(Chapter 11)
Jelenleg az utolsó órámon ülök és forr a fejem.A melegtől is,de nem ez a fő ok.A fő ok az az,hogy V ismételten egész nap telefonozott Haneul miatt,és megbeszélték,hogy suli után be ülnek egy kávézóba.És mikor ezt megtudtam,nem tudtam nem neki állni féltékenykedni,ezért meghívattam magamat is.Szóval egy csodás délutánt fogok eltölteni V-vel és Haneullal.Ahogy rá nézek Taehyungra meg is látom,hogy ismét az átkozott telefonját bújja és kuncog magában.Magam sem értem miért,de tekintetemet tovább vezetem Jiminre,és meglepetten konstatálom,hogy ő már engem néz.Szemöldököm azonnal fel ugrik legalább a homlokom közepéig,de ő ezt figyelmen kívül hagyva ujjával V felé bök és ő is felhúzza a szemöldökét.
Felsóhajtok majd el tátogom neki,hogy Haneullal beszélget,ő pedig azonnal felháborodva néz V-re.Hiába én vagyok szerelmes V-be,néha úgy érzem Jimin sokkal jobban ki van akadva,mint én.
Végül legnagyobb örömömre megszólal a csengő,így azonnal el kezdek pakolni és amint végeztem indulnék V felé,ha nem rántana vissza egy kéz.
-Te nem tanultál semmiből?-kérdezi ingerülten Jimin-Hagyod,hogy azzal a csajjal beszélgessen?
-Mit csináljak?Mondjam neki,hogy ne beszélgessen vele?Ne legyél ennél is hülyébb Jimin.És amúgy is,délután elmennek kávézni,amire meghívattam magamat,szóval nincs ok a gondra.-szusszantok fel.
-Na,csak tanultál valamit a mestertől.-vigyorog rám és meglöki a vállamat-A kávézás után kísérd haza,aztán zsákold be tesó.-szélesedik ki még jobban vigyora én pedig hüledezve nézek rá.H-Hogy mivan?!
-Te tényleg ennyire idióta vagy Jimin?M-mi az,hogy zsákoljam be?!-fakadok ki.
-Mit kell bezsákolni?-hallom meg mögülem azt a hangot,amitől szívem azonnal gyorsabban kezd el verni.Azonnal megpördülök tengelyem körül és hatalmas szemekkel nézek V-re.
-S-semmit,csak a kosarazásról beszélgettünk,hogy valamikor el kéne mennünk megint,mint régen.-találok ki gyorsan valamit,és már csak azt látom,hogy Jimin egy hang nélkül slisszol el mellettem és hagyja el a termet.
-Jól hangzik,-mosolyog rám-szívesen kosaraznék újra.
Vissza mosolygok rá,majd el hagyjuk a termet és legközelebb csak a suli előtt állunk meg.
Pár percre állhatunk így mikor meghalljuk,ahogyan valaki sikítozik V-nek.
-TaeTaeeeee-nyújta el V nevét és sietősen ugrál felénk-bocsi,hogy késtem,de nem találtam parkoló helyet.-mondja majd V nyakába ugrik és szorosan megöleli.
Azonnal eltátom a számat a jelenet láttán és legszívesebben le szedném róla ezt a piócát és jó messzire hajítanám,hogy véletlenül se találjon vissza.
Amint kiszórakozta magát elengedi V-t és végre óhajt rám nézni,de tekintetéből azonnal ki olvasom,hogy nem szívesen lát.Hát ez kölcsönös babám.
-Hello.-köszön nekem hűvösen,mire én csak biccentek felé egyet és V-re nézek.
-Na,akkor mehetünk is.-mosolyog lelkesen V és elindulunk a kávézó felé.
Ahogy belépünk a kávézóba V azonnal egy asztalhoz siet és leül.Ahogy rá nézek Haneulra látom,hogy ő is engem néz,majd megindul V felé,hogy elfoglalja a mellette lévő helyet.De,mint mondtam nem eszik olyan forrón a kását,így én is azonnal elindulok V felé,és szerencsére én foglalom el a mellette lévő helyet.
Vigyorogva nézek fel Haneulra aki csak hátradobja a haját és le ül V-vel szembe.
Azonnal odajön hozzánk egy fiatal lány,hogy felvegye a rendelést így mindannyian választunk a kávék és a sütemények közül.Amint elment a pincér,Haneul egyből V kezére helyezi sajátjait majd,mintha én ott se lennék mesélésbe kezd.
Valamivel magamra kéne vonnom V figyelmét..gyerünk gondolkozz Jungkook..
-Én gyors ki megyek a mosdóba,mindjárt jövök-mondja Tae,majd feláll és a mellékhelyiség felé veszi az irányt.Amint eltűnik a szemünk elől,mérgesen Haneulra nézek,aki viszonozza ezt.
-Tudom,hogy mit csinálsz,de nem fog beválni.Nem állhatsz köztem és V közé.Nem is értem miért barátkozik veled.Azt meg főleg nem,hogy miért hiszed azt,hogy van bármi esélyed nála.-mondja majd felnevet a mondata végén és hátradobja ismét a haját.-Jobban teszed,ha most keresel valami ürügyet és lelépsz,majd békén hagysz minket.-mosolyog rám és kezeit most az enyémekre teszi.
Mintha savba nyúltam volna olyan gyorsan rántom el a kezemet és elmosolyodok.
-Tudod,amennyire nagyra vagy magaddal sosem mesélt rólad.Mindent tudok,ami azelőtt történt volna,mielőtt jóban lettünk volna,de téged meg sem említett.És tudod miért?-kérdezem és kissé oldalra döntöm a fejemet-Azért drágám,mert nem voltál neki fontos.Én a helyedben csendben meghúznám magamat a helyedben,mert nem tudod mikre vagyok képes érte.-vigyorodok el betegesen,akár egy pszichopata.
Hallom,ahogyan szaggatottan veszi a levegőt és kiegyenesedik,majd úgy néz rám kihívóan,amit viszonzok.
-Ezt vegyem fenyegetésnek?-kérdezi megemelve amúgy is magas hangját.
-Annak veszed aminek akarod,engem nem érdekel,de ne állj közénk,mert azt tényleg meg fogod bánni.-mosolygok rá féloldalasan.
Láttam,hogy mondani akart valamit,de ebben a pillanatban bukkant fel Tae így csöndben maradt és egyből vele is kezdett foglalkozni.
Már legalább fél órája lehetünk itt,és én egész idáig csak csendben eszegettem a sütimet és hallgattam őket.Nagyon zavart,hogy most V nem velem foglalkozott..hogy nem ért hozzám..és,hogy rám se nézett.Iszonyú féltékeny vagyok jelenleg.Valamit ki kell találnom,mert,ha nem teszek valamit az idő hátralévő része ugyan így fog telni.
A következő pillanatban,mintha nem is én irányítottam volna a kezemet..az egyik pillanatról a másikra került V combjára a kezem.A szemem sarkából láttam,hogy V rám néz,de én nem mertem ránézni,így mereven néztem le a maradék kávémra.A következő pillanatban viszont én lepődtem meg,mikor V keze az enyémen landolt és összekulcsolta azokat.Testemet azonnal melegség járta át,így bátorságot vettem és végre ránéztem,ő pedig csak rám mosolygott és elkezdte cirógatni a kézfejemet.
És,mintha ettől észhez tért volna,engem is belevont a beszélgetésbe,én pedig kapva az alkalmon amennyire csak tudtam elnyomtam Haneult.Láttam,hogy nagyon nem örül ennek és mindennel próbálkozott,még a légzsákjait is kinyomta,de,mintha ott se lenne úgy beszélgettem és nevetgéltem V-vel.Lopva néha Haneulra néztem és mikor találkozott a tekintetünk óvatosan rá mosolyogtam,hogy csak neki tűnjön fel és már vissza is fordultam V felé.
Már egy ideje így beszélgetünk,mikor a telefonom elkezd rezegni.Morogva veszem elő a telefonomat és meglepetten pillantom meg Jimin nevét a kijelzőn.
-Ezt fel kell vennem,mindjárt jövök.-mondom Taehyungnak miközben felállok.
-Menj nyugodtan-válaszol helyette Haneul-nem kell sietned,csak nyugodtan.-mosolyog rám.
É-én..úgy megütném..jelen pillanatban nem nagyon érdekel,hogy lány.Tudom nem szép dolog ilyet mondani,de aish..
Végül csak ciccegek egyet,és gyorsan ki megyek a kávézó elé és felveszem a telefont.
-Miért hívtál?-térek azonnal a lényegre.
-Csak gondoltam megérdeklődöm,hogy hogyan mennek a dolgok.Szóval mizu?-teszi fel a kérdést én pedig elmesélem neki,hogy eddig mi történt.
-Olyan büszke vagyok rád,így kell ezt,ne hagyd magadat.-mondja Jimin-Viszont nem kéne már elmondanod V-nek,hogy mivan?-teszi fel a kérdést.
-Jimin..kérlek ne most ehhez nincs kedvem.
-És még is mikor lenne hozzá kedved,hm?Nem húzhatod a végtelenségig te is tudod.Ha tovább húzod lehet,hogy Haneul le nyúlja előled és az csak a te hibád lesz,és én nem fogom hallgatni a hisztidet.Jungkook légy végre férfi és valld be neki,hogy szereted.
Hh..talán igaza van..ideje lenne már pontot tenni ennek az ügynek a végére.
-Igazad van Jimin,de..-tartok egy kis szünetet-neked fogalmad sincs róla,hogy milyen rossz érzés,ha nem tudod,hogy a másik mit érez.Ez a legszarabb érzés.Nem könnyű elmondani valakinek,hogy szereted,mert lehet,hogy tönkre megy a barátságotok,főleg az én esetemben.Én csak azt akarom,hogy mindig mellettem legyen és mosolyogva bújjon hozzám.Hogy reggel mellette keljek fel,hogy nap,mint nap megcsókoljon.Nekem rá van szükségem..de nagyon.És,ha az érzéseim miatt elrontok mindent én nem tudom mit fogok csinálni nélküle.
-És ezeket miért nem mondod el neki?Nem hiszem,hogy Tae,azért elhagyna,mert érzel iránta valamit.És,mint mondtam tuti,hogy ő is érez valamit,szóval barátom kösd fel a farkadat és valld be neki,hogy mit érzel.
Teljesen igaza van..ha nem lépek kitudja mi lesz.Ha nem mondom el az érzéseimet lehet,hogy sose fogja viszonozni..ideje kitálalnom neki.
-Igazad van..hahh,-sóhajtok fel-el fogok neki mindent mondani ígérem.
-Na ez a beszéd.Most pedig húzd vissza a beledet,a csajt tüntesd el aztán pedig tudod a dolgodat.-beszél hozzám Jimin izgatottan.
-Úgy lesz..úgy lesz.-válaszolok neki kevésbé izgatottan miközben kinyomom és vissza megyek Haneulékhoz.
-Ki volt az?-kérdezi V azonnal,miközben le ülök mellé.
-Csak Jimin.-válaszolok neki és,ahogy rá nézek meg is látom az értetlen arckifejezését-Egy buli miatt hívott,hogy ha van kedvünk akkor menjünk el ketten.-emelem ki a hazugságomban azt a szót,miközben Haneulra nézek,aki csak idegesen méreget.
-Taehyung,-suttogok neki,hogy csak ő hallja-ezután nincs kedved elmenni a tavas parkba?Szeretnék majd veled beszélni.
-Valami baj van?-néz rám ijedten.
-Nem,dehogyis,csak szeretnék neked majd valamit mondani.-mosolygok rá halványan.
-Rendben,elmehetünk.Úgy is szeretek ott lenni veled.-mosolyog vissza rám.
----
-Akkor majd még látjuk egymást,Haneul.-búcsúzik el tőle és közben megölelik egymást.
-Kár,hogy menned kell,pedig mutattam volna neked egy jó helyet.-mosolyog rá,majd felkarjára simít,nálam pedig itt szakad el a cérna.
-Na mi akkor mennénk is Haneul,-vonom magamhoz V-t-Csáó!-köszönök el és meg sem várva a válaszát el kezdem húzni V-t,míg tisztes távolságba nem érünk.
-Hova sietünk ennyire?-kérdezi V miközben sietősen lépked mellettem,majd megfogja kezemet.
-Sehova,csak..-találj ki gyorsan valamit Jungkook..-nem akarok megint estig kint lenni.
Rekord gyorsasággal érünk a parkba és egyből a tó melletti pad felé vesszük az irányt,amire le is ülünk.
Talán pár perce ülhetünk síri csendben,de egyszerűen nem tudom elkezdeni..nem tudom,hogyan is kéne.
-Miért érzem azt,hogy valami rosszról akarsz beszélni?-töri meg a csendet V hangja.-Akkor szoktál ilyen lenni.Kérlek Jungkook beszélj,mert én ezt már nem bírom.-remeg meg a hangja.
-Mindjárt,csak össze szedem magamat..-mondom neki suttogva lehajtott fejjel.
Mikor nagyjából össze szedtem a gondolataimat,felállok majd elé lépve nézek le rá és veszek egy nagy levegőt.
-Taehyung..-kezdem halkan-nekem valamit el kell mondanom.É-én..
~~~~~
Meg is érkeztem a 11.résszel,ami nem lett a legjobb,mert kissé szenvedve írtam meg..:/
De remélem így is elnyeri a tetszéseteket,és sajnálom,hogy itt hagytam abba.xd
A következő részt ismét csak jövőhéten tudom hozni..:/
xxMinHeezixx
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro