31.
Fᴇʀʀᴀʀɪ
- A heti feladat pedig az lenne, hogy pénteken mutassák meg egymásnak azt az ajándékot a másiknak, ami a legtöbbet jelent nektek, és a párotok vette nektek. Legyen az tárgy, emlék, vagy bármi más.- zárta le a mai párterápiánkat a velünk szemben ülő nő.
- És mit gondol doktornő, mennyire haladunk a felé, hogy teljesen rendben legyen a kapcsolatunk?- tette fel a kérdést mellettem a moancói és én is érdeklődve néztem a velünk szemben ülőre.
- Nos, Mr. és Mrs. Leclerc én azt hiszem, hogy önök nagyon jól haladnak, de ne kiabáljunk el semmit sem, haladjunk csak szépen lassan.
- Rendben. Köszönjük!- állt fel Charles, majd engem is felsegített- Jövünk a következő alkalommal.- kezdett el kifelé sétálni velem a nyomában, de nekem még sikerült elkapnom a nő sejtelmes mosolyát.
clarisse_f_f-leclerc
79 208 ember kedveli
anya-lánya, apa-fia nap...🥰
2 307 hozzászólás
danielricciardo én nem biztos, hogy rá mertem volna bízni a kicsit Leclercre...
→georgerussell63 ezzel teljes mértékben egyetértek!😂
→clarisse_f_f-leclerc mert?🤨
→landonorris mert mondjuk lehet, hogy Arthurhoz vitte el a babát, hogy cserélje ki a pelusát...
→clarisse_f_f-leclerc most erre azt kellene mondanom, hogy meglepett? Múltkor egy hétig az öccse, a bátyja vagy az édesanyja pelenkázta a kicsiket
→danielricciardo komolyan?😂
→charles_leclerc nem kell azért ezt ennyire túltolni. Csak egy kicsit béna vagyok ebben, jó?
→pierregasly ebben IS...😂
martin.martin jaj de kis poci lett🤩
→zia.ricci annyit nőtt már🥺🙀
→clarisse_f_f-leclerc vagy csak valakik ritkán látogatnak bennünket...
→khadija.roussea vagy csak valaki nem hív minket
→toto.müller nem mintha eddig annyira vártad volna a meghívókat, mentél és kész😂
→charles_leclerc valaki jöhet pelenkázni, ha már ennyire túltengés van a jelentkezők között...🙋🏻♂️
→maxverstappen1 egy napot nem bírsz ki a családoddal Leclerc?😂
→charles_leclerc és te nem bírsz ki úgy egy napot, hogy nem veszel levegőt?
→maxverstappen1 de csak ha te vársz éjszaka az ágyamban utána bébi!😚
→danuelricciardo Verstappen megcsalsz?! MEGCSALSZ?!
→charles_leclerc ha engem kérdezel, akkor viheted...🙌🏻
→danielricciardo nem. NEM! Megyek az ügyvédemhez, aláírni a válási papírokat!
→maxverstappen1 drága lesz ez neked életem!
→danielriccardo a Chanel táska az enyém! Meg ne próbáld!
→maxverstappen1 az az enyém! Viheted a Louis Vuittont! De a Chanel az enyém, tudod mennyi idő volt megszerezni?! Vidd onnan a nagy mancsaidat!
→danielricciardo na még mit nem?!
- Kiket faggatsz ki az Olasz Nagydíjon?- nézett rám Chalres, miközben a mellkason fekdüt.
- Haas, Williams és Alfa Romeo.- túrtam bele a monacói hajába, mire ő csak jólesően felmorgott.
- Nem kéne előbb a Mercedesszel beszélned a Williams előtt!- csókolta a nyakamba a férfi, mire csak nevetni kezdtem, hiszen egy érzékeny pontot talált el.
- Totoval majd csak az utolsó előtti futamon tudom beszélni.- húzom el a számat, hiszen előbb szerettem volna ezt az egészet lerázni- Jövő héten jön a McLaren, az Alpine és az Aston Martin.- néztem le a férfira, aki csak bólintott.
- Szerinted Toto tud valamit?- néz rám a férfi, mire csak megingatom a fejem.
- Nem tudom, remélem nem. Vagy ha mégis, akkor nem akar ellenünk fordulni.- ingatom meg a fejem, amikor az egyik kicsi felsírt- Ez Jules lesz, ő ma csak a tiéd.- hajolok hozzá egy csókot nyomva ajkaira.
- Megyek.- kelt fel miközben a combomra csapott egyet.
- Te szemét!- kiáltottam fel nevetve.
A hasamra fordulva fúrtam a fejem a párnába, amikor lépteket hallok meg, ami a másik szobából érkezik a hálóba, majd Charles, vagyis gondolom ő, a hátamra tesz valamit.
- Köszönsz a maminak Jules?- ült a combomra a férfi, és a fenekem feletti részre csúsztatja kezeit, miközben a kisfiam elkezd a nyakam felé mászni, amit próbál át is ölelni kis kezeivel.
- Szia anya kis szerelme.- simítok végig kisfiam apró fején- Jót aludtál kicsikém?- erre válaszul csak apró kezei közé vette egy tincsemet, majd meghúzta a hajamat.
- Azt hiszem nem kell majd neki tanítanom, hogy hogyan kell udvarolni a lányoknak az oviban.- nevetett fel mögöttem a monacói, miközben lassan megpróbálta lefejteni a kicsi kezét a hajamról.
- Hát így szerintem nem udvarolhat.- fordultam meg a férfi alatt akinek a kezében ott volt Jules, aki csak nem szemekkel nézett rám, majd addig kalimpált az apja kezében, míg az le nem tette a hasamra a kisfiút, aki ott kényelmesen el is helyezkedett ott, és lecsukta a pici szemeit.
- Hiányzik ott bent lenni, mi kishaver?- simogatta meg a kicsi fejét Charles, de mivel az ő keze hatalmas, Jules pedig még apró, így az egész fejecskéje elfér a pilóta egy kezében, ami engem mosolygásra késztet- Elmegyek megnézem Lili alszik-e még.- nyomott egy puszit a homlokomra, és a kisfiunk arcára is, majd ott is hagyott bennünket.
Sajnos mivel az Olasz Nagydíjon az olasz csapatok vannak főleg porondon, így ezen a hétvégén Charles és Carlos is rendesen szerepeltetve volt. Én a kicsikkel csütörtök lévén a Ferrari ebédlőjében voltam, hiszen két csapatot már letudtam a hétvégén, már csak a Williams maradt, akik remélem hasonlóan megértőek lesznek velem, mint az eddigi négy csapat, akik készségesen segítettek, szerencsére.
Clarisse
Meg van a Haas és az Alfa is.
J.
Nagyszerű! Nagyszerű, köszönöm Clarisse, hamarosan mi is ott vagyunk a feleségemmel, már igazán kíváncsi a Ferrari ikrekre.
Clarisse
Az étkezőben vagyok velük, nyugodtan ide jöhet, nem hiszem, hogy érdeklik a kocsik...
J.
Tapasztalat?
Erre az üzenetre csak szemforgatva lezártam a készüléket, és visszafordultam a kicsik felé, aki hatalmas szemekkel néztek rám, így lassan előhúztam egy plüssmacit, és szórakoztatni kezdtem a két kicsit, akik ezt vigyorogva fogadták.
- Sziasztok! Leülhetek?- hallottam meg magam mögül egy hangot, mire azonnal arra frodultam.
- Szia! Pere, nyugodtan.- mosolyogtam Isara, aki csak visszamosolygott rám, majd helyet foglalt a babakocsi mellett.
- Gyönyörűek.- simított végig Lili arcán, aki azonnal elkapta a nő ujját, és csillogó szemekkel vizsgálta azt, a rajta lévő ékszerekkel, amit Isa csak nevetve fogadott.
- Igen, azok, és kíváncsiak is.- néztem nevetve a szőke nőre.
- Valóban. Kivehetem?- néz a kislányomra, aki még mindig kíváncsian nézi a nem rég érkezett nőt.
- Csak nyugodtan.- mosolyogtam rá, mire csak óvatosan kivette Lilit a kocsiból, aki mosolyogva fogadta ezt.
- Szeretik az idegeneket?
- Szeretik az új helyzeteket. És valójában csak akkor sírnak, ha Charlesnak kell pelenkázni őket, monjduk akkor Charles is sír.- nevetem el magam, amibe Isa is csatlakozik.
- Szabad kérdezni?
Kíváncsian nézek rá, amikor egy nagyobb szerelő csapat hangoskodva érkezik meg a terembe, és meglátva a kicsiket azonnal meg is támadnak bennünket, és körbeszeretgették a kicsiket, akik ezt vigyorogva fogadták, majd ahogy jött a csapat olyan gyorsan el is mentek.
- Kérdezz nyugodtan.- néztem a nőre, aki csak bólintott.
- Láttam, hogy több csapat vezetőjével is beszélsz, és csak arra lennék kíváncsi, hogy Carlosnak félnie kellene?- nézett rám az ajkait rágva idegesen.
- Jaj, dehogy, ez egy teljesen másik dolog Isa, ez inkább a gyári dolgok rendezése, semmi köze a pilótákhoz.- moslyogtam a nőre, aki azonnal válaszolni is akart, de ekkor megérkezett Lavinia, akinek az érkezéséről már értesítettek, és ő is azonnal minden figyelmét Julesnak és Lilibethnek szentelte.
A hétvége hosszú volt, nekem és Charlesnak is. Nekem a Williams miatt, akik nem igazán szerettek volna belemenni a dolgokba, amikkel kapcsaolatban minden csapattal tárgyaltam, és eddig szinte mindenki belement eddig, csak az ő foguk nem fűlött hozzá, amivel kapcsolatban nem igazán tudtam mit kezdeni, így három napig jártam a Williams és a Ferrari boxai között, de végül csak beadták a derekukat, mondjuk ez elég dok szívességbe fájt nekem, de legalább elértem, amit akartam. Néha csak nem rossz, hogy Enzo Ferrari unokahúga vagyok.
És ami Charlest illeti, az időmérő alatt elszállt alatta a motor, így csak a tizenegyedik helyre tudta behozni magát, amit csakis azzal érhetett el, hogy imádkozott a kocsiban, és hogy addigra már volt neki pár mért köre. Az egész garázst képes lett volna szétszedni szombaton, és ez vasárnapig sem lett jobb, de szerencsére a motor, az igen, így jó sok szerencsével, lóerővel és kiesővel összeszedte a hátsóját és a harmadik helyre nyögve-nyelve, de behozta a kocsit. Egyben.
Ami miatt éppen Binottonak szeretnék gratulálni, még ha nem is soka köze volt a dolgokhoz, de csak az ő keze alatt történik még mindig minden itt. Az irodája elé érve éppen kopognék, amikor meghallom, hogy telefonál valakivel, ami nem is lenne baj, ha nem ppen róla mene szó.
- Megint több csapattal is beszélt a hétvégén. Perzse, hogy figyelek rá, hiszen ezt csinálom, már vagy tizenkétéves kora óra, nem? Igen, az unokáidra is figyelek, nagyon aranyosak, és egyre csak nőnek. Nem tudom, hogy mikor mennek vissza, de van amit te is tudhatnál.- ekkor benyitottam a kis irodába, mire Mattia hirtelen felém fordult- Majd később visszahívlak, itt an a lányod.- ezzel kis is nyomta a készüléket- Szervusz Clary.- mosolygott rám, mire csak helyet foglaltam az egyik bőr fotelben az asztala előtt.
- Anyu?
- Tessék?- néztem rá mosloyogva, ő pedig furcsán nézett rám, mire a telefonra mutattam.
- Jaj persze, persze, anyukád. Üdvözöl benneteket.- mosolygott rám, mire csak vigyorogva bólintottam.
- Csak gratulálni akartam a hétvégéhez.- morolyogtam rá, mire csak egy hatalmas mosllyal nézett rám.
- Ez a verseny csak a kezdett volt Clarisse, veled és velem a vezető székben Clary, ez a csapat szárnyalni fog a jövőben.- csapta össze kezeit vigyorogva.
- Nagyon remélem, Mattia. Nagyon remélem.- álltam fel eddigi helyemről, és az ajtó felé vettem az irányt- Lenne itt még valami.- fordultam még vissza felé- Szeretnélek megkérni rá, hogy maradj itt Olaszországban, és menj be a gyárba, hiszen lassan mindent rendezni kellene az ez évi kocsival.
- És a jövő évi, abba is belenézhetek.- nézett rám mosolyogva.
- Oh, nem, nem! Azt majd és intézem, nekem is ki kell vennem a részem a munkából mostmár.
- De neked ot vannak a
- Viszlát Mattia!- ezzel ki is léptem a helyiségből, majd a kijárat felé vettem az irányt, ahol a parkolóban Charles várt a kicsikkel a kocsiban.
- Na minden oké?- nézett rám mosolyogva a férfi.
- Nem. Semmi sem oké.- ingattam sóhajtva a fejem- Csak menjünk haza, és legyen végre vége ennek a hétnek.- dőltem hátra az ülésben, és megsimoattam mindkét kicsi pocakját, amit csak mosolyogva fogadtak, és lassan el is aludtak amíg a pilóta hazafelé vezetett.
Ők azok az emberek, akik miatt még mindig kitartok...
Hazaérve felvittük az ikreket a kiságyakba, és behúztam a sötétítő függönyt, amikor két kezet éreztem meg a csípőmön, és egy fejet a csakhajltomban, mire azonnal a férfi hajába vezettem ujjaimat.
- Mi lenne, ha lefürödnénk együtt?- duruzsolta a fülembe, mire csak lassan bólintottam egyet- Hátha az segít neked is ellazulni.- tette át egyik vállamra a hajam, majd lassan masszírozni kezdte a vállaimat.
- Hátha.- leheltem a szavat, mire csak a nyakamba csókolt és el is lépett a hátam mögül.
- Megyek elkészítem a vizet, te pedig csak zárd be az ajtót.- simított végig a testem vonlán, ami miatt csak kirázott a hideg.
Lassan segítette le rólam a ruháimat a férfi, amikor már vele együtt a fürfőben voltam, majd bele is ültetett a kádba, amit kellemesen meleg vízzel töltött meg, végül ő is mögém ereszkedett, és elkezdett lefürdetni engem, ami borzalmasan jól esett, és a karjaiba dőlve lazultam el végre teljesen megnyugodva.
Este az ágyban fekve simogatta a gerincem vonalát a pilóta, miközben lassan elvett valamit az éjjeli szekrényről.
- A karóra, amit az esküvőnkön adtál nekem, és belegravírozgattad ezt az idézetet, azőta sem merem elhinni, hogy itt vagy velem.- mutat a karóra hátuljára, ahol egy Ortega y Gasset idézet szerepelt:
Két szív között a legrövidebb út a hűség.
Mosolyogva húztam végig ujjaimat a gravírozott betűkön, majd ugyan azzal a mosollyal fordultam a férfi felé.
- Az enyém a szobában van.- mutattam a helyiség felé, mire Charles érdeklődve ment be oda, miután felvette a köntösét, majd miután én is beléptem utána saját hálóköntösömet kötöttem meg csípőmön, a pilóta lassan körbe fordult, de nem talált semmi oda nem illőt- Nem tudod mi az?- néztem rá vigyorogva az ajtófélfának dőlve, ő pedig csak a fejét rázta- Pedig rögtön kettő is van.- léptem beljebb- Két kis angyalt kaptam tőled akkor éjszaka.- léptem az egyik kiságy mellé, amiben Jules szuszogott nyugodtan.
•🧸•
Utólag is elnézést az esetlegesen több helyesírási hiba miatt, vagy éppen a felmerülő logikai bakik miatt, de éppen azzal küzdök, hogy ne érezzem úgy, hogy a fejem el szeretne tűnni a helyéről.😂 Viszont a részt sikeresen befejeztem és meg is osztom veletek.
Remélem mindenki jól van, és hogy mindenkinek csodálatosan telik a hétvégéje!❤
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro