5.
Telefon riasztó csörgésére ébredtem, majd realizáltam, hogy valóban Mason ágyában fekszek anyaszült meztelenül. El fordulva tőlem az éjjeliszekrényhez nyúlt és felkapta a telefonját.
-Mondd!- szólt bele fáradt hangon.
-Be kell jönnöd! Most. És jó lenne ha Sophie-t is magaddal hoznád.- hallottam a telefonba és a választ meg sem várva bontották a vonalat.
-Mi közöm van nekem bármihez is ami veled kapcsolatos?- nyöszörögtem egy párnába nyomva a fejem.
-Nem tudom, de elég idegesnek hangzott ahhoz, hogy bemenjünk.
-Nincs is ruhám.- dörzsöltem meg az arcomat.
-Nos én nem bánom, ha mindig így mászkálsz.- kacsintott rám, mire csak meg dobtam a párnával amit a fejem alól húztam ki.
-Adj egy inget kérlek.- léptem be a utána a gardróbba a magamra tekert takaróval.
-Minek?- ráncolta a homlokát.
-Hogy ne a tegnap esti ruhámat kelljen felvenni.- forgattam meg a szemem, mire ő csak bólintva felém nyújtott egy fekete inget.
-Van öved is?
-Ott van az a fiók, válassz egyet.- mutatott magának háttal én pedig odalépve kihúztam azt és megkerestem a tökéletest. Mintha csak egy ing ruha lenne rajtam. A tegnapi cipőm tökéletesnek bizonyult, az arcomat megmostam egy kis vízzel és szappannal és útra késznek éreztem magam.
A kocsiba bepattanva indultunk be a városba, hogy megtudjuk miért is kellett reggel kiugranunk az ágyból.
-Na végre!- pattant fel Thomas ahogy beléptünk az irodájába.
-De szarul néztek ki.- szólalt meg a mellette álló férfi.
-Mivel nagyjából egy órája ébresztettek fel minket és rohantunk így nem nehéz.- adtam meg a választ.
-Felkeltettünk?- lepődött meg Tuchel.
-Miért hívtatok?- húzta ki magunkat a válasz alól Mason.
-Láttátok már a híreket?- fordított felénk a másik fickó egy Ipadet. Mi voltunk rajta. Tegnap este, amint Mason keze a combomon nyugszik én pedig lesöpröm, aztán újra, a következőn megforgatom a szemem és grimaszolok.- Mindenki azt állítja, hogy te molesztáltad Sophiát. És mint a csapat elnöke köteles vagyok kivizsgálni az esetet.
Legalább mostmár tudom mi a pozíciója ha a neve nem is.
-Ez felháborító!- csapott az asztalra Mason, majd elfordult tőlük és lefagyva rám pillantott.- Hogyan molesztálhatnám a saját barátnőmet?
Eközben mellém állt, átkarolta a derekam és a tekintetével könyörgött, hogy értsem.
-Mason és én azokon a képeken poénkodtunk, amit minden pár szokott, a média pedig tökéletesen kifordított.- válaszoltam a még mindig minket mustráló két pasira.
-Ez esetben ezt nektek kettőtöknek kell tisztázni. Sophie elsősorban neked.- mutatott rám a mondat közben.
-Persze.- bólintottam és a telefonomat előkapva kikerestem a tegnap esti tükrös képekből egyet, amin mind a ketten önfeledten nevetünk. Kiraktam az Instagram oldalamra, és persze jól láthatóan megjelöltem rajta Mason-t, és még egy szívet is odaszúrtam.
-Rendben. Folytassátok a posztolgatást.- bólintott Graham.
-Ennyi?- kérdezte Mason, mire a két férfi bólintott, így indulhattunk. Az épületből kilépve hirtelen néhány sráccal a csapatból találtuk szembe magunkat.
-Mi a fene történt?- lépett elénk Jorginho, mellette egy másik sráccal.
-A média ki forgatta az egészet.- rázta a fejét Mason.
-Nem is tudtam elképzelni, hogy te bánts valakit.- nem tudtam mit is tegyek, fogalmam sem volt mit tegyek a barátai előtt. Most is a barátnőjét kéne játszanom vagy előttük nem kell tettetni.
-Nem is láttam a képeket 10 perccel ezelőttig.- túrt idegesen a hajába én pedig megpillantottam Kai-t közeledni a háttérben.
-Nem fér bele egy kapcsolat mi?- rázta meg a fejét idegesen.
-Mi?- pillantott mindneki felé.
-Neked is szia.- szóltam én is közbe.
-Azt is mondhattad volna, hogy miatta nem akarsz tőlem semmit.- mutatott a mellettem álló Masonre.
-Semmi közöd hozzá Kai.- fordultam Mason felé.- Add ide a kocsikulcsot kérlek majd ott megvárlak.
-Miért nem mondtad?- fordult utánam ismét a német srác.
-Mert nem tartozik rád, hogy kivel mit csinálok. Tegnap este történtek dolgok amik megváltoztatták a helyzetet. Nem mintha előtte bármit is akartam volna tőled.- vágtam rá mérgesen, majd ott hagytam az engem bámuló négy fiút és beültem a kocsiba.
Nem kellett sokat várnom Masonre, de mikor beült mellém azonnal beindította a fűtést.
-Megfogsz fázni.- indította be a motort.
-Kit érdekel?- rántottam meg a vállamat, pedig valóban fáztam.
-Húzd fel.- dobott az ölembe a hátsó ülésről egy pulcsit, amibe szó nélkül belebújtam.
-El kell mennünk hozzád néhány cuccodért.- kanyarodott ki az útra.
-Otthon fogok lakni.- vágtam rá.- Vagy költözz te hozzám!
-Az én házamban jobban elférünk.- lépett a gázra és úgy vezetett a lakásomhoz, mintha már ezerszer járt volna erre. Azt hittem múltkor nem is figyel.
-Mennyi ideig kell ezt játszanunk?- tettem kezembe magam előtt a kezeim.
-Tegyük fel fél évre.- kanyarodott a garázsba.
-Aztán szépen kiírjuk, hogy mégsem jött össze és búcsút intünk.- bólintottam.- A barátaid előtt is?
-Mindenki.- bólintott.
-Mennyi cuccot pakoljak?- szólaltam meg kicsivel később mikor lenyugodtam.
-Amennyit tudsz.
-Akkor segíts. És a kocsimat is viszem.- mutattam a fehér Teslára.
-Rendben.- bólintott.
A ruhatáramat bőröndömbe és néhány szatyorba pakoltuk, majd amíg ő levitte a kocsijába a cuccokat én összeszedtem még néhány dolgot, majd az én kocsimba és be pakoltunk s, aztán meg Mason házába mentünk ahol kezdhettük újra az egészet csak most kipakolni.
-Miért van két gardróbod?- pakolgattam a dolgokat a Mason szobájából nyíló gardróbban, amíg ő az ágyon fekve nézett valami focimeccset.
-Nem egyedül én laktam itt.- válaszolta, mire felhúzott szemöldökkel kiléptem a gardróbból.- Nyugi a te ágyadban még nem szexelt senki.
-Öröm hallani.
Bár gardrób csak Mason szobájából nyílt, én a vendégszobát kaptam, amihez külön fürdőszoba is társult, szóval ezt is be kellett rendezni.
-A srácok örültek nekünk. Legfőképp Ben.- támaszkodott az ajtófélfának.
-Ben?- ráncoltam a homlokom.
-A srác ma aki kint várt ránk. Chilly.- válaszolta.
-Értem. Nos gondolom Kai már kevésbé örült a "kapcsolatunknak". - tettem idéző jeleket.
-Mondtam, hogy bejössz neki.
-Tudom. Már rájöttem.- bólintottam a zakóimat rendezgetve.
-Jövő héten el kell utaznom pár napra. Franciaországban lesz meccsünk.- sóhajtott nagyot.
-Arra a kis időre hazamegyek akkor.- állt meg a kezem a levegőben.
-Nem kell! Igazából azt akartam mondani ha akarsz velem tarthatsz.- dugta zsebre a kezeit.
-Rengeteg munkám van. A divathétre el kell készülnie az új kollekciómnak.
-Ahogy gondolod. Májusban is elutazom. Egy hétre Monacóba, azon a hétvégén lesz a Formula-1.
Ismét megállt a kezem a levegőben, a szemem előbb nézett rá, mint a fejem, de gyorsan azt is felé kaptam, mire ő elmosolyodott.
-Úgy látom oda szívesen csatlakoznál.
-Számíthatsz rám. Mégha az utcán is kell aludnom.
-Nyugi. Mellettem lesz még hely.- kacsintott majd magamra hagyott, hogy rendezgethessem a gardróbot.
sophiashaw: @masonmount❤️
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro