A találkozás
Amikor megérkeztem a nagybátyám és a BARÁTNŐJE!!!???? (Miről maradtam le?) már ott vártak rám. Mikor megláttam Misit rohanni kezdtem és a táskáimat félútin eldobva ugrottam a nyakába.
Már nagyon-nagyon hiányzott. Ezután bemutatott újdonsült barátnőjének akivel együtt élnek.
Mivel várnom kellett még a bőröndömre.. gyorsan tárcsáztam Jacob számát
Egyet csörgött majd azonnal felvette.
-Szia hercegnő(olyan jó ezt a szájából hallani).
-Szia Jacob. Megérkeztem.
-oké..és melyik kapunál vagy?
(Vajon miért kérdezi? Gondolkodtam de ár egyből válaszoltam is)
-A 3asnál.
-Egy pillanat mindjárt visszahívlak.
2percet sem kellett várnom...Azonban nem a telefonon kerestek,hanem valaki a nevemet kiabálta. Gyorsan megfordultam hiszen azt hittem,hogy Misi keres, de legnagyobb meglepetésemre..nem ő volt ott... vagyis először azt se láttam,hogy ki van ott mert a titokzatos fiú egy csokor vörös rózsát tartott a kezében,amitől alig látszott.
-Hahó...-szóltam oda félénken,mire a csokor megrezzent és egy ismerős arc kukucskált ki mögüle.
-Ja-Jaa..-Jacob? -vágtam értetlen fejet.
-Szervusz hercegnő-mondta,majd a kezembe nyomta a gyönyörű csokor virágot. -Ez itt a tied. Remélem tetszik-pirult el egy kicsit.
Én válasz helyett csak egy gyors puszit nyomtam az arcára és szorosan megöleltem. Majd egy kicsit elhúzódtam tőle,hogy megszagoljam a virágaimat.
Kicsit furcsán pillantottam Jacobra,aki szinte már olyan vörös volt,mint a kezemben tartott rózsa.
-Na miaz?-kérdeztem sejtelmesen. -téged nem naponta ölelgetnek szebbnél szebb lányok?
Erre ő csak még vörösebb lett,mire nekem muszáj volt felnevetnem (Csak nem én hoztam zavarba a nagy Jacob Sartoriust?)
Épp ezen gondolkodtam,amikor egy gyors puszit nyomott az arcomra és a fülembe súgott valamit,amit nem is hallottam mivel azzal voltam elfoglalva,hogy Jacobnak milyen jól illata van. Ezért kicsit zavartan kérdeztem vissza,mire ő halvány mosolyra húzta a száját.
Gyönyörű vagy-mondtam,mire én öltöttem fel a rózsák színét.
Ezt a kis romantikus pillanatot az én szeretett nagybátyám törte meg...3rtetlenül nézett rám,mire én bemutattam neki Jacobot. Összehaverkodtak és találtak is közös témát. A focit. Ugyan mi mást.
Amíg ők egymással beszélgettek addig megjött a csomagom is..szóval elindultunk megkeresni a kocsinál várakozó Katát( A BARÁTNŐT). Kissé értetlenül nézett ám mire én elmondtam,hogy Jacob hogy került ide,és ,hogy ki is ő. Legnagyobb meglepetésemre....KATA JÓ FEJ! csupa nagybetűvel.
Hosszas beszélgetésünk után beszálltunk a kocsiba. Ám..nem csak hárman..Jacob is velünk tartott...szóval én és Ő (mint a 2kiskorú) hátra ültünk és a sok csomagnak köszönhetően..hát hogy is mondjam...eléggé összepréselődtünk. Pedig a kocsi..hát az tényleg nagy volt. De én természetesen ezt nem igazán bántam,és ahogy elnéztem Jacobot,egyre gyorsabban vette a levegőt. Remélem nem azért mert büdös voltam.
Megérkeztünk a házhoz ahol én is lakni fogok,és már épp a bőröndömért akartam nyúlni,amikor Kata rám szólt.
-Menjetek csak nyugodtan fel.Majd mi felvisszük a bőröndödet,gyorsan átkapsz egy másik ruhát és indulhattok sétálni.
-KÖSZI!!Gyere Jacob!-kiáltottam és a kezét megragadva kezdtem el magam után húzni. Beértünk a házba,és az egyik szoba ajtaján egy "Isten hozott Emily" feliratot láttam.Azonnal berohantam,és egy gyönyörű szoba látványa tárult elém. NAGYON NAGYON TETSZETT!!!
Kissé megfeledkezve saját magamról az ágyra felpattanva ugráltam(úgy kb.2percig) amikor valaki benyitott..Jacob volt. Engem nem zavart a jelenléte addig amíg fel nem pattant hozzám és velem ugrált.
-Hééé!!-próbáltam lelökni-Ez az én ágyam!!!
-Igen. A hercegnőm ágya- mondta mire én majdnem leestem az ágyról. Vagyis le is estem volna,ha nem fogja meg a kezem és magához nem ránt. Elkezdett közelebb húzni magához. A bőrömön éreztem a leheletét.....amikor egy kedves hang magamhoz térített. Szerencsére a hang az ajtón kívülről jött,így időben el tudtam magam tolni Jacobtól.
MIÉRT EMILY? TALÁN MEGCSÓKOLT VOLNA. DE...AKAROM ÉN EZT EGYÁLTALÁN? OKÉ...ÉN MINDENT TUDOK RÓLA...KOMOLYAN SZERINTEM MÉG AZT IS HOGY MIKOR MEGY KI MOSDÓBA..NA DE EZT?
-Megyek!!-Kiabáltam ki,de mielőtt kiléptem volna az ajtón vissza fordultam Jacobhoz.
Őt a földön ülve arcát a kezébe temetve találtam. Odasiettem hozzá. Majd olyat tettem amit én sem gondoltam volna.
Megcsókoltam.
----------------------------------------------------------------------------------------
Felemeltem a fejem mire ámulatba ejtő szemeit láttam. Étetlen fejet vágott.
Már-már a sírás kerülgetett amikor ő tett valami olyat amitől az előbb még írtóztam volna. MEGCSÓKOLT. Hosszan tartó,szenvedélyes csók volt.
Néhány könnycsepp hullott le az arcomon.
-Miért?-kérdeztem. Miért teszed ezt?
És innentől kezdve a könnycseppeket ne lehetett megállítani.
Válaszul egy szoros és sokatmondó ölelést kaptam. Egy újabb csók kíséretében.
-Mert szeretlek.-mondta de most igazán látszott rajta,hogy ezt komolyan is gondolja.
-De..hiszen csak egy napja ismerjük egymást.- Sírtam tovább.
-Ez mit sem számít. Már akkor éreztem valamit amikor meghallottam a mézédes hangod.-mondta,de én olyan érdekesnek találtam a cipőmet,hogy végig azt bámultam.
-SZE-RET-LEK. -mondta ismét és államnál fogva megemelte arcomat. Kisöpörte a hajamat az arcomból,majd jöhetett a 4. (NEGYEDIK???? 5PERC ALATT? )csókunk.
Visszacsókoltam és csak akkor váltunk el egymástól,mikor már elfogyott a levegőnk.
-Én is.- néztem rá szerényen és éreztem,hogy elpirulok.- Én is nagyon szeretlek.
-nos.....ömmm..megtisztelné azzal,hogy boldoggá teszel engem? Lennél a baratnőm?
Lélegzet visszafojtva bólogattam.
-------5.csók loading.-------
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro