4.fejezet
Megérkeztünk a helyszínre,ahol a diákok fele a kertben fetrengett,vagy éppen egymást próbálták "újraéleszteni".Isaac szorosan hozzám tapadt,úgy léptünk be a diákházba,ahol mindenki rosszálló tekintettel meredt ránk.Először azt hittem a keveset takaró ruhámat bámúlják,ami egy sima fekete csipkeruha,de aztán rá jöttem,hogy a mellettem levő fiút bámúlják.Valószínüleg mások is kinézték már maguknak őt.
-Kérsz egy italt?-bújt közelebb kísérőm,mert a hangos zene miatt semmit nem lehetett hallani.
-Persze!-azzal el is tünt a tömegben.Elindúltam a nappali fele,ahol megpillantottam vörös szobatársam.Ez mi a fenét keres itt?Reméltem,hogy itt legalább nem kell a nyamvatt fejét bámúlnom,erre fel itt veti magát,mintha bármi is lenne amivel magára tudná vonzani a tekintetet. Már akartam volna ki menni,mire hangosan utánnam szólt.Mindenki rám kapta a tekintetét.
-Úgy örülök,hogy itt vagy,szólhattál volna,hogy jössz.-szólalt meg nyávogós hangon,amitől legszívesebben képen töröltem volna.Csak engem idegesít ez a csaj?
-Egy barátommal jöttem.-nem is értem minek magyarázkodom neki,semmi köze,hogy kivel járkálok.Ekkor egy erős kar ragadott meg,amitől megijedtem.Isaac kezembe adott egy piros poharat,amiben vodka volt,már a szagjától megszédültem.
-Te Isaac Layne-el jöttél?-kezdett el sipítozni és ugrálni.
-Ja,miért?-kérdőn néztem rá,nem értettem mi a baj ezzel.
-Ő az egyik legjobb pasi az egyetemen,minden csaj bolondúl érte.Elég ügyesen becserkészhetted,őt nem lehet csak úgy elbűvőlni.Egy igazi rossz fiú- a szája szélén ott virított egy pajzán vigyor.Most már mindent értek,ezért bámúltak olyan csúf szemekkel a bejáratnál.Most hogy tudom kiről van szó,megragadom a lehetőséget és elszórakozom vele.Inkább legyen az én játékszerem mint én az övé.Rengetegszer eljátszották már ezt velem,és én mindig hagytam magam,de mára már elegem lett ebből,hogy a pasik azt hiszi övék lehet minden csaj,és csak úgy kihasználhatnak amikor kedvük tartja.Velem nem lesz ilyen egyszerű,megmutatom ki is vagyok valójában.Nem volt kedvem ott maradni,inkább megkerestem a konyhát ahól kedvemre ihatok.Töltöttem magamnak innivalót,majd ki mentem az udvarra.Jól esett a hideg őszi levegő.Néztem a körülöttem lévőket,ahogy részegen tántorognak ki-be.Ma este be kell rúgnom,hanem valahól biztos el fogok aludni.Szememmel próbáltam megkeresni Isaac-et,kevés sikerrel.Biztos eddig ki van ütve valamelyik szobában.
-Hmm,csak nem engem keresel?-éreztem meleg lehelletét a nyakamon,amitől megborzongtam.Nem láttam,de éreztem csábos vigyorát a hátam mögött.
-Miből gondolod,hogy téged kerestelek?Mással is szívesen elcsevegnék,nem hinném,hogy te lennél itt az egyedüli jó pasi.
-Most gúnyolódsz velem?Szóval számodra nem én vagyok a legjobb pasi?-hangján érezhető volt,hogy már elérte az agyát a sok pia.Kuncogni kezdtem,mert csiklandozni kezdte a nyakam.Megfordúltam és szembe találtam magam kék szemével,amivel nagyokat pislogott rám.Csak azért akarom magam mellett tartani,mert jól eltudok szórakozni vele.Egyáltalán nem tervezek semmi komolyat vele,még csak az hiányozna,hogy szerelmes legyek.
-Nem mondtam,hogy nem te vagy a legjobb pasi,de azt se,hogy te vagy.-éreztem,ahogy szaporábban kezdi venni a levegőt,próbált közelebb hajolni,de elfordítottam a fejem.Ne higgye,hogy könnyen megkaphat.Velem nem lesz olyan nagy szerencséje,mint más lányokkal.
-Teljesen megőrjítesz Malia,attól a perctől,hogy megláttalak.Úgy jöttél az utamba mint egy angyal.-angyal?Ez totál ki van ütve.Nem tudtam mit mondhatnék,álltam és röhögtem ezen az idiótán.Ha tudná,hogy belűl maga vagyok a gonosz.Mivel nem tudtam mit kezdjek vele,így fogtam magam és be mentem a házba.Bent fogtam egy újabb poharat és oda mentem a nappaliban levő társasághoz.Még mindig ott volt Hannah,aki egy pasi ölében ült.Látszott rajta,hogy nem józan.
-Malia gyere játsz velünk-próbált felállni a srác öléből,de mikor látta,hogy ez lehetetlen inkább ott maradt a helyén.Részegen kevésbé idegesítő.Oda ültem közéjük,velem szemben egy rózsaszín hajú,alul öltözött csaj ült.Éreztem magamon tekintetét,amint tetőtől talpig végigmért.Ne nézz ribanc,neked még ilyen sincs.Elkezdtük a játékot.Hát persze,hogy felelsz vagy mersz.Otthon is mindig ezt játszodtuk a baráti körömmel,úgy látszik van ami nem változik itt se.
-Tudod,hogy kell játszani?-kérdezi a mellettem levő srác.
-Persze,rengetegszer játszottam ilyet oda haza.-unott kedvembe voltam,nem nagyon volt kedvem társalogni.A többiek egy kört már lejátszodtak,vártam mikor kerülök sorra.
-Brian vagyok-mutatkozott be kedvesen.Hangja rekedt volt,de józanság áradott belőle.Csoda,hogy van aki képes józan maradni.
-Malia Davis!-vágtam oda morogva,talán nem is hallodta.
-Malia felelsz vagy mersz?-szólal meg vöröske,mire oda kaptam a fejem.Nem időztem sokat a válaszon,így a feleleket választottam.Hosszú töprengés után megszólalt.
-Ha választanod kéne a barátaid vagy a szerelem között,melyiket választanád?-alig értettem a kérdést.Próbált a szájával formázni egy értelmes szót,de alig tudott megülni egy helyben,nem hogy beszélni.
-Egyiket se.Mivel egyik se tart örökke.-ez volt a legegyszerübb válasz amit adhattam.Mert így van,egyik se tart örökke.A barátok vissza élnek a bizalmaddal,a szerelem meg egy nagy hülyeség.Lehet,hogy egyedül én gondolkozok így,de én legalább a saját érdekeimet nézem.Játék közben észre vettem,hogy valaki figyel.Oda kaptam a tekintetem és egy kék szemű,borostás arcú fiú nézett.Eddig még soha nem láttam,valószínűleg a játék közepette ugrott be.Találkozott a tekintetünk,ő pedig halványan elmosolyodott.A ribanc nyávogós hangjára feleszméltem és elkaptam a tekintetem a fiúrol.
-Felelsz vagy mersz?-nézett rám hosszú szempillái alol és úgy vigyorgott rám mint aki most lépett volna ki egy fogkrém reklámbol.Mivel a buli szőrnyen uncsi,be adtam a derekamat és a merszet választottam.Közben láttam,hogy közelebb húzódik a fiúhoz,aki átkarólja barbi derekát.Nem tudom,hogy hívják a csajt,de nekem marad barbi,amúgy is úgy néz ki.
-Igyál meg négy felest-Ez komoly?Muszálj ennek le itatnia,ha inni akarok iszok magamtól is.Mire szólhattam volna már ki töltötték az italt én pedig behúztam.Égette a torkomat,de nem törödtem vele.Rá néztem fél mosolyra húzva számat.Ezt még csúnyán vissza kapod ribikém.Érzem,hogy mi jó barátok leszünk.Csak néztük egymást vigyorogva,de magamba már száz féleképpen kinyírtam.
-Nem is vagy te olyan ártatlan,mint ahogy kinézel-legszívesebben le nyelettem volna fogait,hadd vigyorogjon ezek után.Persze,hogy nem vagyok ártatlan te kis senki,majd megfogsz ismerni hamarosan.Ki nem állhatom ezt a csajt,bár egyáltalán van olyan személy akit én bírnék?Na mindegy,nem volt kedvem folytatni ezt a játékot,ki mentem a konyhába vizet inni.Néhány percig próbáltam egyenesen látni.Komolyan kicsinálom ezt a csajt.Most nem volt kedvem bunyózni,de nekünk még lesz egymáshoz egy-két szavunk.Isaac-et pillantottam meg,aki nagy léptekkel közeledett felém.
-Jól vagy bébi?-suttogta a nyakamba. Hírtelen szórakozni támadt kedvem.Be húztam a táncoló tömegbe majd hozzá simúltam.Kezét a derekamra helyezte és így ringatóztunk nem törődve mással.Most kezdett megjönni a kedvem ehez az egészhez.Nem érdekeltek a rosszálló tekintetek,csak jól akartam érezni magam,mielött elkezdődnének az órák,bár tudom,hogy nem ez lesz az utolsó bulim ezen a helyen.Mindent megfogok tenni,hogy jól érezzem magam itt.Már hosszú ideje rángatózunk,közben nagyokat röhögtem rajta,amiért nem tudott megállni a lábán.Egyszer csak nagy tömeg gyűlt össze oda kint.
-Mi történik kint?-kérdezem Isaac-et,aki alig áll a lábán.
-Most kezdődik az avatás.-nem is hallodtam erről.Követtük mindenki példáját és kint figyeltük a történéseket. Egy srác be állt a kör közepébe egy baseball ütővel.Nem értettem minek az,aztán egy másik srác hozott egy vodkás uveget,ami tele volt minden féle cukorkával.A tömeg ujjongani kezdett majd visszaszámoltak..3..2..1..és már repült is az üveg,a baseball ütős srác nagy erővel eltalálta és a tartalma a földre hullott.A tömeg sikongatni kezdett,mindenki felvadúlt ettől.Nem tudom minek nevezzem ezt.Gyerekes színjátéknak vagy simán csak cukros baseball-nak.Hát végülis mielött elkezdődnének a kemény fősulis idők,azelött mindenkinek joga van élvezni a gyerekzsúrt.A tömeg kezdett feloszlani,mindenki bevolnúlt és folytatta tovább az éjszakát.Már egyáltalán nem voltam részeg,a telefonom kijelzője hajnali hármat mutatott.Azon kezdtem gondolkozni,hogy fogok vissza jutni a szobámba.Mindenki részeg,Isaac szintén,pedig vártam volna némi udvariasságot tőle,ha már elhoztott vissza is vihetne.De ez a hajó is eluszott.Még egy darabig álltam ott,majd elindúltam.Nem tudtam merre megyek,még hallodtam a zenét ami a diákházból szűrődött ki.Messze elkalandoztak gondolataim.Holnap fel kell hívnom Kaleb-et.Hiányzik a hülye feje,meg az apáskodása.Egyedül ő hiányzik abból a retek városból.Jelenleg semmi másra nem tudok gondolni,Hannah biztos ki van ütve,majd meg találja a haza vezető utat ha akarja.Kocsiduda hangjára lettem figyelmes.Azt hittem valami vadbarom,akinek nincs egyéb dolga,mint lányokat ijesztgessen,de felismertem azokat a kék szemeket,amelyeket az utcai lámpa fénye megvilágított.
-Nem biztonságos egyedűl mászkálni ilyen későn-hangjában gúnyt véltem felfedezni,de mégis lágyan csengett a fülemben.Férfias vonásai még a sötétben is kirajzolódtak.Ki lehet ez?
-Ugyan!Nincs jobb dolgod ilyenkor neked?-morogtam miközben lassan sétáltam előre,ő pedig lassan gurúlt utánnam.
-Nincs,kezdett elfajúlni a buli,mielött eljöttem bunyó tört ki.Nem akartam bele keveredni,így eljötem.-nem szóltam semmit,szemem sarkábol láttam hogy figyel.Kezdett ez kínos lenni.
-Van még valami amit el szeretnél mondani vagy elhúzol végre?-fakadtam ki hírtelen.
-Húú, valaki nagyon harapós ma este.-hangja komor volt,de szinte láttam öntelt vigyorát.Ó hogy képen törölném.-Gyere elviszlek-na még mit nem,így is ideges vagyok,meg még ez is itt van,hogy bosszantson.
-Kössz nem kell,haza jutok egyedül is.Meg amúgy is minek követsz még mindig?-hangos kiabálásom betöltötte a környéket.
-Nem kell leharapni a fejem,csak felajánlottam,hogy elviszlek.Valaki nagyon makacs.-muszálj felhúznia pont most,alig állok a lábamon,fáj a fejem...-Ahhj-hírtelen bele léptem egy lyukba,és a bokám megrándúlt,plusz a cipőm sarka is le jött.Dühösen elkezdtem káromkodni.Ajtó csapódást hallodtam.
-Minden rendben?-állt mellém ez a talpnyaló de eltaszítottam magamtól.
-Nem nincs,teljesen ki vagyok merűlve,nem tudok vissza jutni a kampuszra,mert egyáltalán nem ismerem ezt a rohadt várost,és mint látod most meg járni se tudok.-bosszúsan az ég felé emeltem a fejem,és mélyeket lélegeztem,hogy nyugodjak le.Hangos kacajára felkaptam a fejem.Észre vette,hogy szemeim vérben forognak,ezért lecsillapodott.
-Ha végeztél akár indúlhatnánk is.-még mindig kuncogott mellettem.Agyon tudnám csapni ezt az öntelt férget.
-Te most gúnyolódsz rajtam?-emeltem fel a hangomat,mégis mit képzel ez magáról.
-Nem,dehogy,de ahelyett,hogy itt szitkozódol akár haza is vihetnélek.Nem vagyok egy bérgyílkos,nem kell félned-mosólyra húzta száját és a kocsinak dőlve várta reakcióm.Szexi látványt biztosított,amitől autómatikusan beleharaptam alsó ajkamba.Holnap ezért még számolok vele.Be adtam a derekam,majd kinyitotta elöttem a kocsi ajtaját.Megcsapott a meleg levegő,ami nagyon jól esett.Kora összel azért nem számítottam ilyen hidegre.Megadtam a címet,majd elindúltunk.Az út lassan telt.Végül megtörte a csendet.
-Daniel vagyok.Örülök hogy találkoztunk.
-Malia!-hangom a szokásosnál is vékonyabb volt.Nem tudom az idegességtől vagy mert holnapra tuti le fogok betegedni.Inkább a másodikra fogtam.Lassan megérkeztünk a kampuszra,épp akartam volna kiszállni a kocsiból,amikor Daniel utánnam szolt.
-Találkozunk holnap?-belenéztem gyönyörű kék szemébe.Egy pillanatig nem tudtam szólalni se annyira ámulatba éjtett.Várj mi?Hamar feleszméltem a látványból.
-Csak mert megengedtem,hogy elhozz attol még egyáltalán nem kedvellek,értékelem kedvességed,de nekem mennem kell.-eléggé elhadartam a végét,de mielöbb meg akartam szabadúlni ettől.Hangosan becsaptam az ajtót.Vissza fordúltam és láttam ahogy az arcára fagyott a mosoly.Ezen én is elmosolyodtam,de hamar észbe kaptam és gyórsan levakartam onnan.Felmentem a szobámban és már vártam,hogy le tehessem a fejem a párnamra.Hosszú volt az éjszaka,semmi másra nem vágytam csak alvásra.Elalvás elött még eszembe jutott az elmúlt pár perc,és magamba mosolyogtam,amig el nem aludtam.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro