Troye Sivan - Fools

SatanQuinn kérésére

Stílus: Romantikus 

Taehyung: A repülőm sietve hagyta maga után Szöul fényeit, melyek pofátlanul gyönyörűen világítottak a sötétben. Minden olyan aprócska volt, ahogy lepillantottam a jobb szárnynál. A város, mely innen mozdulatlan volt és komor, az én képzeletemben egészen más volt. Ugyan szememmel nem láttam, hogy pontosan mik fölött suhantam el, de én az elmémmel mégis észleltem úszómedencéket, melyekben vágytól fűtve csobbanhattam volna Yoongival. Továbbá láttam egy nappalit, hol mellkasára dőlhettem volna és alkalmunk nyílt volna arra, hogy tervezgessük közös jövőnket.

Csak egy piciny házunk lett volna, hol úgy járkáltunk volna fel alá, akár két gyerek, kik gondtalanok és szeretik egymást. Felelőtlen rosszcsontok, kik a jeges téli napokat a szobában Tanquareay-t iszogatva vészelnek át.

Jobbnak láttam, ha elfordulok, de ehelyett mást tettem. Nem el, hanem magamba fordultam.
Elegem volt Szöulból, és minden másból, a város oly sok emléket őrzött. Nem csak Yoongival kapcsolatosak, megannyi ember miatt döntöttem úgy, hogy elmegyek. Talán majd megváltoznak. Reménykedek egy jobb helyben, hol elfelejthetek mindent. Lehet, hogy túl sokat várok egy másik helytől, de mégis bízva bízok.  Továbbra is próbálom tartani magam, de egy erő folyamatosan fölém kerekedik és újra azt érzem, hogy Yoongit akarom.

Hogy lehettem ekkora idióta? Nem lett volna szabad találkoznunk és tudom, hogy nem is fogunk, ha nem akarom. Az is lehet, hogy már úgysem tudnánk, hisz más tervei vannak, melyekkel kivitelezhetetlen, hogy összeütközzünk. Még a véletlen sem tudná összeszőni sorsunk szálait. Valaki csomót kötött rájuk, talán őrangyalaink döntöttek úgy, hogy ne találkozzunk többet. Mert te voltál maga az ördög, én pedig egy szerencsétlen.

Tudom, hogy lerészegítettek az impulzusok, melyekkel elkábítottalak. Nem akartam, hogy az én függőségem átragadjon rád, s te se legyél képes elengedni. Remélem elég volt az, hogy kitörtem mellőled és megszakíthattam ezt a rossz szokást, hogy minden nap arra kelj fel, hogy szeretned kell. Mert én voltam olyan bolond, hogy beléd estem és rávettem szívedet, hogy szeressen engem.

Mert csakis a bolondok teszik azt, hogy miután leszállnak az egyik repülőről, retúrjegyet használnak, csakhogy visszamenjenek kedvesükhöz, kit nem tudják hol keressenek.

Yoongi: Ott voltam, mikor a repülőhöz siettél. Utánad akartam szólni, hogy ne menj, de nem értelek el. 
Elmentél. Akkora bolond voltál, hogy belém szerettél, pedig tudtad, hogy mivel jár. Hisz én embereket öltem, egy gyilkos voltam. Megkövetelte a munkám, mert a hazát védtem. 
Azt hazudtam, hogy visszatérek a bajtársaim közé, hogy ne találj meg többé. 
Jobb lesz így neked, remélem többet nem leszel olyan bolond, hogy rossz ember előtt veted földnek térded.
Soha többé nem keresztezik útjaink egymást, talán ez így lesz rendjén.

Yoongi órákat töltött a repülőtéren, egyik székből ült át a másikba és csak bámult ki a fejéből. Nézte ahogyan a tömeg elhaladt előtte, majd vált mozdulatlanná egy szempillantás alatt. Mert, ha Taehyungot látja, még a Föld is megáll, a szíve pedig hevesebben kezd kalapálni. 

Volt olyan bolond Taehyung, hogy visszatérjen abban a városba, hol annyi emléket halmozott fel. Még többet kért, melyeket Yoongival közösen szeretett volna szerezni.

Le sem szarta az egészet, csak még többet akart.

Igyekszem minden sztorit megírni, ne haragudjatok a csiga gyorsaságomért!