Katy Tailor

Több mint egy hete történt, hogy összeestem, most már igazán kiengedhetnének.
Shawn egyszer bejött hozzám, igaz nem azt mondtuk ami igazából történt hanem azt, hogy elestem.
Adam alig akart elmenni, mondtam h dolgozni is be kellene menni, mert velem nem tud mit csinálni, csak ül és néz.

Sok mindenről beszéltünk Adammel és lehet, hogy azért mert naiv vagyok, de elhittem amit mondott.
Most jön a délelötti vizit, hátha mostmár hazamehetek.
Bejött az orvos meg két nővér, mindenki rámmosolygott. Elgondolkodtam, hogy miért, aztán rájöttem. Adam a kezemet fogja és a fejét ráhajtva alszik. Baromi aranyos szerintem is.
-Mrs.Lawson, jó hírem van! Megcsinálom a zárójelentést és hazamehet!
-Köszönöm doktor úr! Ez remek hír!
-Viszont, itt van a jóhír rossz fele, nincs szexuális aktus minimum addig ameddig le nem veszik a lábáról a gipszet és minden fizikai munka alól felmentve szintúgy ameddig a gipsz le nem kerül és utána ha bármi nehézsége van gyógytorna!
-Köszönöm.
Kimentek az orvosok és Adam az ajtó becsukódására emelte fel a fejét.
-Van valami baj, kicsim?
-Semmi baj nincs, de hazamehetek!- Erre mintha azt mondta volna, hogy 3 hétig szex maratont tartanánk úgy felcsillant a szeme.
-Tényleg??
-Megkapom a zárójelentést és mehetünk.
-Ennél jobb hírt nem is mondhattál volna! Felhívom a többieket és elmegyek Shawnért a suliba.- Nyomott egy csókot a számra és már pörögni is elkezdtett. Kiment a szobából és a telefonja már a kezében volt, hogy telefonáljon.

Délután kettő körül hagytam el a korházat. Beszálltam- jobban mondva Adam berakott- a kocsiba és elindultunk haza.
Tudtam, hogy elfelejtek valmit. Ha egy fegyvert tartanának a fejemhez akkor sem jutott volna eszembe, hogy mi az.
Egész útonazon gondolkodtam, hogy mit felejtettem el, de nem sikerült rájönnöm.
Kiszálltunk a ház előtt és bementünk. Hallottam ahogy Csoki megjelenik valhonnan és elkezd ugrálni, hogy vegyem fel.
Meglátta a gipszem és elkezdett ugatni.
-Adam, segítenél felvenni?
Odaadta a kezembe Csokit és összevissza nyalogatott. Szegény, már ő sem volt fiatal. Majdnem 8 éves. Nagyon a szívemhez nőtt. Lenéztem az órámra és akkor beugrott, hogy mit felejtettem el. Adam ajándéka.
-Kicsim?
-Igen?- Jött be Adam a nappaliba.
-Gyere ide egy kicsit!- Odajött és láttam az aggodalmat az arcán.
-Van valami baj?
-Igazából van. Eleteljtettem valamit!
-Hát ömm...
-Had mondjam végig!- Vágtam bele a szavába.-  Elfelejtettem odaadni valamit.- Előhúztam a táskámból a kis díszdobozban lévő ajándékot.  Láttam az arcán a meglepettséget. Odanyújtottam neki.
-Ezt mégis miért kapom?
-Egy: nyisd ki, kettő: elfelejtettem odaadni a születésnapodon.
-Igazán nem kellett volna.
-Kuss és nyisd ki!
-Jolvan főnök.- Kinyitotta és meglátta az ezüst- fekete órát. Elolvasta a dátumokat és láttam rajta, hogy érti, hogy milyen dátumok ezek. Ezeket csak nem felejti el az ember! Megfordította és a feliratot is elolvasta majd rámnézett.
-Katy, e-ez csodálatos! Pont mint te. Szeretlek.- felkapott és megcsókolt. Felszisszentem mert fájt a lábam, reméltem, hogy nem olyan hangosan, hogy ő is meghallja.- Elmondhatatlanul imádom, pont mint téged.
-Reméltem, hogy tetszik.
-Nem vagy éhes?
-Inkább fáradt.
-Nézünk egy filmet?
-Nézhetünk.
-Adam az órára nézett és megijedt.
-Mi az?
-El kell rohannom Shawn-ért!
-Addig keresek valmi filmet.
-Rendben.
Egy másodperc sem telt el, de Adam már az ajtón túl volt.
Gondoltam megnézzük a Suicide Squadot, azt még Shawn is mégnézi.
Betöltöttem a filmet majd a mankó segítségével kibicegtem a konyhába. Valmi gyors kaját kellett kreálnom, mert ismerem a fiúkat, mire hazaérnek olyanok lesznek mintha 3 hete nem ettek volna.
Gondoltam rántok egy kis húst meg csinálok párolt zöldséget. Hatalmas szerencsénk volt Shawnnal, mert elé bármit raktam megette, nem válogatós.
Készen lett a zöldség mire a kulcs zörgését hallottam a zárban.
-ANYUUUUUUUUU!!!!!- Hallottam a fiam hangját az ajtóból.
-Konyha!
Elkezdett felém rohanni aztán megállt előttem, látta, hogy gipsz van a lábamon ezért felemeltem és a pultra raktam.
Egyből letámadott, vagy 100 puszit adott és olyan erősen megölelt, hogy majd szétnyomta a szerveimet.
-Óvatosan, fiam, anya még nincs teljesen jól!- Jött be Adam a konyhába.- Apropó anya, te mit csinálsz a konyhában?!
-Főztem.
-Az agyad amikor az orvos azt mondta, hogy szigorú pihenés kihagyott?
-Vicces. Üljetek le mindjárt készen vagyok!
-Nem, Katy, te ülsz le én befejezem.
-Most addig vitatkozunk mire a hús szénné fog égni.
-Ezért ülj le a csinos fenekedre.
-Szörnyű vagy!
-Tudom.
Elmentem az asztalig nyomomba Shawnnal.
-Anya, meddig lesz rajtad a gipsz?
-Nem tudom, szívem, ha jól emlékszem még két hét.
-Uuu az nagyon sok.
-Tudom prücsök.
Adam tálalta az ebédet és elkezdtünk enni.
-Katy, kérlek egyél még!
-Nem vagyok éhes!
-Alug ettél valmit!
-Éppen elég volt.
-Erről még később beszélünk!
Mindenki befejezte az ebédet és bementünk a nappaliba.
Annyira jó érzés volt újra itthon lenni a családomnal.

Guys! Tudom, hogy nem a leghosszabb, de remélem tetszett. Puszi😘