*^9^*
Testnevelés óra.. Minek a testnevelés?. Igyis elég jó testem van, ezt már jóbba nem tehetem.
Futás, futás hátán. Értelmetlen az az egész pont mint az, hogy külön részlegbe járok Taehyungtól. Igaz, míg nem ismertem mint nézésről sose akartam átjárni abba a részlegbe mert gondoltam én elkapok valami redvát.
Mostmeg, hogy átjárok nem redvát kaptam el, hanem valami igazán más betegséget. Elkellene menjek megnézetni a szívem mert valami nagyon nincs rendben vele az előző lyukas órám után.
Nem is tudom miért.
-Jungkookie te milyent kérsz?.-állunk az iskola egyik kávé automatájánál Jiminnel.
-Azt amit te.-zárom le ennyivel. Elkészülnek az igen pocsék kávék majd ahogy meg is kapom a sajátom megindulok Jimin mellett az öltözönk felé. Belekortyolok ebbe a rohadt szar kávénak nevezett valamibe majd azzal a lendülettel Yoonginak nyújtom, hogy igya meg ő.
-Ma is azzal a nagy mellű tanárnővel leszünk?-csillanak fel Hoseok szemei. Nemtudom mit esznek azon a nőn, én semmit.
-Az a ronda amelyiknek nagy a melle?-kérdez felé Jimin is.
-Nem is ronda a tanárnéni.-harcol érte Hoseok.
-A múltkor Namjoont fogdosta azzal az indokkal, hogy megmutatja hogy is kell valójában nyújtani.-szólok közbe énis.
-Namjoont?- kérdez egyszerre az összes.
-Igen, Namjoont. Valamit talán rosszul mondtam vagy mivan?.-dobálom ki a táskámból a testnevelés cuccom és elkezdek öltözni.
-Basszátok meg.-vetődik be az ajtón az emlegetett félmesztelen.
-Elsőnek is, mi a baj?. Másodjára, te így végig rohantál az iskolában?- mutat Jimin a felsőtestére.
-Megint itt van az a hárpia.-mondja ki végre. Körbe nézek a többieken akik le se vágva azt amit Nam mondott figyelnek.
-A bögyös. -szólok fel megint.
-Á...-nyújtják el egyszerre.
-Kajak lefogdosott?.-kérdez rá Hoseok. Miért nem lehet elhinni nekem?.
-Ja, valami olyasmi.-bújik a pólójába Namjoon.
-Milyen volt?.-kuncog fel Jimin.
-Mit milyen volt?!.-akad ki Nam.
Istenem, ezek ha elkezdenek valamit sose hagyják abba.
Elhelyezve a fülest a fülemben megyek ki az öltözőből már átöltözve magam után hagyva a többieket.
Nagyon jó, megint összevonja a két órát ez a nő. Azt hiszi nekünk nincs tüdönk vagy mitudomén. Kurvára elfáradtam már így is.
🇹🇭
Azthittem meghalok, de tényleg. Nagyon megijedtem és már csak arra vártam, hogy mikor szúr nyakon ez a kölyök.
Azért hívom kölyöknek mert tudom, hogy pár évvel fiatalabb nálam. Jin hyung erről is értesített. Szembe kéne szálnom vele, elvégre én vagyok az idősebb és neki attól mert felsőbbrendű nálam megkéne adnia a tiszteletet mint a jól nevelt emberek.
-Mit pofázol?.-nézek értelmetlenűl Kunpimookra rajz órán. Igen, nálunk még rajz is van mint az oviban.
-Azt mondtam rajzold le Jungkookot és add át neki, hátha békén hagy.
-Te teljesen megvagy hülyülve?.
-Miért?. Ez egy tök jó ötlet.-áll a hátamba Changkyun majd nemsokkal utána Jaebum is.
-Azok után, hogy majdnem megölt még rajzoljak is neki?.
-Hát persze. -fog vállon Jaebum.
-Ja, azt mit rajzoljak?. Kis virágokat meg szívecskéket benne, hogy Jungkook mikor majdnem megölt.-nézek hátra Changkyunra és Jaebumra majd egy fél másodpercel a jobb oldalamra Kunpimookra.
Megszólal a megváltó csengő és mindenki rajtam kivűl szalad az ablakhoz megnézni kivel lesz a testnevelés óránk mert elvileg más diákok is a pályán vannak.
A táskámba matatva nézem a reszkető haverjaim akik egymást csapkodva, körmöt rágva veszekednek.
-Veletek meg mivan?.-szólok fel mire szabályosan megijednek.
-Semmi Tae, csak a szokásos Changkyun és faszságai.-karolnak meg engem és úgy húznak ki a teremből.
Valamit nagyon titkolnak, de szerintem jobban járok ha nem tudom meg mi az.
🇯🇰
Na még csak ez kellett, nemhogy két órát egybe szenvedek le, de még mások is azon a pályán tesiznek amin én épp állok.
Kín szenvedésem Jimin töri meg egy vállcsapással. Furán nézek rá majd az ujjával a messzibe mutat.
Oda kapom a fejem és kiszúrom őt....
~Sz~
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro