Alig tudtam aludni. Egész éjszaka csak forgolódtam. Nagyon nagy hülyeség volt felvenni a telefont. Most tudja, hogy hol vagyok.
Ma én ébresztettem Csokit. El kellett mennem futni. Elég mérgesen nézett rám, de utána felébredt.
-Csoki, gyere!
Felpattant és már futott is az ajtóhoz. Elkezdett ugatni. Nem értettem. Kinyitottam az ajtót és egy öltönyös fickó állt az ajtó előtt. A kezét kopogásra tartotta, de megelőztem.
-Segíthetek?
-Miss Tailor?

-Igen?

-Én Mr.Collins vagyok. A család ügyvédje. Beszélhetnénk?

-Milyen ügyben?

-A nagymamájáról van szó.

-Mi történt?

-Bemehetnék?

Ezt meg kellett volna gondolnom, de nagyon aggódtam. Igaz ezen a héten nem beszéltem vele, de nem mondta, hogy baj van. Pedig mindig mindent elszokott mondani. Beengedtem és bementem az asztalhoz.

-Őszinte részvétem.

-Mi?!- NEM! NEM! NEM és NEM. Ez nem történhet meg. Remélem ez csak egy nagyon csúnya vicc akart lenni.

-A nagymamája tegnap este elhunyt.- Lesokkoltam. Nem írtam. Éreztem ahogy a könnycseppjeim elszabadulnak. Nem, ez valami trükk. Nem lehet igaz.- Kérte, hogy adjam át egy levelet. Azt mondta, hogy ebből majd mindent meg fog érteni. Itt az én névjegyem is, ha szeretne beszélgetni. Nagyon közel álltam a családjához. Tudom, hogy nem jó ez az egész, de én is emberből vagyok. Mindenképpen fel kellene majd hívnia, mert vannak dolgok amiket tisztázni kellene. A végrendeletben mindent magára hagytak. Szerencsére a ház már a nevén volt egy ideje szóval avval nem kell sokat törődnie. Csak kérem hívjon fel.- Evvel felállt lerakott az asztalra egy borítékot és elment.

Képtelen voltam felfogni ezt az egészet. Ez nem történhetett meg. Most itt egy levél amiben állítólag mindent leírt. Nem vagyok képes kibontani.
A mai futásról is lemondok. Inkább elmegyek dolgozni és utana hazamegyek. A régi otthonomba.

Este 8 körül értem vissza a házhoz. Egyenesen a papa sírjához mentem. Tudom, hogy ide fogom hozni a nagyit. Ő is ezt akarná. Még azt sem tudom, hogy hogy kell megszervezni egy temetést. Nem tudok semmit. Most ki fog mellettem állni? Kit fogok imádni? Egyedül maradtam.
Leültem a padra és elkezdtem sírni. Nem bírtam tovább. Az egyetlen ember akit tiszta szívemből szerettem elhagyott.
Elővettem a levelet és kibontottam.

Drága Katy!
Amikor ezt a levelet olvasod valószínűleg én már nem leszek. Nem tudtam, hogyan elmondani neked ezeket a dolgokat amiket most leírok. Előre szólok, hogy valószínűleg az egész életed meg fog változni. Kérlek éld az életed úgy ahogy szeretnéd és ne hagyd, hogy bárki is megváltoztasson.
Amikor hozzánk kerültél, akkor te azt az indokot tudtad, hogy mindkét szülőd lemondott rólad. Szeretném ha most megtudnád az igazságot.
Amikor nagyon kicsi voltál apád és a papa nagyon sokat veszekedtek a nevelésedet illetően. Apukád nagyon sokat ivott és ez az évek során nem változott csak rosszabb lett. Egyik nap elszöktél otthonról és hozzánk jöttél. Nem nagyon engedték akkoriban, hogy lássunk téged. Az apád vert téged. Tudom, hogy rossz hallani és örülök, hogy nem emlékszel rá. Nem hagyhattam, hogy bármi rosszabb történjen szóval amikor megláttam a foltjaidat akkor nem engedtelek sehova. Azóta is velünk voltál. Anyád nagyon sokat irt és kérdezett felőled. Soha nem válaszoltam. Remélem megérted, hogy miért. Nem akartam soha csalódást okozni neked. Tudom, hogy ez egyszerre nagyon sok, de kérlek ne nézz magadra másképp mint most.
Folyamatosan azon aggódtál, hogy lesz e elég pénzünk. Nem mondom, hogy most meg van oldva de meg amikor nagyapád meghalt az életbiztosítását betettem egy letétbe. Az ügyvéd majd mindent elmagyaráz. Én csak azt akartam, hogy jó életed legyen. Nem akartalak itthagyni. Én a mennyből fogok rád vigyázni nagyapáddal együtt. Nagyon hiányzol. Szeretném ha nem sírnál. Tudom, hogy milyen vagy. Te egy csodálatos, életerős nő vagy. Bárki megirigyelhetné azt az erőt amivel te rendelkezel. Van még egy levél az ügyvédnél ami arról szól, hogy mi legyen a házzal és a temetésem hogy legyen.
Szeretném ha boldog lennél. Mindig is ezt szerettem volna. Remélem nem hoztunk olyan sok rossz döntést, de egyet tudok, életem legjobb döntése volt, hogy elhoztalak téged anyádéktól. Nagyon szeretlek.
Majdnem elfelejtettem! A szobámba megtalálod nagyapád levelét is. Én sem tudom, hogy mi van benne, de ő soha nem irt senkinek. Kérlek olvasd el!
Nagyon szeretlek Katy!

Vagy 6x elolvastam a levelet mire felfogtam. Tényleg nincs többé. Az életem széthullott. Nem tudom, hogy mit fogok kezdeni ez után.
Visszamentem a házba és bementem a régi szobámba. Lefeküdtem aludni és azt kívántam bárcsak minden a régi lenne és ha holnap felkelek a nagyi hangját fogom hallani.