nick mosolyogva. George már félt, kicsit reménykedve, hogy nem azt fogja mondani, amire gondol.

-Mit szólnátok Felelsz vagy Merszhez?

Lassan mindenki beleegyezett. George pontosan ettől tartott. Játszott már ilyet ennyi idősen, és az sokkal másabb, mint amikor 12-13 évesen játszották.

Felállítottak pár szabályt, hiszen Tommy, Tubbo és Ranboo is játszottak. (ők 9.-be járnak [a sztoriban], de mivel amúgy is kiskorúak, nem akarok semmi ahhoz nem illő dolgot csinálni)

Nem voltak túl bonyolultak a kikötések: semmi perverz merés, ha valaki nem akarja megcsinálni a merést, akkor kettő felelést kell, ha pedig felelést nem, akkor kettő merést.

És azzal... Elkezdődött a játék.

Huhúú, ma két fejezet (eddig :D )