8
Már több mint egy hónapja, hogy George az új iskolájába járt. A baráti köre jól megismerte, mindent tudtak róla, és ő is róluk.
Persze George és Dream még mindig szoros kapcsolatban álltak, sőt, talán még egy kicsit jobban összenőttek.
Niki tervezett valamit. Egy eseményt akart megrendezni.
Egy ottalvós "bulit".
Szóval ezt is tette. Kedden egyeztetett mindenkivel, ők pedig a szüleikkel, és úgy tűnt, pénteken mindenkinek jó lesz.
~George p.o.v.~
A buli pár órán belül kezdődött, végül Niki házához beszéltük meg, ugyanis a szülei üzleti úton voltak.
Nem félek a ma estétől, de remélem, hogy semmi őrült dolog nem fog történni.
Kicsit elkalandoztam, amikor Clay megpöckölte a vállamat.
-Aw!-suttogtam idegesen.-Ezt most miért kaptam?-tettem hozzá.
-Úgy láttam, hogy nem figyelsz, és a tanár dolgozatokról beszél.
Még ha a megismerkedésünk nem is sikerült olyan jól, közel kerültünk egymáshoz. Sokszor veszekszünk, és szivatjuk egymást, de akkor is.
Sokszor mondott olyan dolgokat mint Dream, de hagytam, hiszen miért ne hasonlíthatna rá? Lehet, hogy pont azért vagyunk jóban.
Amikor elhatároztam, hogy elkezdek figyelni a tanárra, megszólalt a csengő, mire mindenki felpattant, és amennyire gyorsan csak tudták, elhagyták a termet.
Halkan morogtam egyet, majd nagyon lassan elkezdtem pakolni a táskámba. Nagyon elfáradtam, nem bírtam már kapkodni.
Clay ott állt, és nevetni kezdett.
-Miért vagy ennyire lassú?-mondta ki nehezen két nevetés között.
-Mert fáradt vagyok, most pedig fogd be.
Felálltam, és elindultam kifelé az ajtón, ő pedig szorosan mögöttem jött, és azt mondta, hogy megbeszélte a többiekkel, hogy kint, a suli előtt találkozzunk.
Úgy is volt, megint két felé oszlott a csapat; Niki kocsijában volt ő, Wilbur, a hátsó üléseken pedig Tommy, Tubbo és Ranboo.
Aztán Karl és Nick előre ültek Karl autójában, míg Clay és én hátra.
Mindenkinél legalább két táskányi többnyire teljesen fölösleges marhaság volt, hogy minek, azt nem tudjuk. Elvégre ilyen egy ottalvás. Bár lehet, hogy ez más lesz...
Nagyjából tíz percnyi kocsikázás után végre megérkeztünk, éppen időben, mielőtt még Clay teljesen az agyamra ment volna.
Elég nagy volt, hatalmas kerítéssel előtte.
Szép volt, jól nézett ki, de hatalmas. Három embernek legalábbis nagyon.
-Otthonosnak tűnik.-mondtam neki, mire mosolyogva felém fordult.
-Örülök, hogy még egy kis időt tudunk együtt tölteni. Megígérem, hogy felejthetetlen esténk lesz!
Na igen. Pont attól félek, hogy talán egy kicsit túl felejthetetlen lesz.
-Mindenki kész van, Niki.-szólt közbe Wilbur, mire a lány bólintott, és egy kulccsal a kezében az ajtóhoz lépett, és beengedett minket.
Mindannyian szótlanok voltunk.
-Azt a rohadt Niki!-nyögte be végül Nick, aki Karl mellett állt.
Mindenki elnevette magát.
-Akkor mindenkinek jó, ha a nappaliban alszotok?
Mindenki belement, úgyhogy Niki odavezetett minket, mi pedig még mindig kicsit el voltunk ámulva a hatalmas helyiségtől.
-Majd kitaláljuk később, hogy ki hol és min alszik. Hogy álltok a kajával? Éhesek vagytok?
Eldöntöttük, hogy még várhatunk, egyrészt mert még csak négy óra volt, másrészt mert Tubbo egy egész bőröndnyi nasit hozott, azt pedig nem lehet veszni hagyni.
Átöltözünk kényelmesebb ruhákba, és leültünk, hogy nézzünk egy filmet, amit közösen választunk majd ki. Ez így egyszerűnek hangzik, de nagyon nem volt az.
-Oké, akkor itt vannak a választási lehetőségek.-Kezdte Wilbur.-Van egy horror, egy szomorú, és egy akció filmünk.
Majdnem tíz perccel és rengeteg veszekedéssel és pár elhajított párnával később megegyeztünk a horror filmben.
Személy szerint nem szeretem a horrorokat, de már belefáradtam a vitába, és egy kis csendre vágytam.
Elég nagy volt a nappali is, így kettő három személyes kanapé volt, és egy hatalmas matrac azok elé terítve.
Én az egyik kanapé közepén ültem, a bal oldalamon Clay, a jobb oldalamon Nick, az ő lábai között pedig Karl.
A másik kanapén Niki és Wilbur ült, közéjük pedig idő közben befurakodott Niki macskája is.
A matracon pedig Tubbo, Tommy és Ranboo hasaltak, akik végig nevetgéltek, és egymást dobálták bármivel, ami éppen a kezükbe került; párna, távirányító, zokni, nasik stb...
-Akkor kezdhetjük!-mondta boldogan Niki, majd elindította a filmet.
Bocsánat, hogy csak most jövök résszel, de nyaralni voltam, és nagyon elfáradtam, de most már itt vagyok, és jönnek a fejezetek! Remélem, hogy mindenki jól van, vigyázzatok magatokra! <3
ui: van benne egy kis KarlNap szál is hehe :)
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro