Alice és Arin gondoskodott arról, hogy Jimin tökéletes Jungkook legyen. Igaz, a méreteik nem feltétlen stimmeltek, de a fekete paróka, Jungkook meze és a tőle kapott nadrág sokat segített a helyzeten. Jimin lényegében úgy nézett ki, mint Jungkook három éve. Ezen a két lány vagy fél óráig nevettek, Yesung eközben csak csendben falatozgatott a rózsaszín hajú ágyán és azon volt, hogy kifossza a Park család amúgy is szegényes hűtőjét.

A buli hivatalosan hatkor kezdődik, de a két lány nem bírt magával, így már háromnegyedre ott kellett lenniük. Nem meglepő, hogy ők voltak ott elsőként, csak pár diák lézengett a hatalmas csarnokban. Arin egyébként Harley Quinnek öltözött be, Alice az egyik Monster Highos lány áruhájába bújt, Yesung pedig az ígéretéhez híven csak felkapta a kosármeccseken viselt ruháját – amit egyébként ki sem mosott a tegnapi meccs után – és abban indult neki a bulinak. Miután csináltak vagy ezernyi képet, leültek az egyik padra, majd ott várták, hogy megteljen a csarnok diákokkal. A két lány azzal ütötte el az időt, hogy azt találgatták, melyik jelmez kit rejthet, eközben Jimin Jungkookot kereste a megérkező diákok között, Yesung meg az italos és az ételes pult feltöltését kísérte végig szemmel.

Jungkook, Beom, Dongju és Jinyoung hat óra előtt pár perccel érkeztek meg az iskola sportcsarnokába. Amikor realizálódott a két társaságban, hogy Arin és a szőkeség bizony Harley Quinnek és Jokernek öltözött, őszinte mosoly jelent meg az arcukon. Legbelül mindenki számított rá, mégis meglepődtek, mert senki sem gondolta volna, hogy egyszer nem civakodni fognak, hanem közösen öltöznek be egy iskolai rendezvényre.

- Nem is annyira nagy rád a mezem – szólalt meg elsőként Jungkook, csak, hogy megtörje a néma csendet.

- Úgy néz ki, mint te három éve – nevetett fel Alice, mire egy újabb röhögőgörcs vette kezdetét a két lány részéről.

- Nem is igaz – sóhajtott fel Jimin, majd mellkasa előtt összefonta kezeit. A házukban még úgy ahogy vicces volt, de most már kezdett kicsit unalmas lenni ez a téma.

- Szerintem aranyos vagy – mosolyodott el Jungkook. – Na, és én milyen Jimin vagyok?

- Szerintem Jimin is így nézne ki, ha eljárna edzeni, vagy mondjuk csatlakozna a suli kosárcsapatához – vigyorgott Yesung.

- Igaz? Mi is ezt mondtuk. – nevetett fel Jinyoung, aki egyébként Yesunghoz hasonlóan csak a focimeccseken viselt ruházatát vette fel.

Dongju pedig egy anime karakternek öltözött be, de Jimin nem ismerte, így nem tudta megjegyezni a nevét. Jól nézett ki, főleg mert egy hatalmas kardja is volt a vagány kinézete mellé.

Pontban hatkor felkapcsolták a reflektorfényeket, az egyik végzős lány pedig felsétált a színpadra és megállt a dj pult előtt. A szépség és a szörnyetegből Bellnek öltözött, ezt a gyönyörű citromsárga ruhájából azonnal tudni lehetett. Köszöntött mindenkit, majd röviden elmondta az este forgatókönyvét. A buli nincs időhöz kötve, de éjfél után már nem lehet alkoholt fogyasztani, ugyanis ebből már volt probléma az előző években. Éjfélkor lesz egy sorsolás, ahova tombolát lehet majd venni tíz órától a színpad két oldalán. Egészen addig amíg fel nem konferálták az igazgatót, Jimin Jungkook előtt állt, az idősebb pedig átölelte őt. De amint Jungkook apja felsétált a színpadra, elléptek egymástól és még csak egymásra nem néztek, amíg beszélt. Jimin Arin és Yesung közé osont, Jungkook pedig hátrébb állt pár lépést, mert nem akart balhét. Már tökéletesen eltervezte a ma estét, nem lehet vége akkor, amikor még el sem kezdődött igazán.

Jungkook egyetlen dologról feledkezett csak meg, amikor eszébe jutott, hogy öltözzenek be egymásnak Jiminnel. Az igazgató tisztában volt azzal, hogy Park Jiminnek rózsaszín haja van, hiszen már a beiratkozása előtt lecserélte a szőkét. Azt is tudta, hogy mi a fiának mezszáma, szóval, ha esetleg kettejük közül meglátja valamelyiket, egyből le fog neki esni a tantusz. Nem hülye ember ő, csak, amit nem akar, azt egyszerűen sem veszi észre.

Miután Jaeho igazgató hivatalosan is áment mondott a bal kezdetére, a reflektorfényeket lekapcsolták, a parti fényeket pedig fel. A dj pultnál hamarosan megjelent egy középkorú férfi, aki pár perc múlva már el is indította az este legelső zenéjét.

- Szerintem itt az ideje enni valamit – csapta össze tenyereit Yesung. – Ki tart velem?

- Én! – emelte a magasba kezét Dongju és Jinyoung majdnem egyszerre.

- Igaz is, hagyjuk a gerlepárokat kibontakozni. Alice, te nem jössz? – kérdezte Dongju az Amerikából érkezett cserediáktól, aki miután leesett neki, hogy felesleges ötödik ember lenne csak, bólintott és csatlakozott a fiúkhoz.

- Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne kettesben táncolni – súgta oda Jimin Jungkooknak.

- Táncolunk négyen? – pillantott a mellette álló Beomra a fekete hajú, aki természetesen bólintott egyet, mert esze ágában sem volt nemet mondani legjobb barátjának. Meg, amúgy sem lett volna bátorsága ahhoz, hogy felkérje kettesben táncolni Arint, így első lépésnek tökéletesnek bizonyult a közös tánc ötlete is.

Jungkook bólintott egyet, azzal megindult a táncparkett felé maga után a többiekkel, ahol azért jó páran rázták már magukat a dj által játszott számokra. Jimin kicsit befeszülve próbálta meg jólérezni magát, ugyanis nem igazán merte elengedni magát. Tartott attól, hogy az igazgató mindenről tudomást szerez, ez miatt pedig minden elromlik. Nem mert Jungkookra nézni, igyekezett a dj pultra fókuszálni, ugyanis nem akart megtörni. A fekete hajúnak – vagyis jelen esetben rózsaszín parókat viselő srácnak –, viszont szinte azonnal leesett, hogy Jiminnel valami nincsen rendben.

- Minden oké? – kérdezte a fiatalabbtól, aki csak zavartan biccentett egy aprót, de ez a mozdulata még saját magának sem sikerült túl meggyőzőnek. – Beszéljünk nyugodtabb helyen?

- Nem szükséges – rázta meg a fejét.

- Én meg szeretnék, szóval gyere – ragadta meg Jimin kezét, azzal maga után kezdte húzni, egyenesen ki a sportcsarnokból.

Arin és Beom értetlenül álltak és figyelték, amint a fekete és rózsaszín parókás srác eltűnik a helyszínről. Ketten maradtak, amiből végül egy kínos egymásra mosolygás keletkezett. Ezért is beszélték meg, hogy inkább isznak valamit, mert egyikük sem tudta teljes mértékben elengedni magát. Megkeresték a többieket és azon voltak, hogy éjfél előtt annyi alkoholt fogyasszanak, amennyit csak tudnak.

Jungkook meg sem állt egészen a sportcsarnok melletti lépcső legfelső fokáig, ami a gimnázium épületébe vezet. Oda már nem világított annyira a folyosó lámpája sem, illetve a zene sem volt fülsüketítő, így nem sok valószínűsége volt annak, hogy valaki más is odatéved, plusz legalább normál hangerőben tudtak a továbbiakban egymással kommunikálni.

- Nem érzed jól magad? – kérdezte Jungkook azonnal rátérve a témára. – Vagy esetleg történt valami? Meggondoltad magad és nem akarsz velem közösen beöltözni?

- Nem, erről szó sincs – rázta meg a fejét Jimin. – Én csak félek... – motyogta fejét lehajtva. – Nem akarom, hogy apud tudomást szerezzen rólunk és minden elrontódjon.

- Nem fog semmi sem elrontódni, ne aggódj – mosolygott Jungkook, ugyanis még mindig nagyon édesnek találta a zavart Jimint. – Rengetegen vannak a sportcsarnokban, jelmezben vagyunk, apám meg szerintem az éjfélt sem várja meg, csak illedelemből jött el, mert nyitóbeszédet kellett mondania.

- Szerinted nem lesz fura neki, hogy te én, én pedig te vagyok? Ebből nem fog rájönni, hogy közel állunk egymáshoz?

- Apa teljes mértékben leszarja, hogy mi van velem, érted? – lépett közelebb Jiminhez, majd megfogta mindkét kezét és gyengéden megszorította azokat. – Nem igazán szoktunk beszélgetni egymással. Nem kérdezget a mindennapjaimról, egyedül Beomról, Dongjuról és Jinyoungról tud. Azt sem tudja biztosra, hogy eljöttem-e, mert erről sem beszéltünk. Nem tudja minek öltöztem, szóval szerintem feleslegesen aggódsz. Szeretném, ha ma este jól éreznénk magunkat, együtt. Próbálj csak is arra koncentrálni, hogy ma végre lehetünk kettesben anélkül, hogy bujkálnunk kellene, jó? Apa miatt pedig tényleg nem érdemes aggódnod, mert szerintem már haza is ment a beszéde után. – mondta Jungkook mindvégig higgadtan, ugyanis csak így volt esélye lenyugtatni a fiatalabbat.

- Én is szeretném, ha ma este jól éreznénk magunkat – eresztett el egy apró mosolyt Jimin.

- Akkor meg? Mit keresünk itt? – vonta meg vállait vidáman Jungkook, miután realizálta, hogy a rózsaszín hajúnak már is jobb lett a kedve. Ezek szerint sikerült megnyugtatnia az előbbi hegyibeszédével.

- Kaphatok egy puszit, mielőtt még visszamegyünk? – harapta be alsó ajkát Jimin és a hatás kedvéért még oldalra is biccentette a fejét.

- Akár kettőt is – mondta Jungkook, azzal nyomott is egy cuppanósat a fiatalabb ajkaira. Azután még egyet, majd még egyet és még jó sokat, mert egyszerűen nem bírt betelni még ennyivel sem.

- Ez jóval több volt, mint kettő, de nem bánom – vigyorgott Jimin, majd megindult lefelé a lépcsőkön, hogy visszamenjenek a sportcsarnokba.

Még most sem nyugodott meg száz százalékosan, de jót tett neki a Jungkookkal való négyszemközti beszélgetés. Ha ő ilyen lazán kezeli a helyzetet, akkor talán neki sem kellene ennyire ráfeszülnie. Megpróbálja elengedni magát és jól szórakozni, mert igaza volt Jungkooknak, ma végre tudnak nyilvánosan együtt bulizni. Nem kell bujkálniuk, vagy esetleg titkos helyen találkozniuk.

Ezért is döntötte el Jimin, hogyha nem is olyan sokat, de inni fog ma ő is. Rajta kívül úgyis mindenki részben csak az ingyen piáért jött, ezért csak megengedheti magának, hogy most az egyszer ne a testőr szerepet játssza. Nem akar ismét egyedül józan maradni, mert az úgy nem nagy buli. Plusz, pár pohár alkohol biztosan segít majd neki abban, hogy jobban elengedje magát. Józanon biztosan úgysem mer majd táncolni még a nagy tömegben sem.

Nem csak Jungkook, hanem még Jimin barátai is rendesen meglepődtek, amikor a rózsaszín hajú szó nélkül odalépett az alkoholos italokhoz és megfogva egy világoskék színűt, habozás nélkül lehúzta azt. Mivel ez egy iskolai rendezvény, ezért tiszta alkoholt nem lehetett kapni, csak is vizezett, illetve kevert italokat.

- Azt hiszem, ez egy jó buli lesz – emelte magasba a poharát Yesung, miután Jimin abbahagyta a grimaszolást az előbb megivott piától.

- Úgy legyen – emelte Jungkook is magasba a poharát, majd őt követte a két társaság többi tagja is.

- Igyunk a jó partira – mondta Arin.

- A jó közös partira – javította ki Beom egy hatalmas vigyor kíséretében.

- Akkor igyunk egy jó közös partira – bólintott Jinyoung, azzal koccintott is mindenki mindenkivel, majd kiürítették a poharuk teljes tartalmát.