Lᴇᴄʟᴇʀᴄ

- Clarisse kérlek mondd el mi a baj.- ráztam meg ismét kicsit a nő vállait, de ő nem mondott semmit, csak indulatosan letörölte könnyeit, majd ellökött magától, majd mintha nem is ugyanaz az ember lenne, a legféltöbb anyai gonddoskodással emelte ki a kádból Jules kis testét.

- Kicsikém!- hallottam meg Enrichetta hangját a hálóból.

- Anya.- ejtette ki a velem lévő nő ezt az egyetlen szavat olyan nagy fájdalommal, mintha valaki folytogatná közben.

- Jaj kicsikém, gyere ide.- lépett be az olasz nő a fürdőszobába, majd magához ölelte a lányát, akit ekkor már a sírás rázott. Mégis mi történt, amíg nem voltam itt?- Felhívtam az egyik barátnőmet, gyerekorvos, azt mondta idejön. Már úton van.- vette el tőle a kisfiunka, akivel elindult a hálószoba felé, miközben Clary megmosdott. A nő mögé léptem tenyeremet pedig a hátára simítottam.

- Clary- szólítottam meg, mire olyan gyorsan fordult hátra, mintha csak megégettem volna.

- Ne merészelj hozzám érni!- rivalt rám, mire döbbenten léptem egyet hátra a nő pedig vizes ujjait a hajába vezette, majd ki is lépett az anyja után a hálóba.

- Kicsikém, vidd be Lilit a gyerekszobába, had aludjon nyugodtan.- duruzsolta a lányának Enrichetta, aki minden szó nélkül vitte is a kislányunkat át a másik szobába, amikor becsukta maga után az ajtót, akkor fordult csak felém Enrichetta, és be kell hogy valljam, az a felállás valahogy jobban tetszett, amikor tudomást sem akartak venni rólam- Mit mondtál a lányomnak Leclerc?- sziszegte nekem a szavakat, hogy Clarisse még véletlenül se hallja meg.

- Semmit! Most értem ide.- emeltem magam elé kezeimet védekezés képpen.

- Nem is most! Hanem amikor eljött, egy szót sem volt hajlandó arról mondani.

- Csak annyit, hogy mi van, ha az a gyerek is az enyém, és hogy abban a pilanataban Charlotte felnőttesebb volt, és jobb anya két viselkedett.

- Hogy mit?! Csak legyen jobban az unokám Leclerc, az első dolgom lesz, hogy megfojtsalak, és elássalak a hátós kertben. Hogy mondhatsz olyan egy fiatal nőnek, egy fiatal anyának, hogy rossz anya? Sok mamlasz férfit láttam már, de te magasról vered mindet!- sziszegte nekem a nő, miközben a kisfiamat vetköztette le.

- Anyu, itt van Flora doktornő.- nyitott be a szobába a feleségem egy idős nő kíséretében, akin látszott, hogy éppen a legédesebb álmából ébresztették fel.

Cʜᴇᴠᴀʟɪᴇʀ

- Mi a baja a kisfiamnak, doktornő?- sétáltam idegesen fel-alá a szobában, miközben ujjaimmal a nyakláncommal játszottam, hátha az megnyugtat.

- Csak egy kis meghülés drága Clarisse.- fordult oda hozzám az idős nő, és mosolyogva megsimogatta a felkaromat- Hagyok itt pár gyógyszer neki, hatóránként tudod adni neki. Ha kell, akkor fürdesd meg közben. Az segíteni fog. Sok teát adj neki, akár vizet is, a lényeg, hogy nagyon sok folyadékot kell neki adnod. És a másik kicsi?- akasztja az ingébe a szemüvegét, nyakába pedig a sztetoszkópját.

- Ő nem beteg.- ingatom meg a fejem.

- Azt reméltem is.- neveti el magát halkan a nő- De ha már itt vagyok, akkor megnézem a kis gyönyörű Ferrari hercegnőt.

- Kincsem mutasd meg neki, én addig felöltöztetem Julest.- tol az ajtó felé édesanyám, így vonakodva ugyan, de átsétálok a kislányom szobájába.

Az éjszakát a babaszobában töltöttem, virrasztva a kisfiam kiságya mellett, miközben őt ringattam Charles pedig édesanyámmal volt lent a nappaliban. És reménykedtem benne, hogy amikor reggel lemegyek nem áll ki egy nagykés a monacói hatából.

- Jó reggelt.- battyogtam le a konyhába fáradta, és azonnal magamhoz vettem édesanyámtól a kávét- Jules végre nyugodtan alszik, nem nyöszörög, Lilibeth most evet, szóval nyugodtan alszik még legalább két vagy három órát. Itt maradsz anyu, hogy én is tudjak egy kicsit aludni?

- Ez természetes kicsikém, te csak menj aludni. De előtte tusolj le, hogy nyugodtan tudj aludni. Charles pedig elviszi sétáltatni Kaktuszt, akit magával hozott. Na menj kicsikém, menj.- terelgetett felfelé az anyám, és én minden ellenkezés nélkül mentem is.

Szinte bedőltem az ágyba, ahol azonnal el is nyomott az álom, hiszen azért nem volt könnyű éjszakánk, és még Charles is éppen most jelenik meg nekem, hát nagyszerű.

A szememet dörzsölva lépkedtem le a lépcsősoron, miközben nyújtózkodva kiropogtattam magamat. A konyha felé vettem az irányt, ahonnan hangokat hallottam.

- Kérlek, kérlek Lilibeth, csak egy kicsit egyél!- könyörög a kislányunknak a monacói pilóta.

- Úgy nem fog enni.- motyogom, amikor belépek a helyiségbe, ahol Charles a hordozó előtt térdel, és úgy próbálja meg etetni Lilit.

Melléjük lépve emeltem ki a kislányom a kényelmetlen hordozóból, majd magamhoz emelve fektetem a kezembe, és a cumisüveg kivettem a férfi kezéből és lassan ringatva kezdtem el etetni a kislányt, miközben dúdoltam neki. Lassan átváltottam és a keringő lépéseit kezdtem el ismételgetni, miközben etettem a kislányt, és erősen arra koncentráltam, hogy még véletlenül sem nézzek Leclerc szemébe.

- Meddig fogsz ignorálni?- szólal meg halkan a férfi mögöttem még mindig a földön ülve.

- Amíg valakinek két anyja nem lesz, és kettő nem szüli meg.- morogtam az orrom alatt.

- Clary, nem csinálhatod ezt.- lép mellém a férfi.

- Nem? NEM? Az én gyerekemet meg se tudod etetni, de az övéhez dalolva rohnsz?

- Ő az enyém is.

- Azt majd én eldöntöm.

- Ugye tudod, hogy ez nem így működik?- fordít hirtelen maga felé, és állam alá csúsztatja a mutató ujját, hogy ránézzek- Ők az enyémek is.- hajol közelebb ajkaimhoz, amik ennek köszönhetően elnyílnak egymástól, menjen a picsába az összes reflex...- Sőt jobbat mondok,- hajol még közelebb- te is az enyém vagy.- nyomja ajkait enyémek ellen, vigyázva, hogy Lilinek még véletlenül sem legyen semmi baja. Én pedig állok ott, és élvezem. Élvezem? Sóvárgok utána... De ettől több tartás van benne, így bár nehezen, de elhúzódom tőle, és el is fordulok. 

- Minek jöttél ide?

- Mert szeretlek, téged és a kicsiket is.- lép ismét szorosan mögém, és a csípőmre tette a hatalmas kezét.  

- Igen az után a mondat után, hogy a tiéid a gyereke meg én is, nagyok úgy néz ki, hogy szinte rajongsz értünk.- húzom fel az orrom, és ezt a mondatot halál komolyan gondolom is.

Ahogy a pilóta is, tekintve, hogy mérgében felrúgta a bárszékeket a márvány pult mellett, mire kezemben a picivel összerezzentem. Akkor láttam utoljára ilyennek, amikor még szinte alig ismertük egymást, azóta pedig velem soha nem viselkedett így. De mi van, ha ez csak egy álca volt? És csak azért van velem, mert itt vannak az ikrek, és mert Piotro azt mondta?

- Sajnálom. Nem kellett volna.- motyogja az orra alatt, majd elkezdi visszaállítani az ülőalkalmatosságokat az eredeti pozíciójuka, miközben én az alvó Lilit vittem át a nappaliba, és a hatalmas lapos elefánt párnára fektetve ültem le mellé, miközben arcomról töröltem le a sós nedves könnyeket. Gyűlölök sírni...

A pilóta az elefántos párna másik oldalán foglalt helyet, kezeivel átfogva térdeit, és maga elé bámult. Már nem aludhatott rendesen egy ideje arca alapján. Kézfejein ujjtövei pirosak voltak, mintha megütött volna valamit, vagy valakit... Csuklóján az óra olyan szorosra volt húzva, hogy csodálom, hogy még van vér a kezében.

- Mennyire rontottam el?- szólalt meg összetört hangon, ami engem is összetört, de nem annyira, hogy ezt meg is mutassam  neki. Minden olasz ilyen büszke és keményfejű, vagy csak a Ferrarik?

- Nem tudom.- sóhajtok egyet, amikor elkezd rezegni a telefonom a dohányzó asztalon, ami a pilóta mellett van, így el is veszi azt, és felém tartja, de tökéletesen látja, hogy ki hív.

- Igen, tessék?- emelem a készüléket a fülemhez, de közben a kislányom pocakját simogatom, megnyugtatás képen. Na nem az övé, hanem az enyém miatt, mert ő nyugtan aludt, mint egy kis angyal.

- Clarisse? Remélem nem zavarlak.- nem mintha izgatná- Megvannak a tervek, amiket megbeszéltünk, be tudsz jönni értük, vagy küldjem ki a birtokra azokat?- lassan a pilóta felé fordítom a fejem, aki megblvölten játszadozik a kislány pici ujjacskáival, ami akarva akaratlanul is mosolygasra késztet.

- Útba esik majd, bemegyek értük.

- Tökéletes, köszönöm! További szép napot!- ezzel le is tette a telefont, amit magam mellé tettem le a padlóra.

- Mikor?- hallottam meg ismét a férfi hangját, mire csak sóhajtottam egyet. Kicsit sem volt hangulatom erről beszélni. Pláne nem ezek után.

- Két napja.

- Akkor kerestelek Zermattban.- jegyzi meg, mintha nem tudnék róla pontosan. Mintha nem tudnék minden lépéséről pontosan.

- Tudom.- bólintottam, amikor kinyílt a bejárati ajtó, aki édesanyám lépett be a kisfiammal a kezei közt.

- Hát itt vagyok.- lelkesedik be azonnal, majd felém kezd lépkedni- Kincsem, Jules jól van, de éhes.- tartja felém, mit mosolyogva veszem a kisfiamat tőle.

- Add csak ide anyu, majd én megetetem.

- Nagyszerű, én addig csinálom a vacsorát.- indult el a konyha felé, de a nagy boltíves összekötésnél még visszafordult- Leclerc! Te meg menj fürödni, és alduni, a volt férjemet jobbá ránézni, mint rád.- forgatja meg szemeit unottan a férfi pedig meg sem próbál ellenkezni, csak elindul az emelet felé, míg én a két kis csodámon nézek végig, akiken ugyan olyan ruha van, így szinte biztos vagyok benne, hogy Charles öltöztette őket, ami ismét mosolygásra késztet.

Milyen szép is lenne, ha nem egy másik nő és gyerek miatt vesztünk volna össze...

A hangyományos olasz tészta vacsorát anyám még megfőzte ám megenni már nem maradt itt, mivel még be kellett nézzen az étterembe, így csak én és a pilóta ülünk egymással szemben az asztalnál, és csak az evőeszközök monoton csörgése töri meg a csendet.

A monacói elejtette a villáját, mire rá kaptam a tekintetem, a székén hátradőlve az orrnyergét masszírozta.

- Gondolkodtam.

- Jól kezdődik.

- Legalább a humorod megmaradt.- nevette el magát erőltetetten- Tudom, hogy elrontottam, de helyre akartom hozni, viszont nem hiszem, hogy itt kezdődtek nálunk a problémák, vagyis nem tudom, őszintén nem ez a szakterületem, de amit lehetett megtettem, vagyis gondoltam, és arra jutottam, ha neked is megfelel, akkor felhívom holnap Binottot és elkérem tőle annak a párterapeutának a számát, akivel a tavalyi szezonban fenyegetett bennünket.- na most rajtam volt a sor, hogy elejtsem a villámat...

clarisse_f_f-chevalier

89 307 ember kedveli

enyémek 🖤

danielricciardo jaaaj🙀 ugyan olyan cukin vannak felöltözteve!🙆🏻‍♂️🤩
      →maxverstappen1 neked meg Norrisnak is kéne ilyen...😂
      →danielricciardo ha veszel nekem, én felveszem😂
      →maxverstappen1 na gyerünk kölkök, mindenki beszáll 1 euróval. Hajrá hajrá, úgyis degeszre keresitek magatokat...
       →pierregasly ki beszél? Ki beszél?
       →charles_leclerc hát Verszappen maximum morog...
       →georgerussel63 beszállok 2 euróval, ha ilyen párnát is veszünk nekik...😂
       →charels_leclerc amúgy megsúgom, hogy max a szállításba jöttök ki ennyivel...😂
      →pierregasly hülye vagy? Ezeknek nem kell dizájner darab, elég lesz nekik, valami olcsó kínai változat😂
      →danielricciardo és ha kipörsög tőle a popsim?🥺
      →maxverstappen1 akkor a Leclerc vagy a Norris család szponzorál egy adag popsikrémmel, egyem a kis szíved...🥺
      →carlossainz55 neked max segged vagy feneked van Ricciardo, nem popsid, már legalább 30 éve...😂
      →pierregasly vén tortty...😂
      →landonorris papi és a popoija...😂
      →danielricciardo  😚🖕🏼

martin.martin jaj de kis bogyók, el kellene már menni megnézni őket🥰
      →toto.muller emlékszel arra a béka plüssre, amivel mindig basztattuk Clart az egyetem alatt?
      →martin.martin nyilván, azt ki felejtené el?😂
      →toto.muller szerintem szerzek a piciknek egy-egy olyant😂🐸
      →clarisse_f_f-chevalier Müller te a kapun kívül maradsz...!
      →danielricciardo Clary nem bírja a békákat?
      →carlossainz55 nem...😂🐸
      →khadija.roussea nagyon de nagyon nem😂
      →lia.rossi egyszer még egyetem alatt mentünk haza buliból, és rálépett egyre, utána nem volt hajlandó sétálni, mert mi van, ha jön mégegy, szóval Totonak kellett hazavinnie a hátán😂
      →danielricciardo komoly?😂
      →clarisse_f_f-chrvalier az...🙄

•🧸•

Egy jó kis humoros instás résszel mindent fel lehet dobni. Nem? Nem? Hát szerintem sem, és most mindet foghatnék a történelemre és a GMO-ra (és azt is csinálom😂), de nem tudom, nem jöttek a szavak, a sorok, és nagyon remélem, hogy ez csak egy ilyen kis pénteki megfáradás volt, mert ha nem...

Na de ettől függetlenül, remélem mindenkinek szép hétvégéje lesz, és ki tudtok kicsit szabadulni és kapcsolódni ilyen szép időben!❤️