...ŦĦ ...

Hát ilyen nincs. Most pedig meghalni jövök tesire.
-Ti...-fordulok idegesen a gyagyások felé. De már mind az öltözőbe. Sose kellett volna egy pályát csinálnia ennek a nyomorult iskolának. És főleg, hogy most helyettesítőnek az a nő van. -TI!!!-lépek be ordítva az öltözőnkbe. Mivel hála ez ami külön épületbe van az okosoktól.
-Igen mi?-bazsalyog Jaebum. Eskü állba vágom lassan valamelyiket.
-Ezért húztatok ki rohadt gyorsan.
-Most meg ne ijedj már mert itt az urad.-borul a padlóra Changkyun és fogva a hasát röhög.
-Milyen uram te!?-lépek hozzá ès combon rugom.-Majdnem megölt! Tudjátok mi az??
-Legalább késsel akart kinyírni?-mereng el Kunpimook.
-Honnan tudjam? Szerinted oda bírtam figyelni?
-Hát basszus csak látod mivel akar kinyírni...
-De hát nem láttam! Hozzám lépett és utána kép szakadás.
-Mi van ha csókolóztak?-kérdezi tök komoly fejjel Changkyun majd felröhög mind.
-Mi?-sikítom szinte és töröm azt a kevés eszem.-Fúj! Biztos nem! Arra emlékeznék...
-Azèrt mert jó lenne...-mosolyog Jaebum.
-Te smároltál már a Jungkokkal?-kérdezi Kunpimook. Hirtelen mindannyian Jaebumra nézünk.
-Nem te balfasz! Csak Tae csókja mèg szűz. Azt se tudja mi az, hogy csókolózni.-nevet fel.
-Na kössz haver... És ki mondta hogy nem tudok?-na jó sose csókolóztam még. De ez nagyon gáz?
-Na akkor ki mert téged lekapni?
-Senki. Szimulátorokon próbáltam már. Az nem elég?
-Pfff..-röhög fel mind.
-Hallod Tae.-kezdi Jaebum.-És jó nyálas lett a telefonod?
-Kicsit...-pirulva nézem a csempét. Hát ilyen nincs...-Volt barátnőm már, de..
-Hülye voltál hozzá. Ja és meleg, de mi így szeretünk.-mennek ki lassan. Ahogy becsapódik az ajtó gyorsan átöltözöm és most még annál is lassabban lépek ki mint szoktam. Ezen a tesi órán én tuti, hogy meghalok...

...JΚ...

Kézi. Ki is találta ki? És minek? Minden évbe én nyerem úgy, hogy tök mindegy. De most kispadról nézni ahogy emezek szenvednek. Élmény...
Jó mondjuk most magamtól ültem ki, mert most nem menne az egész, de jól van. Ha pedig ez a rondaság kihozza TaeTae-t is a pályára szerintem én szívinkfartust kapok...
-Hallod passzolsz vagy a tanár melle fontosabb?-ordít Nam Jiminre.
-Mi?-néz fel majd a labdára is vet egy pillantást és átdobja.
-Ès még csúnya.-nevet fel Hopi.-De stip stop ebből nem eszel!
-De nekem nem is kell. Mást néztem...
-Aha mást...-röhög mind. Ha fent játszanék én is talán nem unatkoznák itt. De ez most pont...
Egy jó csapást érzek meg a tarkómon meg három labdát ami a fejem mellett suhan el. A nem fájó tarkómra simítok és mérgesen nézek hátra. A kis kopott csövesek... és...TAE?!
-Ez ki volt?-morgok jó hangosan és végignézem az összeset. Mindegyik csak Tae-ra mutat. Igen cukikám?
-Hát majd én szét kapom.-suhan el mellettem Jimin, de megfogva a vállát megállítom.
-Majd én...-indulok a nyomorékokhoz és Tae-hez. Majd lassan megállok előttük....
-Hogy mertétek?-morgok rájuk és öszébb húzzák maguk.
-Tae volt!-mutatnak rá a 'barátai'. Szép barátok.
- De hát én most jöttem. Mit csináltam volna?-parázik be az édes.
-Te találtad el buzikám.-nevetnek a barátai és előre lökik.
-Mi...-kezd dadogni.-Mivel is?-fordít nekem hátat.
-Hát a kézivel... Te találtad ki, hogy versenyezzünk...

-Elég a mese délutánból!-szólok rájuk.-Jimin! Nam! Hope!-ordítom el magam. Két perc se és itt vannak.-Mutassátok meg a három balfasznak milyen a labda íze. A Tae gyerek meg az enyém.
-Hát jó.-kapják el a gyagyásokat a tarkójuknál fogva és elkezdik a pályához vinni őket. Jól alájuk rugnak és le is térdeltetik őket a beton pályára. Majd szépen elkapják a három nyomorult fejét és rendesen beleverik a kézilabdába. De ezt megismétlik elég sokszor.
-Ha kérdezik, hogy mit kaptál...-fordulok Tae-hez.-Csak jól röhögd ki őket.-mosolygok rá. Csórim meg úgy nézi a pályán szenvedőket mintha éppen fejezést végeznénk. Közbe meg csak megkóstolják a kézi labda ízét.
Jajog jó hangosan már mind a három. És siet is már a bögyös. Majd sipákol is. Hát ez mekkora szívás már. De úgy is megússzuk...

~L~