...JK...

Végre már, hogy elengedte a lábam ez a köcsög. Rendesen égett már a hátam ahogy húzott.
Sunyítani akarok, de nem enged egyedül utamra.

-Hadd menjek már vissza az autómért.-állok előtte könyörögve.
-Minek neked az az autó?. Gyalog is haza találsz.-vágja vissza.
-Hallod Jimin, az az autó az életem, nem fogom ott hagyni. -próbálkozok tovább.
-Na akkor. -kezd bele.-Együtt megyünk el az autódért mert valakinek haza is kell vinnie engem.
-Na látod, pont azért. -dobok egy mosolyt. - Mehetünk?- kérdezek rá mire ő bólint én pedig elindulok.
Igaz nem húzott olyan messze az iskolától, de mégis egy örökkévalóságnak tűnik.
Ahogy befordulunk a parkolóba előkapom a kocsikulcsom majd egy kattintással nyitom is az ajtókat.
Jimin beül mellém majd énis elhelyezkedek és indítom a motort.
Na most jön az amit nem szabadna csinálnom mert túl gyávának tűnnek Jimin és Taehyung előtt is.
Amennyire csak tudok ugrok ki az autóból majd szaladok be a suliba.
Jimin morgását idáig hallom, de már leszarom. Befutok az igen nagy kapun majd Taehyungék részlege felé veszem az írányt, mikor is arra leszek figyelmes, hogy Jimin a nevem ordítja világgá.
A lehető leggyorsabban futok a férfi mosdóba és el is bújok a fal mögé.
Remélem nem látott meg..

-Jungkook, hol vagy a kurva anyád?. -hallom meg ideges hangját amitől inkább elnevetném magam, de azt se szabad.
-Nem foglak bántani, gyere elő fene a torkod.-próbálkozik tovább. -Jungkook! Nem viccelek, ha megtalállak nagyon kikapsz. - ez kajak nem fogja abba hagyni egyhamar.
Vicces, mert még sose bújkáltam senki elől.

Órák elteltével végre összeszedem magam és ellépek a faltól.
Megindulva az ajtó felé kinyitom majd kikukucskálok rajta. Az emeleten ordíbál valahol szóval még lehet nyert ügyem van.
Kiszaladok a mosdóból magamután csapva az ajtót ami elég nagyot szólt.
Kicsit hallgatózva meghallom Jimin sietős nagy lépteit. Jézus úristen.. Add már fel a keresésem hülyegyerek.
A legelső nyitott ajtós tanterembe rohanok aminek zárom is az ajtóját, hála az égnek kulcs is volt hozzá. Talán a takarító hagyta itt.
Megkönnyebbülve csúszok le a padlóra nagyokat lihegve. Húha, el sem hiszem, hogy megúsztam ezt is.

-Jungkook?-hallok meg egy csilingelő hangot majd lassan nyítom is a szemem. Kérlek istenem, tudom, hogy rossz gyerek voltam, de ne Jimin legyen az.
De hát ez Taehyung....

-Tae.-állok fel lassan és mutatom neki, hogy maradjon egy kicsit csendbe. Hallgatózni kezdek de Jimin felől semmi hang se.

-Nyisd ki azonnal az ajtót. -áll előttem Tae kezében a könyveivel és táskával a hatán. Most ne szúrd el Jungkook, csak most ne..
-Figyelj Tae.-kezdek bele de nem engedi, hogy befejezzem.
-Nem érdekel, hagyj lógva.-nyítna az ajtót de ellököm onnan. -Mivan már engem is szarrá akartok verni?. Nem volt neked elég az ami kábé félórája történt?.
-Taehyung, az istenért is. Hadd, hogy megmagyarázzam.
-Tűnj már innen, nem voltam világos?..
-Tae..-próbálom megközelíteni de minden egyes lépésemnél hátrál.
-Tűnj már el bazdmeg.. - ordít rám én pedig teljesen kikelek magamból.
-SZERELMES VAGYOK BELÉD TE SZERENCSÉTLEN! -ordítom én is.-Kibaszottul szeretlek Taehyung, nem fogok eltünni.......

~Sz~