Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

14

Besétáltam az iskola ajtaján egy korai hétfő reggelen. Mondjuk azt, hogy ez nem volt egy mindennapi hétfő reggel.

Ez az utolsó hét az iskolából, ami azt jelenti, hogy most lesz az összes teszt, és a szalagavató pénteken.

Szinte mindenki arról beszélt, kivéve minket. Nem volt a legfontosabb témáink között.

Biztos voltam benne, hogy ha elérkezik a csütörtök, akkor már mi is meg fogjuk említeni, de most először jussunk el odáig, és vergődjük át magunkat a rengeteg dolgozaton.

~ugrás~

Éppen hazaértem a suliból, nem kaptam túl sok házit, csak a dogákra kell készülnöm, aminek örültem.

Ezért bekapcsoltam a gépemet, hogy egy kicsit beszélgessek Dreammel, és amíg töltődött, lementem egy kis nasiért.

-Hello?-hallottam a fejhallgatómon keresztül. Elmosolyodtam, majd válaszoltam.

-Szia!

-Mit szeretnél játszani?-kérdezte.

-Hmm, nem tudom, felmehetnénk csak úgy az smp-re.-vetettem fel.

-Oké, nekem jó.-egyezett bele.

Beléptünk, és elkezdtünk bányászni, hátha találunk egy kevés gyémántot.

-És hogy megy a suli?-kérdezte, miközben kiütött egy blokkot.

-Igazából egész jó, lettek barátaim. Az egyikük egyébként rád emlékeztet.-nevettem el magamat a mondat végén.

-Az is lehet, hogy én vagyok. Simán járhatunk egy suliba, anélkül, hogy tudnánk.

-Most hogy így mondod...

Megint csönd lett, majd hirtelen egyszerre nevettük el magunkat. Már hogy lenne ő Clay?

-El tudod képzelni?-mondtam még mindig hangosan nevetve.

-Vicces lenne! És megvan már a szalagavatóra a párod?-változtatta meg a témát.

-Még nincs, de őszintén, én nem látom ezt az egészet egy nagy dolognak... De ha egy bizonyos ember felkér, akkor elmegyek vele.

-Kiszemeltél már valakit?-kérdezte enyhén flörtölős hangnemben.

Elpirultam.

-N-nem, vagyis, igen, talán, nagyjából.

-Mesélsz nekem róla?

Valóban meglepődtem, hogy Dream a barátaimról érdeklődik. Talán csak örül neki...

-Hát, először egy elég nagy köcsög volt, aztán az asztalukhoz ültem az első napon, és akkor elkezdtünk beszélgetni. Sokszor veszekedtünk, ő néha flörtölt vel-állítottam meg gyorsan magam.

-Bocsánat, nem hagylak szóhoz jutni.

-És? Az életem elég unalmas, a tiédet hallgatni sokkal jobb. Nem zavar, meséld tovább. Kezd olyan lenni, mint egy film.-mondta nevetve, mire elmosolyodtam.

-Pár nappal később elmentünk egy gyönyörű helyre, hogy jobban megismerjük egymást a kis csapatunkkal, és ott közelebb kerültünk egymáshoz. 

-Kedvesnek hangzik.-felelte érzelemmentesen. 

-Mennem kell, majd beszélünk később!-búcsúztam el gyorsan.

-Oké, szia Gogy.

-Szia Dream.

Kiléptem a játékból és a hívásból is, majd visszakapcsoltam a telefonomat, és megnyitottam az üzenetemet Clay-től.

Clay: Akarsz menni valahova?

Én: Persze! Mikor és hova?

Clay: egyedül vagyok otthon, nézhetnénk egy filmet, vagy valami, elhozhatlak, ha kész vagy.

Én: K, öt perc múlva kész vagyok. Hozzam a sulis cuccaimat a biztonság kedvéért?

Clay: uhh, ha akarod

Én: Elhozom

Clay: Ok, nemsokára találkozunk ;)

Megforgattam a szememet a kis kacsintós fej láttán, majd ledobtam az ágyra a telefonomat.

Felvettem egy szürke farmert és egy kék pulcsit. Lehet, hogy nagyon meleg volt kint, viszont Clay mesélte, hogy náluk mindig jéghideg van.

Eltettem a holnapra kellő könyveket, és egy felsőt egy másik nadrággal, ha maradnék estére.

Eltettem még a töltőmet, egy kis nasit, és felvettem a cipőmet.

Éreztem, ahogy a telefonom megrezzent a zsebemben. Clay írt, hogy itt van a ház előtt. Megfogtam a kulcsomat, és kimentem.

Bezártam magam mögött az ajtót, és beültem mellé.

-Szia.-mondta, miközben elindult.

-Heló, választhatok zenét?-kérdeztem, és gyorsan bekötöttem magamat.

Rám nézett, majd vissza az útra.

-Uhm, persze.

Odaadta a telefonját.

Csak két számot tudtam lejátszani, de még így is élveztem kiválasztani őket. 

Megérkeztünk, ő lehúzódott. Kiszálltunk, én pedig visszaadtam a telefonját, mire elmosolyodott, és bólintott.

-A nappaliban akarod nézni a filmet, vagy a szobámban?-kérdezte, ahogy beengedett a bejárati ajtón.

-Uhhh, a szobádban.

Hogy miért választottam az ő szobáját? Fogalmam sincs.

Felmentünk egy lépcsőn, majd be egy ajtón. Jártam már a szobájában, de most kicsit át lett rendezve.

Azt mondta, hogy tele van zöld dekorációkkal, én azonban csak sárgát látok...

-Milyen filmet akarsz nézni?-kérdezte, amíg én letettem a táskámat az ajtó melletti sarokba.

Gondolkodtam egy pillanatot, mielőtt válaszoltam.

-Láttad az éhezők viadalát?

-Én igen, te?-felelte, miközben lenézett rám. Utáltam, amikor ezt csinálja, ez csak másik mód, hogy alacsonynak hívjon.

-Én is, de már elég régen, és most lenne kedvem hozzá, úgyhogy...

-Akkor az lesz. Nézzük meg mindet?-kérdezte, miközben a polchoz lépett, és levette róla a távirányítót.

-Ha lehet.-mondtam. Nincs olyan sok, úgyhogy meg is tudjuk nézni őket, és még aludni is tudunk.

-Fogunk valamit csinálni vacsorára?-kérdeztem, ameddig levettem a cipőmet, és elindultam az ágya felé.

-Uhh, pizza?-vetette fel, majd elkezdte igazgatni a párnákat a háta mögött.

Egyszer már aludtunk összeölelkezve, nem zavar egyikünket sem a másik közelsége, úgyhogy nem is csináltunk belőle nagy ügyet.

-Nekem jó.

~ugrás, Clay p.o.v.~

Véget ért az első film.

Beleegyeztünk, hogy rendelünk pizzát, és elkezdjük a második részt, amíg várjuk, hogy kihozzák.

Úgy 17 perccel később megszólalt a csengő, gyorsan megállítottam a filmet, és lerohantam. 

Kifizettem, és egy nagy pepperóni pizzával a kezemben mentem vissza. George az éjjeli szekrényemnél állt, és éppen a konnektorba dugta be a telefonja töltőjét.

-Kérsz pizzát?-kérdeztem.

Elmosolyodott, és bólintott.

Hoztam fel két tányért, mindketten 2-2 szelet pizzát tettünk rájuk, és visszaültünk az ágyba.

Amikor a második résznek is vége lett, volt egy üres pizzásdoboz a földön, kettő chipses zacskó, és rengeteg morzsa mindenütt. George és én közben már egyre közelebb feküdtünk egymáshoz az ágyon.

-Mielőtt elkezdjük még elmegyek wc-re.-jelentettem ki gyorsan, mire fáradtan hümmögött valamit.

Felálltam, és kimentem.

Amikor kész lettem, és visszaértem a szobába, George feje egy párnán volt, a szemei le voltak hunyva, és mélyeket szuszogott.

Halkan felnevettem, majd leültem mellé, és óvatosan megráztam a vállát.

-George! Még van két film, és csak fél tíz van!

-Engedd, hogy átaludjam a harmadikat, és akkor megnézem veled a negyediket.-motyogta.

Nagyot sóhajtottam, majd kinyújtottam oldalra a karomat, és közelebb húztam magamhoz. A fejét a mellkasomra tette, a testével pedig az enyémhez simult, és máris visszaaludt.

Elmosolyodtam, és nyomtam egy puszit a hajába. 

-Jóéjt Gogy.-suttogtam.

Már egy ideje tudom, hogy George Georgenotfound. 

Nem volt semmi konkrét bizonyítékom, csak összeraktam a dolgokat. 

Örülök, hogy ezt tettem. Kedvelem Georgenotfound-ot egy bő éve már, de amikor találkoztam George-al, az egész történet átalakult. 

Nem akarok választani közülük, de tudva, hogy ugyanaz a két ember, nem is kell. 

És megszeretném hívni a szalagavatóra.

huhu, mi lesz itt :)






Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro