Taehyung POV.:

Miközben beszélgettünk a régi szép emlékekről,akaratlanul is,de feltörtek bennem az akkori érzések.A szívem hevesebben vert, izzadt a tenyerem,s tudtam ,hogy én ugyanúgy szeretem őt, mint három éve.Ugyan az a lángolás, és érzelmek telítették el bensőmet.De tudtam,hogy nem szabadna így éreznem,hisz nekem ott van Alice ,akit szeretek..vagyis hát szeretnem kéne.De ő teljesen más.Ha rá nézek, remegni kezdek ,mint egy kis fiú ,aki az első szerelmével próbál beszélgetni.Nem tudom rendbe tenni a dolgaimat,mióta újra velem van.Úgy érzem ,ha nem teszek valamit ,előbb vagy utóbb , de bele fogok őrülni.
Úgy tűnik csak én vagyok így ezzel az érzéssel ,még is ledöbbenek,amikor arra kér,hogy csókoljam meg.Szemeim reflex szerűen ajkaira térnek.Megnyalom számat,hiszen eléggé kiszáradt ,majd felnézek Eulra, aki csak néz rám, várja ,hogy döntsek.Nem tudom,mit kéne tennem, csokóljam meg egyszerűen,vagy utasítsam el azt ,amire kerek 3 éve várok?A döntés az én kezemben van, mégsem tudom mi lenne a megfelelő lépés.
Amikor már egy jó ideje szemezünk,Eul sóhajt egyet,majd felállt a kanapéról,s hitetlenül megrázta a fejét.

-Ne haragudj Taehyung, nem tudom mit gondoltam,hisz neked van barátnőd , nekem meg barátom.Tényleg egy eszement ötlet volt.-Nevetett kínjába,majd végre rámnézett.

-Semmi baj...-Nyőgtem ki nagy nehezen ,majd felálltam a kanapéról,s a kabátomat levéve a fogasról ,magamra kaptam,majd vele együtt a cipőmet is.
-Nézd ,már elállt az eső.-Biccentettem fejemmel az ablak fele.-Jobb lesz ,ha én most megyek,te csak aludj nyugodtan.-Mondtam neki mosolyogva,mire lassan bólintott, s az ajtót kinyitotta nekem.

-Akkor holnap.-Mondtam ,majd intettem neki.Megnyomtam a lift gombját ,majd neki támaszkodtam.
-Mi van velem?-Suttogtam magam elé.Teljesen elment az eszem.Azt hiszem most követtem el életem legnagyobb hibáját.

NoEul POV.:

Miután kilépett az ajtón testemmel neki dőltem a faajtónak,s lassan lecsúsztam rajta.Mi ütött belém?Még is hogy képzeltem?Én hülye ,elhittem lehetne még valami köztünk,azt hittem még érez valamit irántam.Komolyan mondom elment a józan eszem, de még is muszáj voltam megtenni, megpróbálni ,hátha ő másképp gondolja,hogy még mindig ugyanúgy szeret, ugyanúgy vágyik a csókomra, az ölelésemre, de nem.Neki ott van Alice ,aki biztos jobban szereti ,mint én,vagyis hát a pénztárcáját.Nagyon gyanús nekem az a kis csitri,s már tudom,hogy megcsalja ,mégsem merem elmondani Taehyungnak.Félek, ha elmondanám ,nem hinne nekem.Sőt egyenesen meggyűlölne ,amiért ilyet állítok az ő szerelméről.Igazából nem az én dolgom és nem is kéne foglalkoznom a témával,hisz van nekem saját kapcsolatom, de Taehyung nekem fontos ,és ha megtudja valakitől ,egyenesen összetörik ,tudom ,hisz ismerem.S ha már az én kapcsolatomnál tartunk,Jackson még mindig nem ért haza ,amit nagyon is furcsállok.Sosem szokott ennyi ideig kimaradni.

Gyorsan felálltam a földről,majd a telefonomat megkeresve, tárcsáztam Jackson számát.
"A hívott szám foglalt"Mondta az idegesítő hang a telefonba,amiatt egyből letettem.Még üzenetet sem hagytam neki.Bementem a szobámba,majd myakik betakarózva gondolkodtam az elmúlt pár órán,addig ,ameddig be nem aludtam.

Taehyung POV.:

Hívtam magamnak egy taxit,hogy hamarabb hazérhessek,s megnyugtassam Alice-t ,miszerint nem esett semmi bajom ,s nem voltam rossz helyen.Igaz azt a részt kihagytam volna,hogy Eul-al voltam.Gyorsan kifizettem a taxist,majd fellépcsőze a másodikra,a kulcsot betéve a zárba, kinyitottam az ajtót,majd be is zártam azt.Lassú és halk léptekkel kerültem beljebb a lakásba.Mivel korom sötét volt, nem láttam az előttem lévő cipőt.Mivel nekem nem szokásom csak úgy a szoba közepén hagyni a cipőimet,telefonommal rávilágítottam.Ez nem az enyém volt, s a többi ruha darabok sem,amik a földön hevertek Alice ruháival együtt.Összeráncolt szemöldökkel haladtam közelebb a szobánkig ,s már csak a halk nyőgéseket lehetett hallani.Szívem egyre hevesebben vert,lassan ráfogtam a kilincsre ,majd hirtelen kivágtam azt.Szemeim szinte tányér nagyságúra nőttek ,amint megláttam a pucér Jacksont és a rajta lovagló...barátnőmet.Abban a percben köpni nyelni nem bírtam,csak bámultam rájuk.Ők persze egyből takargatni kezdték magukat,s Alice még nagy magyarázkodásba is kezdett.
Megráztam a fejem,majd egyenesen a szemébe néztem.

-Takarodj.-Mondtam halk,de annál élesebb hangon,mire Alice leesett állal figyelt,majd felpattant,s megragadta karomat.
-Jaj édesem ,nem úgy volt ahogy te azt gondolod!-Kezdett bele a magyarázkodásába,ezzel együtt Jackson is.
-Igen haver,tudod nagyon ki volt akadva Alice ,amiért összevesztetek és...tudod én csak megvígasztaltam.
-Azzal ,hogy beakasztottad neki a mocskos farkad ?-Köptem felé a szavakat,mire összeráncolt szemöldökkel vizslatott.

-Hé ..ez a fasz aranyat ér!Jobb ,ha tudod.-Mutattot még mimdig ágaskodó farkára,mire elfintorodtam a látványtól

-Akkor jobb lesz,ha most elhúzod innen az arany faszodat ,de nagyon gyorsan, különben ém magam foglak kidobni.-Mondtam neki ingerültebben a kelleténél,majd Alicere néztem.

-Veled meg még számolunk.-Mondtam,majd kiindultam a szobából.
-Mire vissza jövök egyikőtöket se lássam meg, vagy esküszöm nem állok jót magamért.-Ordítottam a két undorító teremtménynek,majd a kocsikulcsot levéve a pultról, elindultam egy közeli szállodába,ugyanis a fasznak van kedve abban az ágyban aludni,ahol nem rég ezek keféltek.A hideg is kirázott és úgy éreztem magamat,mintha százszor átment volna rajtam egy úthenger.Csalódott, dühös voltam egyszerre.Sosem voltam forró fejű,sosem tudtak kihozni a sodromból,de most kettőjüknek még is sikerült.És én még nem csókoltam meg Eul-t,mert hűséges akartam maradni a barátnőmhöz,na de minek?Semmi értelme nem volt.Soha többet nem hallgatok az eszemre.