Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

💦16.rész💦

Kim NoEul POV.:

Furcsa mód teljesen kipihenten ébredtem reggel.Ahogy kinyitottam a szemem ,egyből Taehyungot kerestem, de nem volt mellettem.Megnéztem a nappaliba is,de ott sem volt, helyette egy teljesen váratlan vendéggel találtam szemben magam.

-Nocsak, csipkerózsika is felébredt a baszás utáni mély álomból..-Kuncogott Jackson, de eközben olyan arcot vágott, mintha azon nyomban képes lenne nekem jönni.Meg is ijedtem , ezért pár lépést hátráltam.

-Mit akarsz?És hogy kerültél ide?-Kérdeztem félénken, de közben dühös is voltam.Hogy mer ide jönni, és olyanokat állítani rólam, amit meg sem tettem?!Egyenlőre még ő az aki megcsalt egy cafkával, és igen, ezt nem merem a szemébe mondani, ahhoz most túlságosan is megijedtem.

-Az ne érdekeljen, a lényeg ,hogy megtaláltam,azt ami az enyém, és most haza is viszem!-Egyre csak közeledett felém, s én csak hátráltam, addig, amíg a fal nem engedte.A hideg falnak neki ütközve felszisszentem.

-Na mi van? Már nem tudsz menekülni..-Suttogta kettőnk közé ,olyan hangon, amitől a hideg is kirázott.Sosem undorodtam még embertől ennyire.

-Hagyj békén, mi már nem lehetünk együtt!-Mondtam egy kicsit hangosabban, de még igy is egér cincogás volt Jackson hangja mellett.

-Na és mondd, miért?Talán az ő farka már csábítóbb az enyémnél?!Mondd őt már leszoptad?!-Ordított torka szakadtából, miközben a torkomra fogott, úgy hogy levegőt sem kaptam.Csak nyöszörögni tudtam, már szédültem, de őt nem érdekelte.

Erőszakosan túrt a nadrágomba,majd letépve rólam, a bugyimba nyúlt , s izgatni kezdte nőiességemet.

-Jackhsonh..n-nehh-Nyöszörögtem, már mindenem fájt, annyira durva volt.Alig láttam, de ő csak kinevetett, majd rálökött az ágyra, s ördögien elmosolyodott.

- Velem nem érdemes packázni.Jegyezd meg kislány, én akàrhányszor félre baszhatok,de mostantól ,ha meglátlak azzal a kis pöcsfejjel, végetek lesz,értem?- Kérdezte kimérten, de én nem válaszoltam.

-Kérdeztem valamit te ribanc!Értetted?!- Ordította,mire bennem rekedt a levegő is, de bólintottam.Egyátalán nem ilyennek ismertem meg Jacksont.A mindig kedves és udvarias fiú, valójában egy hűtlen ,és erőszakos seggfej.

-Helyes, és most megmutatom, hogy ki az úr a háznál..-Mondta,majd erőszakosan fölém mászott, s olyat tett, amitől örökre megundorodtam tőle is, és saját magamtól is.

Park Jimin POV

Épp a sminkes szobában ültünk Alicel, s kóstolgattuk a csokikat.

-Szóval azt mondod ez teljesen diétás?-Kérdi csillogó szemekkel , mire én csak bólintok egyet,s elé tartom,hogy haraphasson belőle egy nagyot.

-Annyira figyelmes vagy , de mást nem hoztál?-Kérdi,miután lenyelte.Én csak elképedve nézek rá, majd a nagy zacskónyi édességre.
-Egy halom csokit hoztam neked, mit szeretnél még?-Kérdeztem döbbenten,mire elkuncogta magát.
-Hmm, nem is tudom, mondjuk egy kolbász most jól jönne..-Mondta huncut mosollyal az arcán.

-Ha gondolod, elmehetek venni, van itt a sarkon egy hentes..-Álltam volna föl,de ő lefogott, majd az ölemet kezdte simogatni.Rögtön kidülledt a szemem.

-Én másfajta kolbászra gondoltam..- kuncogott, majd egyre erőteljesebben kezdett masszírozni, így belőlem kicsalva egy két nagyobb sóhajt.
-Alice..-Suttogtam magam elé.-Nem lehetne ,hogy máskor csináljuk?-Kérdeztem remegő hangon, mivel már alig bírtam ellen álni.Hiába ,ez a kurva jól érti a dolgát.

-Miért is?-Kérdi játékosan, majd ölembe mászik, s csípőjét kezdi el ringatni fölöttem.
-Úgy látom tetszik neked..-Suttogja a fülembe, majd egy lágy csókot nyom a nyakamra.

-Alice, ezt nhem , nem lehet...-Mondtam remegő hangon, s már kezdtem volna feladni, amikor valaki benyitott ránk.

-Jimin, Taehyung keres...Ohh..Ne haragudjatok!!-Csapta be maga után az ajtót Haru,mire kikerekedtek a szemeim, s egy pillanat alatt lett rajtam urrá a düh.Le löktem magamról Alicet, majd mindent otthagyva indultam a lány után.

-Hé! Várj meg!Taehyung hol van?- Nagy nehezen utána tudtam szaladni, majd megállítottam.

-Mit akarsz? Neked nem Alicet kéne megraknod?-Kérdezte szemrehányóan.

-Az nem az volt ,aminek látszott..-Mondtam ,mire dühösen nézett rám.

-Aha..Persze.

-Te most féltékeny vagy?-Kérdeztem mosolyogva, mire felháborodottan dobbantott egyet lábával.

-Yah!Miért is kéne annak lennem?-Kérdezte felfújt arccal,amit legszívesebben szétcsípkedtem és pusziltam volna, annyira édes volt.

-Aranyos, mikor ideges vagy.-Simítottam arcára, mire dühösen elhúzódott.

-Nem vagyok ideges, és Taehyungot az öltözőben találod!-Mondta, majd távozni készült, de megragadtam a karját, s visszarántottam magam mellé.

-Eljönnél velem randizni?-Kérdeztem, mire teljesen lefagyott, s csak nézett rám, majd egy idő után csak a tenyerét éreztem az arcomhoz csapódni.

-Áu..Ezt most miért kellett?-Kérdeztem az arcomat dörzsölve, mire felmutatta a középső ujját.

-Nem bírom,ha hülye libának néznek!Na pápá szépfiú!-Intett egyet, majd már itt sem volt.
Csak bambulva néztem utána, s csak arra tudtam gondolni, hogy az ilyen kifakadásai miatt egyre szerelmesebb leszek belé.

Késő este volt, amikor megszabadultam Alice-től.Egy párszor próbált rám mászni,de szerencsére valahogy mindig lekapartam magamról, s inkább csokikkal és mindenféle édességgel etettem őt.

Taehyung azt mondta van egy kis elintéznivalója, mivel a főnők dobott neki egy üzenetet, miszerint kell találkozni az egyik híres Japán divatcéggel,hogy felvegyék a kapcsolatot, s együtt tudjon dolgozni a két cég.
Ő is csak este tudott szabadulni, ki is volt purcanva csórikám.
Alig vártuk, hogy hazaérjünk, s együtt lehessünk Eul-al.Már mindkettőnknek hiányzik, s irigyeltük is , hogy neki ma semmi dolga sem volt.

-Hé, tesó!Ez meg mi?-Kérdeztem a pulton lévő kis cetlire , amit át is nyújtottam Tae-nek.
Kikerekedett szemmel olvasta a levelet, majd amint a végére ért, dühösen a falba vágott, amitől bügykeiből ömleni kezdett a vér.

Fájdalmas arccal rogyott le a fal mentén, s én aggódva kaptam utána,s fogtam meg a kezét.

-Ez...Ez n-nem lehet..-Suttogta maga elé reszketeg hangon.- Nem történhet meg újra..-Elcsuklott a hangja, s az ájulás szélén volt.

-Haver mi a baj?Mi történt,mondd már!-Türelmetlenkedtem, mire könnyes szemekkel rámnézett, s csak ennyit mondott;
-Eul eltűnt.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro