A Magic Shop - Save me c. részének subplotja

"- Megcsókoljalak, mint akkor? - kérdi. Önkéntelenül elmosolyodom az emlékre, ami a Bogummal való szakításom után történt."

Taehyung

- Gyere, Taehyung-aaa, nem fekhetsz itt naphosszat - húzza felfelé Jimin a karomat.
- Úgy érted, hogy napokat... - kapaszkodok belé.
- Micsoda? Te napok óta itt fekszel a padlón?
- Néha azért felálltam, például pisilni...
- Hát ez tényleg elismerésre méltó, baszki. Remélem, azért annyira nem süllyedsz mélyre, hogy magad alá csinálj, ha már, ahogy érzem, a fürdésre nem szakítottál túl sok időt - elfordítja a fejét, ahogy elér az orrához a testem kipárolgása. - Na gyere, engedek neked vizet, még a végén ellep a penész.
Magával húz-rángat a fürdőbe, lenyom a szennyestartóra. Nézem karcsú alakját, ahogy megnyitja a csapot, és egy tonnányi habfürdőt önt bele.
- Kell ennyi, hogy elnyomja a szagodat - kedveskedik. Nemsokára illatos párába burkolózunk mindketten az apró fürdőszobámban. - Te tényleg a parketton fekszel napok óta? - kérdi, miközben visszapattintja a flakon tetejét, és a helyére teszi. Végigmér. - Ez ugyanaz a cucc, ami vasárnap is rajtad volt, amikor elmentünk inni - hűl el.
- Ja, lehet, nem tudom. Jó az altató, amit a doki felírt - mosolygok kábán. Jimin szomorúan megingatja a fejét.

- Na vesd le a cuccaidat, és ülj bele a kádba.
- Nem segítesz?
- Azt lesheted, hogy én hozzányúljak ezekhez, egy hete vannak rajtad!
Megvonom a vállam, és engedelmesen leveszem magamról a ruháimat.
- Miért van az, hogy te minden lehetetlen helyzetben jól nézel ki? Még ebben is, pedig még egy csöves is elszégyellné magát, ha ilyen állapotban lenne.
- Mert ilyen kibaszott jóképű vagyok...
- Na, tedd bele a jóképű segged a vízbe, én meg elkobzom a bogyóidat.
Jóleső melegséggel ölel körbe az illatos, habos víz. Teljesen belemerülök, majd prüszkölve emelkedek ki belőle. Úgy érzem, mintha a pórusaimba szivárogna be, életet adva nekem. Megtisztítja nem csak a testem, de a lelkem is a mocsoktól. Hallom, ahogy Jimin pakol a lakásomban. A szemeteszsák pukkan egyet, ahogy megrántja és nagy lendülettel levegőt enged belé, majd üvegcsörömpölés, papírzörgés hangja ér el hozzám. Összeszedi a mindenféle maradványokat a konyhából. Elhúzza a sötétítőket, és hallom, ahogy megnyikordul az ablakkilincs.
- Élsz még, Taehyung-a?
- Ühüm - morgom neki oda, csak hogy megnyugodjon.
Tovább halad a lakásom élhetővé tételével, hallom, a gardróbajtó hangját, majd a porszívó elringató, monoton zúgását. Hogy fogom én ezt neki meghálálni? Teljesen elmerülök, a vízen keresztül torzítva hallgatom tovább a lakásom és Jimin kettősének zajait. Addig maradok lent, míg tüdőmből elfogy az oxigén, levegőért kapkodva ülök fel újra. Lihegek, de a kellemetlen kis szúrások a testemben legalább emlékeztetnek rá, hogy élek.

Ráncosra ázott bőrrel, egy törülközőbe csavarva caplatok vissza a hálóba. Jimin az ablaknál áll és cigizik. Jöttömre megfordul.
- Így már azért jobb - jutalmaz egy kedves mosollyal. - Nem sok kaját találtam, csak ezt a gyümölcskonzervet.
- Nem vagyok éhes - hazudom neki, és elveszek tőle egy cigit. Mielőtt rágyújthatnék, kikapja a kezemből a szálat, és visszatuszkolja a dobozba.
- Na-na, majd ha lesz valami a gyomrodban.
Leülök az ágyam szélére, és hagyom, hogy a számba nyomjon egy darabka puha gyümölcshúst.
- Hmmm - morgom elégedetten, a testem örül a friss kalóriáknak.
- Menj arrébb! - hesseget, hogy mellém férjen. Feljebb tornázom magam, és a fejem a párnáimra hajtom. Jimin mellém fekszik, és úgy etet tovább, mint madár a fiókáit. - Mondd szépen, ááááá!
Engedelmesen tátom a szám, hagyom, hogy pakolja bele a darabokat, amik könnyen csusszannak le a torkomon. Jimin elbűvölve nézi, ahogy a rostok eltűnnek bennem.
- Mi az, megkívántad?
- Mi tagadás... - nyel egyet.

A cukros lé kifolyik és megül a szám szegletében. Jimin letörli a hüvelykujjával, majd végigkeni az alsó ajkamon. Közel hajol, és lenyalja rólam a ragacsot. Tekintetünk összetalálkozik, megfogom a tarkóját, és visszahúzom magamra. Nyelvem a szájába dugom, hagyom hogy ízmintát vehessen a konzervgyümölcsből.
- Na milyen?
- Édes.
A következő falatot dús ajkai közé csippenti, és úgy adja nekem. Nem is tudom, a gyümölcsöt, vagy a puha száját ízlelem. Így játszunk, míg el nem fogy a gyengécske vacsorám. Leteszi a tálkát az éjjeliszekrényemre és visszafordul hozzám. Ujjacskáival megcirógatja a csupasz vállamat.
- Elfogyott...
- Gyere, nézd meg, elég édes maradtam-e.
Jimin közelebb húzódik, én megölelem a derekát, ő meg megsimogatja az arcom. Majd száját az enyémre tapasztja, előzékenyen engedem be kutakodó nyelvét. Csókba forrunk össze. Kezemet a pólója alá vezetem, simogatni kezdem bőre bársonyát.

- Milyen finom, puha a bőröd - suttogom az ingerlően vastag ajkaira. Ez már nem baráti játék, fizikai érintéseink nyomán felbuzdul a vérem, és a farkamba vándorol. Jimin mutatóujját beakasztja a törülközőm szélébe, és egyetlen, könnyű mozdulattal szétnyitja. Merevedésem könnyen simul a markába. Felsóhajtok a finoman szorító mozdulataira.
- Ó, baszki, de jó adottságaid vannak itt is.
- Chimchi... ne játssz a tűzzel - suttogom, de kíváncsiságból én is végigsimítom az ölét. A felhorgadó vágya tagadhatatlan, neki is különös gondolatokat okozott az egymás szájából való gyümölcsevés. Egy percre sem hagyja abba a simogatásomat, miközben lehúzom fenekéről a nadrágját. Rásimítok az izmos, kerek popsira, majd megmarkolom, és magamhoz rántom a csípőjét. Megcsókolom az állát, a füle alatt, megharapdálom a nyaka érzékeny bőrét. Szaggatott légzése a bizonyíték, élvezi.

Elveszem a testéről az egyik kezem, és a felső fiókba túrok a síkosítóért. Fenekére nyomok egy zseléhalmot, felszisszen a hidegétől, majd elkenem a bőrén, és csatakos ujjaimat a vágatába húzom. Megkeresem a bejáratát és óvatosan betolom a mutatóujjamat. Jimin felnyög a finom feszüléstől, mohón a számra tapad, éhesen keresi a nyelvem. Bátorításnak veszem fellángolását, és a következő ujjamat is szűk barlangjába nyomom. A számba nyögdécsel, keze erősen megszorítja már kőkemény férfiasságom.
- Fordulj meg - kérem, és ő kéjesen az ölemhez dugja a fenekét.
Vágytól remegő testébe hatolok, fejét hátrahajtja a vállamra, feltárulkozó nyakát csókolom. Elhúzom a pólóját, és gyönyörű, meztelen vállába harapok. Kezemet a saját farkát markoló kezére teszem, együtt lökjük egyre magasabbra az élvezet létráján. Jimin kapkodón liheg, én belemorgok ölelkezésünkbe. Most jól esik, ahogy fizikai küzdelmünk kitörli az agyam.
- Ó, bébi, annyira szűk vagy, mindjárt elsülök - nyögöm a fülébe.
- Ne bébizzél már, az annyira intim - kéri ki magának a becézést.
- A farkam a seggedben van, mi lehet ennél intimebb?
- Akkor se bébizz, azt tartogasd a szeretőidnek.
- Oké, te most mi vagy?
- A barátod... egy kis extrával - röhögi el magát, de ezzel felhúz, és ezért kap egy olyan lökést, hogy felkiált. De nem a fájdalomtól. Kéjes hörgések hagyják el a torkát, jobb kezével felnyúl, és megmarkolja a tarkómat. - Abba ne hagyd, könyörgöm!
- Dehogy hagyom...
Egészen addig nem hagyom, mígnem összeragacsozza egymásra fonódó kezünket. Orgazmusa miatt farokrobbantóan pulzál a teste, nekem sem kell sokkal több, megadom magamnak is a kegyelemdöfést. Lihegve borulok izzadt hátára.
- Most már kaphatok egy cigit? - kérdem, és megcirógatom a fürtjeit.

*-*

A fiúk a fősztoriban most kissé borús hangulatban vannak, gondoltam feldobom a kedvetek egy kis Vminnel :)

*-*