[Smutty a végén *smirks*]

LUKE

- Tudod Luke, - Wesley az ágyban mellém fekve bebújt a takaró alá és úgy fordult felém. – már akartam mondani, hogy olyan kis furán viselkedsz az utóbbi napokban. – meglepve néztem rá a telefonomról. – Mióta visszajöttem Seattle-ből olyan nem is tudom... - csentintett, hogy eszébe jusson a megfelelő szó. – olyan elzárkózott és távolságtartó vagy velem. Megkérdezhetem, hogy van-e ennek különösebb oka is? – ajkamba harapva pillantottam az épp megrezzenő telefonomra. Végre ismét beszélek a srácokkal a régi csoport chatünkben. Gyorsan válaszoltam nekik, mire Wesley megfogta a telefonom és kivette a kezemből, majd kettőnk közé tette le. De keze még így is rajta maradt. – Kérdeztem valamit, Luke! Ha veled beszélek, rám kéne figyelned, és nem pedig a kis mitugrász barátaidra. – eléggé lekezelőnek tűnt a hangja. – Szóval?

- Mit szóval? – tettettem az értetlent. Csak hitetlenkedve felvonta a szemöldökét.

- Miért vagy ilyen velem, Luke? Alig beszélünk. Ha megcsókollak, mindig habozol mielőtt visszacsókolnál. Mintha csak azon hezitálnál, hogy viszonozd vagy sem. Ha pedig többre vágyom belőled egyenesen eltolsz magadtól.

- Én nem...

- De, pontosan, hogy ezt csinálod. Ne játszd itt az értetlent, nagyon is jól tudod mifaszról beszélek. – felemelte a hangját, amitől enyhén megrezzentem.– Tettem valamit, amivel megbántottalak? – hangja egyből lágyabb lett, nyilván látta, hogy picit megijesztett az előbb. Finoman megcirógatta az állam.

- Nem? – válaszom kérdésként hatott.

- Történt valami, míg távol voltam? – magam elé bámulva máris felelevenedtek bennem Ashtonnal töltött hétvége szép emlékei.

- Nem igazán. – megvontam a vállam. – Tudod, hogy csak tanultam. – szemeibe nézve hazudtam. Még mindig nem tudom, hogyan közöljem vele, hogy a hétvége során többször is lefeküdtem Ashtonnal. Egyáltalán el kell neki mondanom, hogy tulajdonképpen megcsaltam őt? Ráadásul pont azzal a sráccal, akiről tudja, hogy halálosan szerelmes vagyok. Egyszerűen nem tudom, mit tegyek. Legszívesebben most azonnal szakítanék vele, és egészen addig futnék, míg Ashton karjaiban nem tudom magam. De valamiért kötődöm Wesleyhez is. Nem tudom megmondani miért, de valamiért ide is húz a szívem. Vagy csak kétségbeesetten vágyok már a szerelemre, amit, úgy néz ki, sosem kapok meg?

- Luke? – megcirógatta a karom. – Merre jársz, cicám? – bájosan mosolygott rám, így magamra erőltettem egy mosolyt. – Nem tudom, hogy vagy vele, de... de valamiért úgy érzem, valamit elhallgatsz előlem. – meglepve vontam fel a szemöldököm.

- Miért hiszed ezt?

- Nem is tudom. A furcsa viselkedésed erre enged következtetni.

- Ugyan már, Wes, minden a legnagyobb rendben van. – közelebb hajoltam, hogy ajkaira nyomjak egy lágyabb csókot.

- Mmm... így még talán el is hiszem. – megint rám mosolygott, mielőtt elhúzódhattam volna tőle tarkómra csúsztatva a kezét visszahúzott magához egy újabb és hosszabb csókra. Amint nyelve finoman érintette alsóajkam, egyből kirázott a hideg. Ám nem valami jó értelemben. – Hiányzik az ajakpiercinged. Nem is mondtad, miért vetted ki. – khm... kicsit útban lett volna mikor Ashtont kényeztettem odalent.

- Ugh... nem is tudom. – megvontam a vállam. – Tudod, hogy van az ember tanulás közben? Minden más dolog foglalkoztatja, csak az anyag bemagolása nem. És hát... gondoltam egyet, kivettem. Kíváncsi voltam, hogyan néznék ki nélküle. Aztán rájöttem, hogy a hosszú hajamhoz meg amúgy se passzolna valahogy. – szemrebbenés nélkül hazudtam. – Úgyhogy nem is igyekeztem visszatenni.

- Nem mondom, hogy nem vagy így is marha helyes, de nekem úgy jobban tetszettél. – kissé ledöbbenve néztem rá.

- Oh, nem tudtam, hogy ennyit számított az a karika. – lehet túlreagálom, de eléggé a lelkembe tiport ezzel.

- Jaj, cicus, nem úgy értettem. – beletúrt a hajamba. – Így is gyönyörű vagy, de... - ezzel sem segített, főleg, hogy nyitva hagyta a mondatát. Magam elé bámulva próbáltam nem megsemmisülve érezni magam. – Babe, nem akartalak megbántani, hey... nézz rám. – kelletlenül ráemeltem a tekintetem. – Hidd el, hogy a karika nélkül is szépnek talállak.

- Oké, elhiszem. – próbáltam visszafogni a sértődöttségem és a szarkazmust, hogy ne hallja ki a hangomból. Sőt még mosolyogtam is hozzá. – Jó éjt, Wes. – megcirógattam az állát, melyet erős borosta szegett. Minél előbb le akartam zárni ezt az eléggé kínos beszélgetést, így inkább színleltem, hogy fáradt és álmos vagyok. Holott baromira nem. Pár napja ismét elkapott az insomnia, és szinte egész éjszaka fent vagyok. Az agyam csak pörög és pörög, azon gondolkodva mit is kéne tennem.

- Jó éjt, baby. – arcomra nyomott egy puszit, és visszaadta a telefonom. Hálásan néztem rá egy újabb mosoly keretében. Jobb oldalamra fordultam, miközben Wesley lekapcsolta a kis lámpáját. Majd hamarosan körém fonta izmos karját, mellkasa a hátamnak nyomódott, ahogy szorosan ölelt át hátulról. Valljuk be őszintén, elég furán érzem így magam.

Néhány órányi mozdulatlan fekvéstől teljesen elzsibbadt mindenem. Óvatosan kihalásztam a telefonom a párnám alól, hogy lecsekkoljam az időt. 0:27. Alig aludtam valamit, ha lehet egyáltalán alvásnak nevezni mindazt, amit a két óra leforgása alatt műveltem. Folyton azon törtem a fejem, hogyan kéne helyesen cselekednem, hogy az mindhármunk számára megfelelő legyen. Mivel a jelenlegi helyzet borzasztó. Elhitetem Wesleyvel, hogy kedvelem őt, ráadásul járunk is, és ő biztosan többet is érez már irántam. Miközben én halálosan szerelmes vagyok Ashtonba. Ashton viszont még mindig nem meri bevallani, hogy mit is érez irántam. Hogy az istenbe lehetünk ekkora idióták? Csak játszadozunk egymás érzéseivel, és konkrétan magasról teszünk arra, hogy a másik szívét darabokra szaggatjuk a baromságainkkal. Ahelyett, hogy felfednénk egymás előtt az igazságot.

