Tompán hallotta a kérdést, szint fel sem fogta a szavakat.

-Rebeca.....-ejti ki gyengéden a nevet. Leguggolt elé és a lány alkarjára vezette hatalmas tenyerét. A kezeit vizslatta miközben próbált kizárni minden zavaró tényezőt a tudatából.

"Ugye milyen gyenge vagy?" Idegen mégis ismerős hang zengte be elméje minden kis zugát. "De én segíthetek neked hogy ne így legyen. Én felszabadíthatlak." Duruzsolja mézes hangon. Gyorsan megrázza a fejét, de ezzel csak azt érte el hogy jobban szédült. Ismét lenézett a karjára, de már nem pihent rajta az a hatalmas tenyér.

Egyedül maradt a gondolataival és azzal mézédes hanggal. "Mire vársz Rebeca? Hagyd hogy segítsek. Nincs rájuk szükséged. Csak legyengítenek. Ők nem a barátaid. Félnek tőled. Csak muszájból vannak itt. Steve sem szeret. Csak átvernek, de én nem. Add át magad nekem és mindent meg kapsz, amit csak akarsz." Hallja a hangján hogy mosolyog. Síri csend lepte el a szobát, csak Beca gyors légvételei törték meg ezt.

Hirtelen egy mélyről jövő öblös kacagás hasított át a csöndön. Hiába kapkodta a fejét, nem látott senkit. Itt jött rá hogy ismét az elméje játszik vele. A szobában lévő egész alakos tükörre vezette a tekintetét. Magét látta benne és még valakit. Egy sötét alak állt a háta mögött. Nem kicsit rémült meg, ezért gyorsan fel állt az ágyról és megfordult. Senki nem volt ott. Zavartan pillantott körbe, majd újra meghallott azt az öblös nevetést. A tükörben ismét azt az alakot látta.

Hirtelen és meggondolatlanul cselekedett. Oda sietett a tükörhöz és bele ütött ököllel. Hangos csörömpöléssel tört össze, majd esetek a padlóra a szilánkok amiken volt egy kevés vér is. A kézfeje kicsit vérzett, de annyira nem vészes. "Látod Rebeca? Nem történne ilyesmi ha hallgatnál rám." Hangos trappolás ütötte meg a fülét, majd kinyílt az ajtó és Steve jött be Bruce társaságában. Sokkosan néztek hol a lányra, hol a törött tükörre.

Steve gyorsan kapcsolt és oda ment hozzá. Óvatosan kezébe vette remegő, sebes kacsóit. Rá nézett a dokira aki ugyan úgy hozzá sietett és szemügyre vette a sebeket. Óvatosan le ültették az ágyra, majd Bruce kiment, de Steve ott maradt vele. Nem szólalt meg, de látni lehetett rajta hogy tengernyi kérdése van.

-Hallottam......-szólal meg halkan. Azt hitte meg sem hallja azt amit mondott.

-Mit hallottál?-kérdezte halkan.

-Egy hangot. Olyan ismerős volt de közben mégsem.-hajtja le a fejét. Bruce visszajött fertőtlenítővel és kötszerrel a kezében, majd óvatosan ellátta azt a minimális sérülést a lány kezén. Bruce adott neki egy kevés nyugtatót ami elég hamar kiütötte. Steve elkísérte az ágyig, betakarta, majd Rebecat el nyomta az álom.