Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

»1«

   Már megint itt tartok, mint minden egyes rohadt nap. Kézilabda... Bruh...
Sose szerettem és soha nem is fogom, míg élek. Sőt, olyan csapatot kaptam, hogy az valami hihetetlen. Megtaláltam a testvéreimet. Ugyanannyira értenek a kézihez mint én. SEHOGY.
   Nemtudom miért erősködik annyira az edző mikor tudja, hogy szart se ér az egész úgy ahogy van. De ahogy mondani szokta "- Látom bennetek a reményt ". Milyen reményt?!. Talán azt, hogy néha elbírjuk ütni a labdát vagy talán nem lépnek el a többiek azért mert "Juj a labda közeledik?"
FELESLEGES.
   A java még most jön. Ezt elkell tűrnöm még fél évig?  Tudja itt valaki mi az, hogy fél év?. Személyszerint ezalatt a félév alatt teljesen kileszek agyilag. Ismerem már annyira magam. Úgy fognak becézni, hogy "Kim Taehyung a döglött hintaló" , mert tényleg néha úgy érzem magam mint egy döglött hintaló.
   - Fiúk tessék kifáradni. Az edzés már tíz perce el kezdődött. -kopog az edzőnk, majd ahogy hallom lassan el is battyog az öltöző ajtaja elől.
   - TaeTae, te nem is öltözől?. -kérdez felém Jaebum az egyik csapattársam.
   -Tudjátok nagyon jól, hogy nem öltözök senki előtt se.- dobok ki minden ruhadarabot a táskámból.
   -Tényleg.. -csapja homlolon magát Kunpimook.
   - Na, félév alatt csak leesett?.-szólok vissza gúnyolódva.
   -Most senkit se érdekel, hogy babahájad van. -illet meg furcsa jelzőkkel Jaebum majd folytatja. - Öltöznöd kéne, mert megint szívunk mint a múltkor Changkyun miatt.
   -Barátom!-kapja fel fejét az emlegetett. - Megmondtam, hogy csak azért voltam bent félórát mert elromlott a kibaszott ajtó.
Igen, az iskolánkban mindenhol elektromos ajtók vannak és néha tényleg elszoktak romlani, de Changkyunnál biztos nem romlott el, pont ott, pont akkor.
   - Persze, azért jöttél ki teljesen pöpec hajjal mert elromlott az ajtó. -szólok bele énis ebbe a cicaharcba.
   - Jól kell kinézem, mert a csajok oda-vissza vannak értem.- veregeti meg a maga vállát.
   - De most nincsenek itt semmiféle csajok, ja, és akkor se voltak.-köti cipőét Jaebum.
   - Aki jól néz ki annak bármilyen, ismétlem, mindig minden körülmények között jól kell kinéznie.
   - Igyis úgyis ronda vagy, szóval nemtudom hol itt a probléma.
   - Kikérem magamnak, beszélj a saját nevedben seggarc.
   - LÁNYOK!.-ordít rájuk Kunpimook, aképpen, hogy befejezzék a felesleges vitát.
   -Kunpimook, hányszor kell szóljak, hogy kibaszottul fiúk vagyunk?.- nézek fel rá cipőkötés közben.
   -Nekem lányok. Na kifelé. -invitál ki mindenkit rajtam kívül, nekem még nem sikerült átöltöznöm.

   Nem sok idő elteltével levettem az utcái pólómat, majd felvettem a mezem minek a hátuljára "Kim" van felírva és énis kiballagtam az öltözőből.
   - Taehyung, csoda, hogy kiért.-tapsol  egyet az edző.- Akkor kezdjük is. Taehyung és Changkyun játszik Kunpimook és Jaebum ellen.

   Nagy bénázásunk közepette, mint mindig, arra leszek figyelmes, hogy Jaebum megint sikít a labdától. Istenem, mintha valami égből baszott pina repülne felé, pedig csak egy rohadt labda.
   - Ne sikíts már, ez nem pina, hogy félj tőle. Hülyegyerek.- dobom tarkón az üres colás üvegemmel. Hírtelen odakapja a kezét és nevetve masszírozza tovább a fájó területet.
   -Fiúk, körém.-szól az edző mire mindenki odakapja a tekintetét én pedig két levegővétel közben átkarolom Jaebum nyakát és gyerekesen ütni kezdem a fejét, majd mikor odaérünk el is engedem.
   -Tudjátok, hogy a másik részlegben is van egy kézilabda csapat. -idézi fel nekünk. -Szóval, mivel egy az iskola így meccset rendeznek kábé 2 hónapja múlva.
   -Azok ellen kell játszanunk?- lesek nagyokat. A gazdagabb, jobb tanuló kemény fiúk ellen kell játszanunk?. Én itt feladom, elmegyek krumpliszedőnek.
   -A gazdagok ellen?- röhög fel Changkyun. -Leesik a márkás sapka a fejükről azt hívhatjuk a mentőt.- ahogy ezt kiejti szinte mindenki felnevet kivéve az edző.
   - Fiúk ez nem vicc. Felsőbbrendűbbek lehettek náluk, ha ezt a kupát megnyeritek.  Tudjátok egyáltalán mennyit ér ez?. Mától kétszer annyi edzés és minden egyes nap, kivéve a péntek.- emeli fel mutatóujját. - Most hazamehettek, holnap találkozunk.
   Kupa? Milyen kupa?.!. Ez akkora faszság, akkor is többek mint mi, mivel ők gazgadok sőt még jó tanulók is.
Nekünk meg egy kupától nem fog se több pénzünk lenni  és okosabbak se leszünk.
   Azthittem a mostani helyzettől rosszabb nem lehet, de mégis lesz.
SOKKAL-SOKKAL ROSSZABB.. 

~Sz~

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro