A Magic Shop Friends (?) c. részének subplotja

"– Gummy-gom – válaszolom megadóan."

*-*

Taehyung

Apró nyálcseppek hagyják el a rendező száját, ahogy kiabál velem.
– Vegyük még egyszer! Taehyung-aaa – szinte énekli a nevem végét felindultságában –, próbáld már megcsinálni ezt a nyomorult jelentet, mert mindjárt szétrobban a fejem! Shinhye-ssi! Csinálj ezzel a kölyökkel valamit, könyörgöm! – fordul a színésznőtársam felé, és tényleg összeérinti a két kezét, mint aki az oltár előtt könyörög a megváltásért. Ez volt az álmom, egy filmszerep. Most meg itt állok a forgatáson, és úgy tűnik, hogy éppen mindent elbaszok.
Széttárom Shinhye felé a karom.
– Mit nem csinálok jól, noona?
– Azt, hogy ez nem csók! – robban közbe a rendező. – Nem az a bajom, hogy nem ér össze a szátok, hanem az, hogy nem érzem egyáltalán, hogy te akarod őt. Érted? Csókolóztál már egyáltalán? – pislog rám vörösödő szemmel.

Én is vörösödök. Nagyon ciki a színművészeti főiskola első évében azt mondani, hogy hát nem nagyon?
– Persze – vágom rá. – A középsuliban volt egy csomó barátnőm!
Néhányan felnevetnek, mintha nem hinnének nekem. Pedig ez tényleg igaz, csak annyi kiegészítéssel, hogy a legrövidebb kapcsolatom asszem volt vagy teljes húsz perc, a leghosszabb meg talán eltartott húsz napot is.
– Miért ne lett volna egy ilyen helyes fiúnak? – áll a pártomra Shinhye, de az ő mosolya is kedvesen lesajnáló. Felmegy bennem a pumpa, amiért azt gondolják rólam, hogy töketlen vagyok.
– Bogum-ssi, mutasd meg neki légy szíves! – szól a rendező.

Bogum arcán pajkos mosoly jelenik meg. Jóképű fiú, hullámos félhosszú haja renitens külsőt kölcsönöz neki. Socks nagy haverja, ezért lógtunk már együtt egyszer-kétszer. És észrevettem néha, hogy rajtam felejti a szemét. Nem értem ezeket a tekinteteket. Ha őszinte akarok lenni, tetszik nekem egy kicsit, amit ilyenkor látok rajta, de Bogumot úgy zsongják körül a csajok, mint muslicák a cefréshordót.

Sértődötten várom, hogy a nagy Bogum bemutassa nekem, hogy hogyan kell egy lányt megcsókolni. De ő nem Shinhye felé veszi az irányt, hanem egyenesen felém tart. Jobb karját előre tartva közelít, de mielőtt bárki megszólalhatna, megragadja a tarkóm és lesmárol. Megérzem a nyelvét, ahogy bejutásért könyörög az ajkaim közé. Ez nem színpadi csók, ez egy valódi. Zavarba jövök, hogy itt mindenki előtt csinálja ezt velem, de még inkább a gyomrom körüli bizsergéstől érzem magam kellemetlen helyzetben. A pillanatot a rendező töri meg, míg a társaink elképedt mosolygással figyelnek minket. Azt hiszik, Bogum tréfál.

– Köszönjük, Bogum. Nem pont így gondoltam, úgy értettem, hogy mutasd meg Shinhye-val, hogy hogyan kell csinálni.
– Miért? Szerintem most tutira megértette. Igaz, Taehyung-ssi? – belenéz a szemembe, majd elenged, és magát sztárolva körbefordul a rögtönzött nézőközönségünk előtt. – Ez csak színpadi csók – ferdít kicsit a tényeken -, nincs benne érzelem. Csak meló. Magát is lesmároljam? – vigyorog a rendezőre.
A rendező a két halántékára nyomja a mutató ujjait, és lecsukja a szemét.
– Tartsunk szünetet, mert meghülyülök tőletek. Egy óra múlva ugyanitt. Taehyung, te meg szedd össze magad!
– Bocsánat – hajolok meg előtte –, jobban fogok igyekezni.

Magamba füstölgök, míg az öltözőnek használt lakókocsik felé veszem az utam. Bogum ér utol, pedig most kábé az ő társaságára vágyom a legkevésbé.
– Na mi az, zavarba jöttél?
– Nem – duzzogom.
– Ha nem, akkor jó – mondja és megragadja a csuklómat.
– Hé – méltatlankodom, de Bogumot nem érdekli, behúz a két lakókocsi közé. Sötét és szűk a rés, egészen közel kerülünk egymáshoz. Belemeríti tekintetét az enyémbe és megsimogatja az arcom.
Nem tudom miért hagyom neki. Talán ahhoz a bizsergéshez lehet köze, amit az előbbi csókja alatt is éreztem. Ránézek a szájára és azt gondolom, kipróbálhatnánk megint. Bogum nem is várat, finoman érint ajkaival, majd picit eltátja a száját, és a nyelvével is megízlel.
– Mit csinálsz? – remegem bele a szájába.
– Megtanítalak csókolózni. Nem az volt a baj, hogy nem szereted a kislányokat puszilgatni, Taehyung-a? Te inkább a nagyfiúkat szeretnéd, nem igaz?

Nem vár választ, Bogum újra a számra tapad, nem finomkodik, úgy tolja be a nyelvét, hogy meglepetésemben felnyögök. Bátorításnak veszi, és kíváncsi kezeit egyre lejjebb vezeti a derekamon, majd megérzem tenyerét a fenekemre simulni.
– Oh, Taehyung-ahhh – nyögi egy pillanatnyi szünetet tartva, majd újra megcsókol és óvatosan megharap. Mutató ujját végighúzza csókjától duzzadt ajkamon. – Észrevetted már, hogy milyen incselkedő a szád? Olyan, mintha egy szív lenne.
Ott hagyja az ujját a számon, nyelvével a nyakamon kezd izgató simogatásba. Másik keze még mindig a fenekemet tartja, amivel egyre közelebb húz magához. Apró hullámokban tör rám a gyönyör a csókjától és a simogatásától. Még soha nem éreztem ilyen vágyat. Felhorgadó szenvedélyem bizonyítéka, hogy lassan elkezdek megkeményedni. Bogum észreveszi és elégedett mosoly jelenik meg az arcán. Elindítja számon pihenő kezét, és szép lassan végighúzza a mellkasomon, a hasamon. Majd a tenyerét hozzányomja a farkamhoz, és kicsit sem finom mozdulatokkal kezd dörzsölgetni.
– Bogummy... nem vagyunk ehhez túl nyilvános helyen? – kérdem tőle, és közben minden kiejtett szóban megremeg a hangom.
– Ugyan, pont ettől olyan izgalmas, nem? De ne reménykedj, nem fogunk lebukni. Tudom én hogy mit csinálok. Csak ne legyél túl hangos! – rám kacsint és letolja a nadrágom elejét, épp annyira, hogy kibukkanjon vágytól duzzadó férfiasságom. Rámarkol, és lassan le- föl kezdi húzogatni rajta a kezét.
– Mmmm. Ugye milyen jó? – mondja, olyan élvezettel a hangjában, mintha nem is ő készülne engem kielégíteni. Nekifektetem a fejem az öltözőkocsi oldalának, beleengedem magam az érzésbe, ami koncentrikus körökben kezd terjedni a testemben. És a középpontjában Bogum keze van, meg amit éppen szorít. Nem enged el, csak lassan térdre ereszkedik előttem. Könnyű csókot kapok először, majd apró nyelvmozdulatokkal kezd nyalogatni. A lélegzetem szaggatottá válik, és amikor teljes egészében magába enged, be kell fognom a szám, nehogy felnyögjek. Gyorsuló mozgásával az én zihálásom is egyre gyorsul, majd magam is meglepődök, milyen hirtelen kerülök az orgazmus remegő szélére. Hiába szorítom a kezem, ahogy csak tudom, kibuggyan a nyögésem a tenyeremen át. Gyönyöröm minden cseppjét a szájába pumpálom. 

Bogum kienged magából, majd szív az orrán egy férfiasat, és olyan eleganciával köp a földre, hogy bármely zöld gyepet nyálával megjelölő focista is megirigyelné a mozdulatát.
Minden ízemben remegek, a karommal támasztom magam, hogy össze ne essek a váratlan kéjtől, amiben részesített. Felemelkedik, és lazán visszarántja rám a nadrágomat. Az orrát az orromnak támasztja. – Finom vagy, Taehyungie. Máskor és máshol is szívesen megkóstolnálak. Olyan vagy, mint egy fenséges vad, amit jó levadászni – fejti ki a rólam alkotott véleményét, majd megfogja az állam és megcsókol. Erőszakos a mozdulata, érzem a követelőző nyelvén a saját ízemet. – Most már nem lesz gondod azzal a csókkal.
Eltávolodik tőlem és kibújik a két kocsi határolta résből. Lazán megtörli a száját, ott, ahol mindenki láthatná ezt a finoman szólva is nehezen félreérthető mozdulatot, majd fütyörészve visszaindul a forgatás helyszínére.

(Akkor még nem tudom, hogy Bogummy gyakorlatilag sportot fog űzni a következő hónapokban a levadászásomból, lehetőleg minél kínosabb és nyilvánosabb helyen.)

Én alig tudom összekaparni magam, hogy a WC konténerig eljussak. A tükörben nézem a kipirult arcomat és a vehemens csókjaitól puffadt szám. Hideg vizet locsolok magamra, majd leitatom papírtörlővel. Valamennyivel jobb.

Az pihenő leteltével a rendező újra pózba állít minket. Kezem lágyan ráteszem Shinhye állára és lassan közelebb hajolok hozzá. Picit lehunyom a szemem, és elég Bogummy kéjsóvár száját Shinhye-é helyére képzelnem, máris remekül megy a feladat.
– Ez az! – kiált fel a rendező. – Végre, ezt kerestem, ezt a vágyat a mozdulatodban. Taehyung-aaaaa, zseni vagy!
Lelkemet elárasztja a boldogság, és nem csak a dicsérő szavak miatt.

– Na, ugye, hogy milyen jól megtanítottam! – hallom Bogum büszke hangját a hátam mögül. Én meg lehajtom a fejem, hogy ne lássák az arcom pirulását, és elröhögöm magam.

*-*

Hogy tetszett? Ha van ötletetek egyéb subplotra, szívesen várom! :)