Az elmúlt napokban is rengetegszer fakadtam sírva a tehetetlenség miatt. Komolyan megőrjít az egész. Nem merek lépni egyikőjük irányában sem, mert nem tudhatom, hogy Wesley pontosan mit is érez irántam. Illetve úgy néz ki Ashton még mindig nem akar igazán. Egyik srácot sem akarom elveszíteni. Lehet kibaszott nagy önzőség a részemről, de mindkettőjükre szükségem van. Mindketten nagy támaszt nyújtanak nekem. És lehet kicsit úgy tűnik, hogy Wesszel azért vagyok együtt mert „ha nincs ló, jó a szamár is" elvet alkalmazom. Nem, szó sincs erről. Kedvelem őt, és úgy érzem, sok mindent segített megértetni a személyiségemmel kapcsolatban. Azzal, hogy ki is vagyok én igazán, és miként is kéne kezelnem a helyzetet, mert meleg vagyok.

Ami meg Ashtont illeti, még mindig baromira összezavar a viselkedése. Egyetemi közös óráinkon folyton a combomon van az egyik keze, illetve többször is a székem háttámlájára teszi a karját, és néha-néha finoman megcirógatja a vállam vagy a nyakam. Nem törődve azzal, hogy a barátaink, vagy a teremben levő többi 30-40 diák látja. Arról meg nem is beszélve, hogy többször is smároltunk már az egyik teremben órák után vagy előtt. Illetve, egyszer a mosdóba is berángatott, hogy egy őrült vad és szenvedélyes csókot váltson velem. Egyik alkalommal a mosdókagylóra ültetve csókolóztunk, és egy hajszálon múlt, hogy lebukjunk, mert éppen valaki belépett a mosdóba.

Persze ezeknek a közös pillanatoknak kicseszettül örülök. Ahogy annak is, hogy mikor kettesben vagyunk teljesen megváltozik, és olyan kis gyengéd és figyelmes lesz velem. Mintha csak tényleg a pasim volna. Őrülten hiányzik Ashton, hiányoznak a megnyugtató ölelései, a szenvedélyes csókjai, a vadító illata, a dögös hangja... egyszóval mindene.

És, mint valami véletlen egybeesésként, hirtelen megrezzent a kezemben levő telefonom. Gyorsan feloldottam a kijelzőt, de próbáltam úgy tartani, hogy az a minimális kis fénye ne ébressze fel, a mellettem alvó fiúm. És láss csodát! Ashton írt.

Ashy: Hey babe! Valószínű már alszol de... őrülten hiányzol. A nap minden percében csakis rád gondolok, Lu. Ezért sem tudok aludni, most is csak te jársz a fejemben. Bármit megadnék, hogy a karjaimba zárhassalak, hogy finom puha ajkaidat az enyémen tudjam. Ha csak egy órára is, de... megőrülök nélküled.

Végig vigyorogva olvastam az üzenetét. És egy percet sem haboztam, azonnal válaszoltam is.

Én: te is őrülten hiányzol nekem, Ashton. el nem tudod képzelni mennyire vágyom a pillanatra, hogy ismét együtt tölthessünk akár egy egész délutánt... vagy napot

Ashy: te ébren vagy?

Én: úgy néz ki 😂😂 én sem tudok aludni, akárcsak te sem

Ashy: nem tudom, hogy vagy vele, de legszívesebben most azonnal megszöktetnélek

Én: 😂😂😂😂😂
bocsi, de ez most úgy hangzott, mint mikor a herceg megszöktetné vagy leginkább megmentené a hercegnőt a csúf sárkány fogságából 😂😂

Ashy: akár így is nevezhetjük
hercegnőm 👑👸

Egy pillanatra köpni-nyelni nem tudtam a becenév láttán. Éreztem, hogy arcom teljes egészében felvett egy erős vörös színt. Örülök neki, hogy most nem látja az arcom, biztos vagyok benne, kinevetne, hogy ennyire zavarba hozott. De baszki, most komolyan lehercegnőmözött? Mi a fene, Ashton?! Te jóóó ég!

Ashy: baby itt vagy még? vagy sikerült elájulnod? 😂

Én: haha... marha vicces Irwin!

Ashy: biztos vagyok benne, hogy totál elvörösödtél 😏

Én: ne piszkálj már 🙁🙁

Ashy: most tuti lebiggyesztett ajkakkal bámulod a képernyőd. el tudom képzelni milyen cuki lehetsz 😍😍

És most vettem észre, hogy tényleg ezt csinálom. Ne mááár, nem hiszem el, hogy ennyire ismer már.

Én: jól van nagyokos!
csakis akkor hívhatsz hercegnődnek, ha én pedig téged a hercegemnek

Jóformán el se küldtem, máris leesett, hogy kurvára nem gondoltam át, mit is írtam neki. BASZKI! Komolyan nem hiszem el, hogy ezt tényleg elküldtem!

A profilképe mellett csak a három kis pöttyöt láttam felvillanni. Mintha valami nagyon hosszút írna. Végül pedig teljesen eltűnt ez a három pötty. Nagyszerű Hemmings, megint elbasztad!

Ashton beállította a becenevedet: Mah Princess 👑

Ashton beállította a saját becenevét: Mha Prince 👑

Én: te most...
komolyan?
JÉZUSOM

Mha Prince 👑: most mondd azt, hogy nem vagyok kreatív 😁

Én: de rendkívül, csak...

Mha Prince 👑: csak?

Én: ....

Mha Prince 👑: ???
baby?

Én: el nem tudod képzelni, mennyire szeretlek, Ashton
💜 💜

Mha Prince 👑: hiszed vagy sem, de pontosan tudom mennyire 😍 💜

Ismételten csak vigyorogtam, mint a tejbetök. Hihetetlenül boldoggá tesz, még ilyen kis gagyi üzenetekkel is. Egyszerűen imádom őt, imádok benne mindent. Ezért az egész beszélgetésről rengeteg képernyőfotót készítettem, hogy később is emlékezhessek erre.

Mha Prince 👑: baby? ugh... most úgy megcsókolnálak

Én: ezzel nem vagy egyedül 😊😊

Mha Prince 👑: én komolyan is gondoltam
nem lenne kedved az éj leple alatt találkozni?
mondjuk
most azonnal?

Én: várj...
MI VAN?
MOST UGYE CSAK

Mha Prince 👑: nem-nem. komolyan mondom

Teljesen leblokkolva néztem a képernyőre.

Mha Prince 👑: Lu... tényleg komolyan mondom, hogy most azonnal szeretnék találkozni veled. tudod jól, hogy ilyenekkel nem viccelek

Én: Ashy de... de még csak hajnali egy van! nem találkozhatunk még

Mha Prince 👑: és azt ki mondja? lopózz ki az ablakon, vagy bárhol. én a ház előtt fogok várni rád, hm?

Én: te komolyan nem viccelsz

Mha Prince 👑: nem én 😏 😏
tényleg ott fogok várni rád baby. úgy egy tíz perc múlva?

Én: úristen! te tényleg arra kérsz, hogy éjszaka osonjak ki a pasim házából, hogy veled találkozzak?

Mha Prince 👑: um jaa valami ilyesmi
feltéve ha akarod egyáltalán?

Én: ez most kérdés volt?

Meg sem vártam a válaszát máris a lehető legóvatosabban kibújtam Wesley ölelő karjai közül, illetve a takaró alól. Át surrantam a gardróbjába és magamra kapkodtam némi ruhát, persze végig a telefonommal világítottam, hogy lássak is valamit. Remélve, hogy Wes nem ébred fel a fényre.

Amint elkészültem gyorsan lecaplattam az emeletről és az ajtón át akartam megszökni, ám rájöttem, hogy be van kapcsolva a riasztó, de most nincs arra időm, hogy annak beírásával bíbelődjek. Bassza meg! Így kénytelen vagyok tényleg az egyik ablakon át kiszökni. Kinyitottam hát az egyik ablakot a nappaliban és sietősen kimásztam rajta. Csak úgy, mint tini koromban, mikor péntek esti bulikra jártunk mindenféle night clubokba. Persze, alig voltunk 17-18 évesek.

Épphogy leugrottam az ablakpárkányról máris két erős kar fonódott körém. Mondjuk picit váratlanul ért így egy halkabb sikoly el is hagyta a szám. De amint megéreztem Ashton csábító illatát máris tudtam, hogy ez csakis ő lehet. Gyorsan megfordultam ölelésében, vigyorom egyből szélesedni kezdett, ahogy az övé is. Örömömben majdnem hangosan sikkantottam a nevét.

- Hey, baby! – vigyorgott rám, és ajkait máris az enyémre tapasztotta. Vigyorogva csókoltam vissza, miközben egész testemet végigjárta egy jóleső bizsergés és az adrenalin. Őrülten hiányoztak Ashton csókjai és ez az érzés.

- Jeez, kicseszettül hiányoztál! – szorosan bújtam hozzá, fejemet pedig a nyakába fúrtam.

- Te is nekem, baby. – hajamba puszilt párszor. – Na gyere menjünk, még a végén lebukunk. – kacagva karolta át a derekam és úgy indultunk el.

Út közben többször is kérdezgettem Ashtont, hogy hova is megyünk pontosan, de csak vigyorogva tette hozzá, hogy hamarosan meglátom. Ám mindig egy sejtelmes mosoly ült ki az arcára.

Majd hirtelen megtorpant egy hotel előtt, meglepődve néztem rá. Ő meg csak hátamra helyezte a tenyerét és finoman az épület felé irányított. A hotel recepciójára lépve elkérte a belépőkártyát, ami szintén meglepett, mert csak a nevét mondta be és máris tudták melyik szoba az övé. Amint arrébb léptünk a pulttól máris rákérdeztem, hogy mi ez az egész.

- Te... mégis... hogyan? Mármint... te ezt előre kitervelted? – halkan felnevetett, de nem felelt semmit. Mikor az egyik szobaajtóhoz értünk, lehúzta a kártyát a leolvasón, majd résnyire kinyitotta az ajtót.

- Ne leskelődj! – mögém lépve befogta a szemeimet, miközben mellkasával finoman tolni kezdett én pedig lépkedni előre. Halkan kattant az ajtó mögöttünk, gondolom a lábával csukta be. – Most már leshetsz. – elvette kezeit a szemeim elől, majd hátulról átkarolta a derekam. Pislogtam párat, hogy szemem hozzászokjon a fényekhez. Még a szám is tátva maradt, annyira lenyűgözött és meglepett az elém táruló látvány. A padlót és szőnyeget végig gyönyörű rózsaszín és vörös rózsaszirmok borították be. Akárcsak a hatalmas ágyat is, amin egy doboz bonbon hevert.

- Uramisten, ez kibaszott gyönyörű, Ash. – széles mosolyt villantottam rá, majd megpusziltam az arcát. – Hihetetlen vagy, ugye tudod? – közelebb húzott magához egy lassú csókra. – Te ezt mind előre kitervelted? De mégis mikor és honnan tudtad, hogy...?

- Tudod, hogy érted bármit megtennék, baby. – bájos mosolyra húzta ajkait. – Igazából, már pár napja kiterveltem, hogy legalább egy éjszakára „elrabollak". Aztán most pont kapóra jött ez az éjszaka. – kuncogni kezdett.

- Örülök, hogy megtetted ezt értem. – újabb csókot loptam tőle, ő pedig belemosolygott a csókba. Lassan elléptem tőle a csók után, ám ő még mindig fogta a kezem. Szélesen rámosolyogtam, majd ismét arrébb léptem, hogy kiléphessek a cipőmből. Beljebb sétáltam a hatalmas szobába és gyönyörködtem a rózsaszirmok látványában. Halk zene szólalt meg, miközben Ashton a világítást is hangulatfényre állította be. Rettenetesen romantikus az egész, ahogy a nyitott erkélyajtókon finoman beáramlik az éjszakai szellő, mely lágyan meglibbenti a hófehér függönyöket. A rózsa illat körbejárja a szobát, mely melegséggel árasztja el a szívem és mellkasom. Ashton leheletét éreztem a tarkómon, ahogy szorosan mögém lépett. Finoman végigsimított a karjaimon, hogy magára terelje a figyelmem. Lehunytam a szemem, mikor ajkai gyengéden súrolták a nyakam, egy-egy lágy csókot nyomva vállamra.

Egyik kezével átkarolta a derekam, majd lassan a ritmusra kezdett mozogni velem együtt. Másik kezével megfogta az enyém és összekulcsolta az ujjainkat. Egész testével hozzám simult, ágyékát erősebben hozzányomta a fenekemhez, miközben ritmusra ringattam a csípőm. Szembe fordultam vele, de ő egy pillanatra sem engedett el. Szabad kezemet a vállára helyeztem, mivel nagyon úgy néz ki, hogy Ashton meg akar táncoltatni. De baszki én nem tudok így táncolni, igazából sehogy. Azonnal elvörösödtem, ahogy Ash szemeimbe fúrta gyönyörű zöldesbarna íriszeit.

- Kicseszett gyönyörű vagy, Lu. – szólalt meg perceknek ható bámulása után. Arcomra nyomott egy hosszabb puszit, ami ismét mosolygásra késztetett. Majd hirtelen megpörgetett kétszer egymás után. Mindkettőnkből kitört a nevetés, aztán mikor visszahúzott magához egy hosszú csókot váltottunk. Átkaroltam a nyakát és úgy vontam közelebb magamhoz, már ha ez lehetséges még egyáltalán. Körém fonta karjait, miközben ajkaink tökéletes összhangban mozogtak egymáséval. Miután nyelve átfurakodott a számba egy jóleső bizsergés futott végig rajtam. Aztán finoman megdöntött, miközben szenvedélyesen falta ajkaimat. Majd ismételten elkapott a nevetés, így akaratlanul is megszakítottam a csodás pillanatot. Miután Ash egyenesbe állított mélyen szemeimbe nézett.

- Annira édes vagy. – arcomat kezdte apró puszikkal elhalmozni, amitől megint csak nevetni kezdtem. Mielőtt röhögőgörcsöt kaphatnék fejét két kezeim közé vettem, hogy most én nyomjak arcára egy nagy puszit. Mellkasára csúsztattam a kezeimet és így néztem gyönyörű íriszeibe.

- Mérhetetlenül hálás vagyok, amiért ezt megtetted értem. Kibaszott sokat jelent ez nekem, tudod? – mosolyogva bólogatott. – Iszonyatosan jól érzem magam a társaságodban. – ami ismételten eszembe juttatja, mennyire szeretem őt.

- Örülök, hogy ennyire fel vagy pörögve. Szinte már ténylegesen ragyogsz a boldogságtól. – még szorosabban fonta körém izmos karjait.

- Tudod, Ash, te vagy az egyetlen, aki ennyire boldoggá tud tenni. – meglepődve vonta fel szemöldökeit. – Ühhüm, senki még csak a nyomodba se ér. – megcirógattam az arcát, majd ajkaira nyomtam egy csókot. – Te vagy életem szerelme, és ezen semmi sem változtathat. – egy édes mosoly rajzolódott ki az arcán. – Elmondhatatlanul szeretlek, Ashton. – mélyen szemeibe nézve vallottam be ismét az érzéseim. Egyik kezével fülem mögé tűrte a hajam és így húzott közelebb egy hosszabb és érzelmesebb csókra. Ezzel úgy megdobogtatta a szívem, mintha ki akarna ugrani a helyéről. Szabályosan éreztem, ahogy a mellkasomban lüktet.

Miután lezárta a csókot orrom hegyére nyomott egy édes puszit, majd homlokát az enyémnek támasztotta és tekintetét így fúrta az enyémbe.

- Már régóta el akarok mondani neked valamit, babe. – moccanni akartam, hogy rendesen a szemeibe tudjak nézni, de továbbra sem engedett el. – De tudod, ha megteszem, azzal minden megváltozna. Nem azt mondom, hogy nem akarnám, ha az megtörténne. Mert már őrületesen vágyom rá. Vágyom rád, hogy az enyém lehess. De annyira... hogy is mondjam? – megállt egy pillanatra, így picit hátrébb húzódtam tőle, hogy szemeibe nézhessek, hátha ki tudok belőlük valamit olvasni. – Azzal mintha minden túl komollyá és valóságossá válna. Érted mire célzok? – aprót bólintottam. – Csak, hogy tudd... - közelebb hajolt a fülemhez. – Lu, te vagy a fény az életemben, a múzsám, a boldogságom... a mindenem. – szívem hatalmasat dobbant. Egészen eddig nem tűnt fel, hogy már isten tudja mióta fojtottam vissza a levegőt. Fülemben dübörgött az eszeveszetten száguldozó vérem, így azt hittem, rosszul hallok. De nem. Annyira meghatott a vallomása, hogy szemeim is bekönnyeztek, arcom pedig halvány pink színt vett fel.

Elhajolt a fülemtől, hogy zölden ragyogó íriszeit a kékségeimbe fúrja. Szinte a lelkemig hatolt a tekintete.

- Te jelented számomra az egész világot, Luke. Érted bármit... bármit megtennék. – épphogy befejezte a mondatát máris ajkaira tapadtam és hosszasan csókoltam meg őt. Elmondhatatlanul boldoggá tett ezzel a pár mondatával. Érzem, ahogy a boldogság végig áramlik az egész testemen.

- Ash, babe... ez gyönyörű volt. – átkaroltam a nyakát, ő pedig körém fonta karjait. – Tudod, hogy ezzel most mennyire boldoggá tettél? Tudod, hogy mennyit jelent ezt hallani tőled? Mert... ez akár egy szerelmi vallomással is felért. – végig vigyorogva magyaráztam.

- Imádom, mikor majd' kicsattansz a boldogságtól. – megpuszilta az arcom.

- Ezt csakis neked köszönhetem. – egy apró csókot nyomtam ajkaira mielőtt derekát átölelve bújtam hozzá.

Nem tudom meddig ácsorogtunk ölelkezve, de ez volt most az, amire a legjobban vágytam. Illetve, végre Ashton is úgymond bevallotta az érzéseit irántam. Ez egy hatalmas előre lépés tőle, hisz eddig még sosem mondott hasonló dolgokat.

Derekamnál fogva vezetett az ágyhoz, majd finoman leültetett. Egy csókot nyomott ajkaimra, majd az ágyat megkerülve motoszkált mögöttem. Aztán elém lépett egy akusztikus gitárral a kezében. Enyhén szólva lepődtem meg.

- Wow, te tényleg nagyon készültél. – vigyorogtam fel rá. Viszonozta a mosolyom, majd a gitárral a kezében, az ágy végéhez telepedett le, combjára helyezve a gitárt. Hátát az ágynak támasztotta, de félig-meddig így is felém volt fordulva, hogy bármikor rám nézhessen. Lábaimat törökülésbe húztam fel az ágyra és kíváncsian lestem minden egyes mozdulatát. Gyerekes izgatottság lett rajtam úrrá, mert már vagy ezer éve nem hallottam Ashtont gitározni és énekelni. Lassan pengetni kezdte a hangszert, ami tulajdonképpen az enyém. Mivel szinte csak ezt hagytam magam után, mikor „elköltöztem" a kollégium szobánkból.

Először halkan dúdolt egy dalt, majd ténylegesen énekelni kezdett. Mindig is lenyűgözött a gyönyörű hangja. Annyira nagyszerűen tud játszani a hangjával, most is borsódzni kezdett tőle a karom, annyira lenyűgöz a tehetségével.

„We keep behind closed doors
Every time I see you, I die a little more
Stolen moments that we steal as the curtain falls
It'll never be enough
It's obvious you're meant for me
Every piece of you, it just fits perfectly
Every second, every thought, I'm in so deep
But I'll never show it on my face

But we know this, we got a love that is homeless

Why can't you hold me in the street?
Why can't I kiss you on the dance floor?
I wish that it could be like that
Why can't we be like that? Cause I'm yours

And nobody knows I'm in love with someone's baby
I don't wanna hide us away
Tell the world about the love we making
I'm living for that day
Someday

Why can't I hold you in the street?
Why can't I kiss you on the dance floor?
I wish that we could be like that
Why can't we be like that? Cause I'm yours, I'm yours

Oh, why can't you hold me in the street?
Why can't I kiss you on the dance floor?
I wish that it could be like that
Why can't it be like that? Cause I'm yours
Why can't I say that I'm in love?
I wanna shout it from the rooftops
I wish that it could be like that
Why can't we be like that? Cause I'm yours

Why can't we be like that?
Wish we could be like that"

Mozdulatlanul hallgattam végig Ashton nekem szóló kis szerenádját. Tekintete többször is összefonódott az enyémmel, miközben szívhez szólóan énekelt. Még szemeim is bekönnyeztek, annyira meghatott. Hisz ez az egész dal annyira passzol a mi helyzetünkhöz. És ehhez még hozzájön Ashton gyönyörű hangja és a remek gitár játéka... Egyszerűen csodálatos volt.

- Ash, ez elképesztően gyönyörű volt. – mosolyogtam rá miután befejezte az éneklést. Lehajoltam Ashtonhoz, egyik kezemet arcára csúsztattam, hogy hosszasan megcsókoljam. Szenvedélyesen viszonozta a csókom, hogy tudtomra adja az érzéseit irántam. Könnyeim azonnal végig gördültek arcomon, amint lehunytam a szemeim. – Őrülten szeretlek, Ashton. – hangom kissé megremegett. Arcán egy fájó, ám édes mosoly jelent meg, mikor letörölte a könnyeim.

- Én is megőrülök érted, Lu. – bólogattam, mert most már tudom, hogy viszonozza az érzéseim, csak nem meri kimondani azt a néhány szót. Gondolván, azzal megpecsételi a kapcsolatunkat és addig nem lesz erre képes, míg én Wesleyvel vagyok. Szipogni kezdtem, ahogy belegondoltam az elbaszott helyzetünkbe. – Ssh... babe, ne sírj! Minden rendbe jön, oké? – szabad kezével megcirógatta a térdem. Közelebb hajolt, hogy egy csókot lopjon tőlem. – Megígérem, hogy hamarosan az enyém lehetsz, és én a tiéd. – megint bólintottam és magamra erőltettem egy mosolyt.

Amint félre tette a gitárt térdeire tápászkodott majd elém csoszogott, pontosabban lábaim közé. Kezeit combjaim külső felére helyezte és finoman cirógatta. Gyönyörű zöldes barna szemeit mélyen az enyémbe fúrta.

- Lukey, komolyan gondolom, amit mondtam. Ha kell, szó szerint harcolni fogok érted, baby. – szívem még mindig eszeveszetten zakatol a szerenádja óta. – Mindennél jobban vágyom rá, hogy együtt lehessünk. – fülem mögé nyúlva húzta közelebb a fejem. Egy apró csók után homlokát az enyémhez nyomta. Nóziját összedörgölte az enyémmel, ami mosolygásra késztetett. Átkarolta a derekam és úgy fúrta arcát a mellkasomba. Halkan felnevettem, mert kicseszett aranyos volt így. Tarkóján beletúrtam rövid hajába és finoman masszírozni kezdtem a fejét. Ekkor észrevettem, hogy még fel se bontottuk a mellettem heverő bonbont. Így szabad kezemmel nyúltam a dobozért. Ashton még mindig mozdulatlanul ölelgetett, mikor kinyitottam a dobozt. Mielőtt kivettem volna az egyik szívalakú édességet, beleszagoltam a dobozba. Majd beleharaptam a csokiba, a benne levő likőr azonnal elárasztotta a számat. Halk hümmögés hagyta el a szám, amire Ash is felfigyelt.

- Mmm... ez isteni. – felé nyújtottam a dobozt, hogy ő is vegyen egyet. Továbbra sem engedett el, így én vettem ki neki egy bonbont és a szája elé tartottam. Szemeimbe nézve harapott rá a csokira, ám direkt úgy, hogy ajkai súrolják az ujjaimat. Nagyot nyelve álltam a tekintetét, majd halkan kuncogni kezdett arckifejezésemen. Gondolom, direkt csinálta, hogy zavarba hozzon.

A következő bonbont már ő vette ki a dobozból, fogai közé vette majd sejtelmesen nézett rám. Egyből tudtam, mit akar, így féloldalas mosolyra húztam a szám, miközben felé hajoltam. Lassan csókoltam meg, hagytam, hogy a szájában felolvadjon a csoki egy része. Amint nyelveink találkoztak, a bőröm azonnal libabőrös lett, mikor megéreztem a likőr és a csoki édes ízét. Főleg mikor a még az egybe maradt csokoládét nyelvével átlökte a számba. Torkom mélyéről felszakadt egy jóleső nyögés. Ashton pedig egyre jobban elmélyítette a csókot, nyelvével körbe járta a szám minden egyes kis részlegét. Egyik kezével végigsimított az oldalamon, egészen a combomig. Egy hirtelen mozdulattal máris tenyerével kényeztetett odalent.

- Ah, baszki! – levegő után kapkodva vettem el a kezét magamról, amin csak jót nevetett. – Ne nevess, nem vicces. – lebiggyesztettem ajkaimat, amitől hangosan nevetni kezdett.

- Annyira édes vagy. – megcsókolt. – Édesebb... – újabb csók. – mint ez... - még egy csók. – a... - még egy. – bonbon. – és még egy hosszabb csók. Átkaroltam a nyakát, hogy újra megcsókoljam. Kezeit combjaimra csúsztatta, majd erősebben az ágy szélére rántott magához. Hevesen tapadt ajkaimra, csókját azonnal viszonoztam. A levegő hamar felforrósodott körülöttünk. Vadul téptük egymás ajkait, egy halk nyögés hagyta el a számat, mikor Ashton nyelve átfurakodott a számba. Mindketten szaporán vettük a levegőt, ahogy egyre jobban belemélyedtünk a csodás pillanatba.

Kezeit becsúsztatta a pólóm alá és egy határozott mozdulattal bújtatott ki a ruhadarabból, majd valamerre elhajította. Szemeivel végig pásztázta felsőtestemet, és nem is habozva tovább, újra birtokba vette ajkaimat. Csókjaival lassan áttért nyakamra, amit harapdált és nedves csókokkal halmozott el. Ujjaimat vállába nyomtam, miközben néhány mély sóhajt hallatva jeleztem neki, mennyire tetszik, amit csinál. Testemen végig söpört a vágy hulláma, ahogy egyre lejjebb és lejjebb haladt csókjaival. Mikor hasamhoz ért szempilláin keresztül nézett fel rám, egy ördögi mosoly keretében. Kigombolta a farmerem és máris lerángatta rólam. Láthatóvá téve boxeremben keményedő férfiasságom. Ezt látva egy újabb féloldalas vigyor jelent meg arcán.

Sietősen lefejtettem róla a pólóját, majd alaposan megcsodáltam izmos testét. Felállt, hogy kibújjon a farmeréből, fekete boxere az ő merevedését is jól kiemelte. Már csak a látványától is el tudnék élvezni. Visszatérdelt elém, kezeit combjaimra csúsztatta, majd lágy csókokat nyomott bal combomra. Az apró, de mély hegeimhez érve megállt egy pillanatra és megingatta a fejét. Finom csókokkal halmozta el a hegeimet, borostája folyton súrolta az érzékeny bőröm, de kibaszottul tetszett. Beletúrtam a hajába és meghúzkodtam a tincseit, amitől halk nyögés hagyta el száját. Anyagon keresztül végig csókolgatta a hímtagom, amitől a testemben létező összes izom összerándult. Halkan felkuncogott, majd fenekem alá csúsztatta kezeit, hogy felemeljen. Mielőtt felállt volna, lábaimat dereka köré fontam. Ajkaink újra egymáséra találtak, miközben erősen megmarkolta a fenekem. Belehümmögtem a csókba, imádom, mikor így markolássza a hátsóm.

Finoman fektetett az ágyra, mit sem törődve a rászórt rózsaszirmokkal. Fejem mellett támasztotta meg magát, így teljesen fölém tornyosodott. Alsó ajkát fogaim közé vettem, miközben türelmetlenül letoltam a boxerét. Minél előbb meg akarom kapni őt. Csókjaival közben áttért a nyakamra, majd lejjebb kezdett haladni rajtam. Néha meg-megállt, hogy jól megszívhassa a bőröm, ezzel megjelölve engem. V-vonalamhoz érve felpillantott rám, majd letolta az alsóm. Aztán ismét fölém hajolt és összedörgölte az ágyékunkat. Mindkettőnkből egy jóleső nyögést váltva ki.

- Ash... - nyöszörögtem. Ashton pedig számhoz emelte a kezét, ujjait végighúzta alsóajkamon. Ebből máris tudtam, mit akar. Kinyitottam a szám, így három ujját kezdtem szopni.

- Jó fiú. – vigyorgott rám Ashton. Miután kihúzta ujjait a számból hosszasan megcsókolt. Felhúztam a lábaimat, hogy könnyedén hozzám férhessen. Majd néhány másodperc múlva, figyelmeztetés nélkül feldugta az egyik ujját.

- Baszki... - hangom egyből magasabb lett néhány fokkal. Nyakamat és mellkasomat lepte el csókjaival, míg én sóhajtoztam a nevét, és egyre többre vágytam belőle. Ash pedig láthatóan jól szórakozik, hogy már most teljesen kész vagyok és nem bírom kontrollálni a légzésem és a nyögéseimet. – Daddy... dugj meg! – vinnyogtam, mikor már három ujjával „kínzott".

- Hogy szeretnéd, Lukey boy? – fülcimpámat harapdálta. Hirtelen kihúzta belőlem ujjait, amiket máris hiányoltam.

- Hátulról... - suttogtam, és próbáltam kontrollálni a légzésem. Ashton ördögi vigyorából ítélve a lehető legjobb pózt választottam. Egy csókot nyomott ajkaimra mielőtt lekászálódott rólam. Hasra fordulva könyököltem, és a vállam fölött lestem hátra. Ash éppen ekkor szedte össze a két szükséges kelléket, majd visszamászott az ágyra. Pontosabban mögém térdelt, megragadta a csípőmet és kissé megemelt, hogy négykézláb térdeljek. Nyakamon éreztem forró leheletét, ahogy fülemhez hajolva suttogni kezdett.

- Kibaszott szexi vagy így. – végig csókolgatott a vállamtól egészen a hátam közepéig. Hátam minden egyes kis szegletét körbe járva, csókokkal és szívásnyomokkal lepte el. Fenekemre is nyomott néhány csókot, amitől gerincemen végigáramlott egy különös, de mégis hihetetlen jó érzés. Csókjaival egyre beljebb és beljebb haladt a fenekemen, majd mikor nyelve érintette a nyílásom, torkom mélyéről feltört egy hangos nyögés.

- B-basz-szki. – erősen megmarkoltam az ágyneműt, ahogy Ashton nyelve egyre mélyebbre haladt bennem. Rettenetesen vágytam már arra, hogy megérinthessem a farkam, de még várnom kell Ashtonra. Egyre sűrűbben nyöszörögtem, ahogy a kényeztetés elhatalmasodott felettem. – Daddy... kérlek. – vinnyogtam, amitől Ashton gúnyosan felkuncogott. Tudom, hogy totál felturbózza az egóját, ha ilyennek lát.

- Milyen kis türelmetlen itt valaki? – nevetett. Mielőtt elhúzódott volna, még egyszer végignyalta a nyílásom, és hűvös levegőt fújt rá. Térdeim picit megremegtek a hirtelen jött érzéstől, amit egy újabb nyögésemmel díjaztam. Mellkasom eszeveszett tempóban mozgott fel és le, ahogy levegő után kapkodtam.

- Ash... kérlek, nem bírom tovább visszatartani. – lihegve nyöszörögtem. Derekamnál fogva húzott fel magához, így egész testében hozzám simult. Éreztem, ahogy kőkemény farka a hátsómhoz nyomódik, egy újabb kéjes sóhajt váltva ki belőlem.

- Garantáltan sikítani fogod a nevem, baby boy. – érzékien suttogta a fülembe mielőtt végigharapdálta a fülcimpámat. Elhúzódott tőlem, majd hamarosan hallottam, ahogy az óvszer csomagolásával bíbelődik. Még azelőtt elvettem tőle, mielőtt kibonthatta volna. Értetlenül nézett rám én pedig csak megráztam a fejem. – Oh, oké, ahogy csak kívánod. – édesen rám mosolygott és egy lágy, de annál többet mondó csókot nyomott ajkaimra.

Visszafordultam tőle és előre dőlve, tenyereimmel támasztottam meg magam. Ash felpattintotta a síkositó kupakját, már csak a gondolatától is megrándult a farkam, ahogy elképzeltem miként is vonja be Ashton a farkát a zselével.

- Kész vagy, hercegnőm? – hangjából ítélve mosolyoghatott, ami még inkább megdobogtatta a szívem. Elsuttogtam egy igent, miközben bólogattam. Néhány másodperc múlva a nyílásomnál éreztem Ashton férfiasságát. Lassan hatolt belém, megint megmarkoltam az ágynemút, a rajta levő rózsaszirommal együtt. Ashton nedves csókokkal halmozta el a hátam, hogy mielőbb hozzászokjak a méretéhez. Ajkamba harapva próbáltam elfojtani a kikívánkozó nyögésemet, de így is kiszökött egy halkabb sóhaj. Ash kétoldalt megragadta a derekam és ki-be kezdett mozogni bennem.

Nem tellett bele pár percbe máris könyörögtem neki, hogy mélyebbre hatoljon belém. Ashton tette, amit kértem. Felvett egy gyorsabb tempót, amivel egyszerre mélyebbeket és erősebbeket lökött rajtam. Minden egyes mozdulatánál egy újabb és hangosabb nyögéssel tudattam vele, mennyire élvezem, amit művel. Kibaszott jól végzi a dolgát.

- Ah baby... - morgott szerelmem, majd csókokkal halmozta el a hátam és vállam. – Kibaszott gyönyörű vagy. – vállamba motyogta, így hangja tompábban hangzott. Fejem mellett támasztotta meg magát, ahogy egyre durvábbakat lökött rajtam. Ezzel ütötte bennem azt a pontot, amitől egész testemben remegni kezdtem, illetve hangosabban nyögtem, mint eddig.

Ashton finoman nyomott le az ágyra miközben ő egyre mélyebbre hatolt bennem. Arcomat a párnába fúrtam, hogy bele eresszek egy sikolyt. Kezeit enyéimre helyezte és ujjainkat összefonta. Picit lassított a tempóján, így az egész annyira meghitté vált. Orrát hajamba süllyesztette, ahogy halk sóhajok hagyták el ajkait. Izzadt felsőteste teljesen rásimult a hátamra. Oldalra fordítottam a fejem, zöldesbarna tekintetével találtam szembe magam. Szívem hatalmasat dobbant szerelmem rendkívül helyes arcát látva. Ajkaimat hosszasan az övére nyomtam, csókomat azonnal viszonozta.

Ash elhúzódott tőlem, hogy ismét derekamnál fogva húzzon fel, így megint négykézláb támasztottam meg magam. Minden egyes lökésével ütötte a prosztatám, ami egyre hangosabb és hosszabb nyögéseket szabadított fel belőlem. Egyik kezemmel megragadtam a férfiasságom és Ashton lökéseinek ritmusára mozgattam rajta a kezem. Éreztem, hogy hamarosan elérem a csúcsot, ahogy az öröm egyre csak elárasztja az agyamat és a testemet. Annyira elhatalmasodott felettem az eufóriás állapot, hogy azt hittem, bármelyik pillanatban elájulhatok.

- Ash... én mindjárt... - nyüszítettem. Lehunytam a szemeim, miközben szabad kezemmel megmarkoltam a lepedőt és takarót. A következő lökése erősebben ütötte a prosztatám, amitől ténylegesen sikítottam szerelmem nevét. Nem törődve vele, hogy egy hotelben vagyunk és a szomszédos szobákban hallhatnak minket. Tenyerembe élveztem el, egy újabb nyögés keretében. Hátam ívbe feszült, szívem eszeveszett tempóban kalapált a mellkasomban. Levegő után kapkodva élveztem, ahogy Ashton tovább mozog bennem. Egyre többször sóhajtja a nevem, illetve hangosabb nyögések és morgások hagyják el ajkait.

Hirtelen húzta ki belőlem a farkát. Elégedetlenül nyögtem fel a hirtelen támadt üres érzetre. Ashton egy mozdulattal fordított meg majd kőkemény hímtagján kezdett egy kézzel ügyködni. Ajkába harapva fojtotta vissza nyögéseit én pedig máris tettre készen nyúltam farkához. Ash meglepve nézett rám, mikor férfiassága köré fontam ujjaimat és először finoman kezdtem mozgatni a kezem rajta. Megnyaltam a szám, miközben kékségeimet mélyen Ashton zöldesbarnájába fúrtam. Egy apró csókot nyomtam farka hegyére, melytől sóhajtozni kezdett. Többször is végignyaltam a hosszán, amitől láthatóan totálisan kikészült. Egy pillanatra se szakítottam meg a szemkontaktust, mikor számba vettem farkának majdnem a felét. A számból kimaradó részén pedig kezemmel ügyködtem tovább. Ash lenyűgözve nézte minden egyes mozdulatom. Mozgatni kezdtem farkán a fejem, így egyre mélyebbre haladtam rajta. Beletúrt a hajamba, majd rámarkolt a tincseimre, miközben a nevemet nyöszörögte. Szemeim kissé bekönnyeztek, mikor farka ütötte a torkomat, köhögésre késztetve engem. Amitől torka mélyéről felszakadt egy mélyebb nyögés. Akaratlanul is egy önelégült mosoly ült ki arcomra. Most az én egómnak adott ez egy nagy lökést, hogy tudom, mekkora örömöt szerzek neki.

Újra számba vettem a farkát, és mozgatni kezdtem rajta a fejem. Ash továbbra is erősen markolta szőke fürtjeimet. Valljuk be őszintén, baszottul tetszik, hogy még így is irányítani akar. Mindenféle figyelmeztetés nélkül élvezett el a számba egy hangos nyögés kíséretében. Élvezetét gondolkodás nélkül lenyeltem, még párszor végignyaltam a hosszán, illetve farka hegyére nyomtam néhány csókot. Miután elhúzódtam tőle, kézfejemmel töröltem meg ajkaimat és államat.

Ashtonra emeltem a tekintetem, aki még láthatóan az orgazmus hatása alatt áll. Tarkómra csúsztatta kezét és úgy húzott magához egy hosszabb csókra, amit persze mohón viszonoztam. Karjaimat nyaka köré fontam, izmos karjaival ölelt magához, ezzel izzadt mellkasunkat egymáséhoz préselte. A csók hevesből szenvedélyesre és érzelmesre váltott. Éreztetve velem, mennyire tetszett neki, amit műveltünk. Illetve éreztem, hogy megint olyan szerelmesen csókol, és olyan lágyan viselkedik, mint ahogy az utóbbi időben szokott.

- Szeretlek, Ash. – suttogtam, miután csak annyira húzódtam el, hogy gyönyörű szemeibe nézzek. Láttam rajta, hogy mondana valamit, de visszafojtotta. Szemei ám ennél beszédesebbek voltak, és most számomra ez a fontos. Gyönyörű íriszeiben ugyanis tisztán tükröződik, mennyire odavan értem, mennyire csodál és mennyire szerelmes belém. Egyszerűen tudom, hogy így érez. – Nyugodtan kimondhatod, nem tennél vele semmit sem tönkre. – motyogtam.

- Lu... baby... - fülem mögé tűrte kissé izzadt tincseimet. – Már mondtam, mindennél jobban akarlak, de... addig nem megy, míg más is képben van. Érted?

- De Ash, mondtam, hogy szakítok vele!

- Előbb gondold át jobban, hm? – megfogta a kezeimet és a szájához emelve néhány puszit nyomott rájuk.

- Ezen nincs mit átgondolni. – megráztam a fejem és le akartam kászálódni az ágyról, de Ashton visszatartott.

- Baby... - kerültem a tekintetét, és minél inkább menni akartam. – Nézz rám. – állam alá nyúlva emelte meg a fejem, így kénytelen voltam ránézni. – Ne légy rám mérges, kérlek. Belepusztulnék, ha megint utálnál, és ha megint kerülnénk egymást. De tényleg gondold át, oké? – bólintottam. – És ha lehet, a bosszú szónak még a fogalmát is verd ki abból a gyönyörű buksidból. – kuncogni kezdett, ami engem is mosolygásra késztetett.

- Jól van, átgondolom, és nem fogok megint bosszút forralni ellened. Mert a karma úgyis még jobban elbaszná a dolgot, ahogy már el is baszta. – szélesen vigyorgott rám és derekamat átkarolva picit meg is emelt, miközben hosszasan megcsókolt.

Miután elhúzódtam tőle a csók után hirtelen úrrá lett rajtunk a fáradtság. Egymás mellé feküdtünk az ágyon, még mindig nem törődve a rózsaszirmokkal, vagy azzal, hogy pucérok vagyunk és, hogy a szextől bűzlünk. Ash magunkra húzta a takarót, miután hozzábújtam.

- Meddig maradhatunk még együtt? – halkan kérdeztem tőle.

- Ez csakis tőled függ, édes. – homlokomra nyomott egy puszit. Sóhajtva ültem fel és körbe néztem a szobában, merre lehet a telefonom. Kikászálódtam az ágyból, és a farmeromhoz sétáltam, közben egy laza kontyféleségbe kötöttem a hajam. Végig magamon éreztem Ashton tekintetét. Így mikor lehajoltam a farmeremhez direkt kijjebb is nyomtam a seggem. Aztán vállam fölött ártatlanul pillantottam rá. Alsó ajkába harapva méregetett, miközben kezeit a feje mögött fonta össze. Rákacsintottam majd kihalásztam farmerem farzsebéből a telefonom.

Visszamásztam Ash mellé az ágyba, ő pedig hirtelen ajkaimra tapadt.

- Kibaszott dögös vagy ezekkel a hosszú lábaiddal és a kibaszott formás popóddal. – arcom azonnal felvett egy sötétebb rózsaszín árnyalatot.

- Köszönöm. – vigyorogtam rá, miután magamhoz tértem. Halántékomra nyomott egy puszit.

- Nos, meddig tudsz maradni? – mobilomra pillantott, mely 5:17-et mutatott.

- Ugh... Szerintem, 7- fél 8-ig? – válaszom kérdésnek hatott. – Szerencsére Wesleynek csak 10-re kell mennie fotózásra, így nem fog valami korán ébredni. Legalábbis nagyon remélem.

- Én még ennek a kis időnek is marhára örülök. Minden egyes veled töltött perc értékes a számomra.

- Akárcsak nekem. – közelebb hajoltam, hogy megcsókoljam. – Így is már őrülten hiányoztál. – egyetértően bólogatott. Megfogta az egyik kezem, szájához emelve egy újabb csókot nyomott rá. Szélesen rámosolyogtam, mielőtt visszafeküdtem volna az előbbi helyemre. Mivel a telefon még mindig a kezemben volt így gondoltam, nem ártana néhány emléket is készíteni erről a csodás éjszakáról. A szirmokkal borított takarót és ágyneműt is lefotóztam, meg az egész szobát. Bár már nem annyira szép és tiszta, mert hát mindenfelé a ruháink hevernek. Magamról is készítettem egy kis videót, fejem fölött röpködő szívecskés snapchat filterrel. Aztán Ash is mellém feküdt, végre. Megint lőttem néhány selfie-t vele, csak most annyi kivétellel, hogy van egy igazi csókos is, nem csak arcra puszis. Illetve jól látszik, hogy mindketten félmeztelenek vagyunk, igazából full meztelenek, de szerencsére azért a takaró mindent eltakar.

Miután félretettem a telefont szorosan bújtam Ashtonhoz. Fejemet a mellkasán pihentettem, ő pedig a kontyomból kihullt tincseimmel babrált, másik kezével pedig szorosan ölelt magához. Fejemet úgy fordítottam, hogy kényelmesen lássam a hihetetlen helyes arcát. Egymásra mosolyogtunk, majd hosszas csókot váltottunk. Gyengéden csókolóztunk, pont úgy amilyenre most nagyon vágytam.

- Jó éjt, hercegnőm. – halkan kuncogott.

- Neked is jó éjt, hercegem. – én is felkuncogtam a becenevek hallatán.

Néhány perc se kellett máris elnyomott minket az álom.

-------------------------------------------

HIIIII

Igen, még élek! Igen, még létezik ez a fic!

Jaaa és azért az időzítés is meg van, mivel március 15-én lett 2 éves ez a sztorim. WHAT DA FAQQQ MAN?! Brutál gyorsan eltelt ez a két év... A lényeg, h baromira szeretem ezt a sztorit, és mindig is szeretni fogom írni. Erre vagyok a legbüszkébb! Ha csak rá gondolok, nem érzem, h annyira vérciki lenne egyik fejezete sem, mint mondjuk a Safety Pin.

So yeah, ez volt életem legelső boyxboy ffje, amit írtam. És még mindig ugyanúgy szeretem írni, mint a legelején mert hát LASHTON IS FUCKING REAL BISSSH! Annyi különbséggel, h baromira nincs rá időm, sajnos :( Meg ha tehetném, akkor éjjel-nappal, napról napra, hétről hétre csak ez írnám. Csak hát a mási 3ról se nagyon kéne megfeledkezni. Ja meg az angol Lashton one shotról sem...

No de, végre össze tudtam kaparni egy újabb fejezetet. And yass SICK LITTLE MIX REFERENCE. Mikor először meghallottam ezt a számukat egyből Lashtonnal kötöttem össze, tudtam h erre a dalra nekem marhára szükségem lesz ebben a ffben. És láss csodát, végre elérkezett a pillanat, h bele is kerüljön.

No remélem, azért ennyi hónap kihagyás után is vki ránéz erre a fejezetre. Nem tudom mikor jön a következő fejezet, vagy melyik ficembe lesz mostanában update, de ja ezzel jár ha dolgozik az ember... :(

IF YA LIKED IT PLS PRESS THAT LITTLE STAR TO BRIGHT IT UP IN YELLOW OR JUST COMMENT IN GENERAL. SHOW ME SOME LOVE BABS. THANKS!!

Love y'all

-Nik