Szokás mondani, hogy nagy levegő be és ki... De ez mi kérem? Azt hittem jól kezdődik ez a nap, de nem. Háborúra kell bejönnöm ide. Kint van az egész suli az udvaron. Elég ritka.
-Kunpimook!-csapom vállon mikor a tömeg hátuljához érek.-Itt mi van?
-Te kajak vak vagy és nem látod az igazgatót?
-Sok maszti.-kuncog Changkyun akit jól nyakon is baszok.
-Max te vered magadnak kis töketlen...

-Köszönöm, hogy ma ilyen korán bejött mindenki. Csak egyetlen egy kérése lenne az egész tantestületnek és nekem. Hogy ne öljék már egymást...
-Akkor selejtezzék ki a hülyéket!-ordít be amonnan egy idegen.
-Dobjanak ki a kis gazdagokból is fene a szájukat!-szólal meg mellettem Jaebum. Csak meglepődve nézek rá. Hát ha magtudják, hogy ki mondta kicsinálják...
-Nyugalom! Nyugalom Diákjaim! Csak úgy nem dobhatunk ki senkit. Így is látszik a különbség, de ez ellen tenni kéne!
-Soha! Ilyenekkel mint ezek?!
-Álljon elő aki az okosoknál ugat.-pattan el az igazgatónál a cérna. Hirtelen fel is megy az igazgató mellé egy elég érdekes gyerek...

-Itt vagyok aki 'ugat'.-fut fel gyors egy másik.
-Kim Namjoon...-szűri a fogai közt.
-Igen igazgató Úr?-bazsalyog rá.
-Menjen vissza amég nem mondok semmi rosszat. És maga is Jeong Guk...-ahogy elindulnak lefelé le is fagyom és nem hallok semmit. Ismerős a sapkája...! Ugye nem ő lakik velem srégen? Jobban megnézve a gyereket, persze ameddig birom bámulni. Elég érdekes...
-Buzi leszel fiam?-kuncog halkan Changkyun.
-Mi? Nem...-rúgom bokán. Elkezd hangosan kiáltozni a kis köcsög,
Kunpimook meg rendesen szájon baszva fogja be a gyerek száját.
-Köszönöm a figyelmet!-adja is fel az igazgató az egészet. Lassan elvonul mindenki csak az a Guk gyerek maradt itt a kutyáival és engem néz. Várj!
Engem néz? Gyorsan fordulok egyet a tengelyem körül és sietek a skacok után. De csak lassan, hogy ne legyen feltűnő az ijedtségem.
-Kibuzultad magad?-kérdez Jaebum röhögve.
-Na ezt belőled pont nem néztem ki.-durcázok be.
-De hát te szemeztél a gyerekkel.-vág bele Kunpimook.
-Na te is szép vagy. Nem szemeztem! Bambultam a betont! Vágod mi az?-csapom be Changkyun előtt a matek terem ajtót mikor belépek. Kint jajog a köcsög. Leülök a helyemre és próbálok figyelni, de nem könnyű. Miért nézett? Talán, mert tegnap átléptem? Vagy... A cula kitalált valami kamut? De ugye nem ez a majdnem szomszédom?
-Májas!-bök oldalba Changkyun. Én pedig jól kirugom a padból majd a tanárnőre nézek.
-De hát mit csinál Taehyung?
-Rossz helyre dobtam a labdát.-ordítom be gyors rendesen hadarva a haverjaim meg kapásból felnevetnek.-Vagyis a lábam. Bocsánat.-nézek a tanárra, de azért a köcsög földön fetrengőnek, aki jót röhög hozzá vágom a füzetét.
-De ne már!-nyavajog. Jaebum szedi össze a földről a fogyatékost és inkább ő is ül mellém.
-Buzi vagy Tae?-suttogja írás közbe ez.
-Hogy mi?-nevetek fel. -A lányok jönnek be te élettelen...
-Igen láttam.-áll is fel röhögve a székről, mivel ki is csengettek. Kurva jó... Fut az idő. A fejem pedig azt se tudom hol áll. Elpakolok majd sietek ki.
Csipog a telefonom amit félve lesek meg.
"-Ideje lesz a Jungkook nevű gyerekről dumálnunk..."-Suga számát jelzi ki az SMS.
"-Várjalak meg?"-küldöm a válaszom.
"-Bemék az edzésedre. Mint futár..."-jön is a válasz. Hát jó... Edzés még soká van. De minek akar arról a gyerekről beszélni? Hát én nem csináltam semmit. Meg már nem is értek semmihez. Ahogy...
-Ezt skubizd!-basz oldalba Kunpimook és ordítanák is, de nem lehet. Az ablakra mutatnak -Mivel most a folyosón vagyunk... Az a fura gyerek sétál át a mi udvarunkon. Vagyis..
-Hogy mer lejönni ide?-kérdezek én.
-Itt a sok hülye nem veri el...-vágja rá a legokosabbunk.
-Ez az Changkyun végre valami normális is hagyja el ma a szád!-tapsoljuk meg mind a hárman ez meg még meg is hajol.

-Jó Tae... Mi a gecit csináltál?-kérdez Jaebum és rám néznek hirtelen.
-Esküszöm semmit! Mi van?!-fújok rájuk és felröhögnek.
-Tuti miattad jár itt a gyerek. Mert ez nem távozni akar a mi kapunkon az biztos...
-Tuti nem! Dik nem lehet átsétálni sehol? Ha ennyire zavar titeket akkor meg basszatok ki vele...-indulok tovább, hogy végre az angol teremhez érjek... A jó édes... Nem félek, de kicsit megijedtem, hogy ez a gyerek itt járkál a mi udvarunkon...
Csak nem valami gyilkos? Vagy tudjam is én...
-Basszus jön!-sikít Changkyun én pedig már a terembe vagyok...

~L~