(Ebben a részben meg ismeritek a magán életüket!)
Chanyeol Pov.
Nem hittem volna hogy ilyen bátran fogom ezt kimondani de egyszerűen muszály volt, hiszen ő akart erről beszélni! Arra viszont nem számítottam hogy, közelebb fog jönni és állam alá nyúl.
-Én is kívántalak! -nemes egyszerűséggel megcsókolt, ami kicseszettül tetszett és beindított. De most készülök elfelejteni gyönyörű valóját, erre ide jön és le smárol?! Ez így nincs rendben! Lassan toltam el magamtól és szemébe néztem.
-Sajnálom. -cuccaimat gyorsan össze szedtem majd ott hagytam Baekhyunt. Lehet bunkó volt tőlem de egyszerűen ez nem megy nekem. Anyám hamarosan úgy is jön majd azzal hogy, kéne nekem egy nő, ő minnél hamarabb újra boldognak akar látni- egyszer már meg próbálta-. Ezzel csak az a probléma hogy engem jobban lázba hoz a feszes seg és kissé kockás has. Aish, Baekhyun! De várjunk; nem is ismerem, nem tudom milyen de én még is képes lettem volna vele szexelni!? Hát én nem vagyok normális!
~~~~•~~~~
Baekhyun Pov.
Nagyon meglepett! Őszintén, saját magamat sem értettem és végül is örülök hogy nem folytatuk, mert akkor már nem lett volna vissza út! Le kell állnom ezzel, mert hamarosan repülni fogok innen ha nem fejezem be a hirtelen fel indulásiamat.
Lassan, de haza értem, amint beléptem üresség fogadott. Mint mindig! Jó lenne már ha lenne valaki az életemben! Hát de ilyen szar életem van. Írok majd Chennek hogy, nem megyünk majd el valahova holnap este, mert már rég ittunk úgy együtt.
Fürdés után be bújtam az ágyamba és elkezdtem nézni a kedvenc doromámat. Mosolyogva néztem ahogyan boldogan el játszák a szerepüket és olyan volt mint egy tündér mese, addig ameddig telefonom nem vágta ketté ezt a pillanatot.
Chanyeol
Úristen! Mit akarhat?!
*Sz-szia*- ne ez aztán magabiztos volt!
*Szia! Holnap úgy készülj hogy csak 2 órát fogsz dolgozni, azután mikor haza mész pakolj össze, mert holnap után megyünk Incheonba! És.. Holnap beszélni szeretnék veled!* -azzal letette!
Szóval kirúgni nem fog mivel azt mondta hogy, pakoljak össze mert utazunk! Úgyhogy ez egy khm.. beszélgetés lesz. Hurrá! Igazán nem várom!
~~~~•~~~~
Chanyeol Pov.
Először nem mertem fel hívni, de muszály volt így megtettem. Nem volt hosszú beszélgetés, nem akartam vele olyan dolgokról telefonon beszélni. De majd holnap meg ejtjük ezt a beszélgetést!
-Sohyun, megjöttem! -ordìtottam a kislányomnak. Ha még nem említettem volna, van egy lányom Sohyun. Hat éves, de már most nagyon okos és gyönyörű! Az anyja le lépett mikor még kicsi volt. El váltunk! Azt mondta adjam be egy árva házba, de nem tettem meg. Hisz még is csak a kislányom! Egyszer kérdezte meg hol van az anyukája, de azt mondtam neki hogy elhagyott minket. Már elég okosnak éreztem, ezért elmondtam neki hogy én a nőket is szeretem és a férfiakat is. A korához képest nagyon jól meg értette. És nem egyszer kérdezte meg hogy mikor leszek szerelmes, de erre nem tudtam mit válaszolni!
Úgy nevelem mint egy hercegnőt, elviszem magammal sok üzleti útra, sokszor megyünk nyaralni és persze itthon is mindig játszok vele. Nem olyan apuka vagyok aki fáradt és inkább pihen, én olyan vagyok, aki ha fáradt is babázok vele, együtt szoktunk főzni-sütni, vagy Tobennel vagyunk a kertben. Szigorú vagyok vele, de szó fogadó szóval ritkán kell rá szólni valamiért.
-Apuci! -rohan ki a palotájából, igen úgy nevezem. Táskámat magam mellé tettem és fel emeltem a Sohyunt.
-Szia, hercegnőm! -puszilom meg a gyönyörű arcát. Majd letettem. -Milyen volt a napod? Sokat játszottál? -mosolygott mint a tejbe tök.
-Igen! Noona Barbizott velem és elvittük Tobent sétálni. -megölelt majd még puszilta az arcomat.
-Jajj de szeretem a puszijaidat! Kérek még! -száját az arcomnak nyomta vagy tízszer. Imádom! -Hol van Noona? -ha már itt tartunk.
-Nem rég ment el! -ah Noona, szerencséje!
-Apa fogócskázunk? -nézett rám de már el is futott. -Te vagy a fogó! -kiabált még vissza.
Nem kell nekem senki, mert van egy ilyen kislányom!
~~~~•~~~~
Baekhyun Pov.
Már nyakkendőmet igazítottam meg az irodájában, Chanyeolra várva. Már letelt a munka időm, csak várom hogy beszéljünk. Na jó nem várom! Inkább ideges vagyok. Pontosan tudom már miről akar beszélni, de a közelében nem tudom magamat vissza fogni! Olyan helyes, szexi a fekete ingjében, sármosan férfias és maga az egész ember tökéletes! Fogd be Baek.
Érdekes gondolataim az ajtó nyitodása zavarta meg, oda néztem és láttam hogy egy boldogan mosolygó Chanyeol az.
-Szia Baekhyun! -hű de jó kedvében van. Gondolom nem miattam.
-Szia! Miről akartál beszélni? -tértem a lényegre, mert még pakolnom kell holnapra. És mert gyorsan túl akarok rajta lenni.
-Bocsánatot szeretnék, megint kérni amiért úgy neked estem. És szerintem felejtsük el, rendben? -látszott hogy ő nyugodt a dologgal szemben, de én nem igazán!
- Öhm, rendben! Most mennem kell, holnap találkozunk! -kissé meghajoltam majd, elmentem.
*
Az ágyamon ültem egy teli bőrönddel és egy sporttáskával, amit szintén tele pakoltam! 2 órán át pakoltam, merr nem tudtam mit vigyek. Több inget is raktam mert gondolom valamire mennem kell vele. Mármint üzleti dolog! Ahh! Én meghalok! Azt mondta felejtsük el de nekem nem megy! DE! Gyerünk Baekhyun menni fog! Ma elmész szépen inni egy keveset és ki szellőzteted a kicsiny fejedet! Minden rendben lesz!
*
-Hallod van egy szuper ötletem! Ah de okos vagyok! -mondja a félig részeg Chen.
-Na hagy halljam, biztos eget rengető lesz! -elmeséltem neki mi történt köztünk Chanyeollal, persze jól ki röhögött hogy, jól elbasztam!
-De még mennyire hogy az lesz! Csábítsd el! -úgy mondta mintha tudtam volna miről és körül beszél.
-Mi van?
-Chanyeolt! Tuti bejön neki a formás feneked, szóval hajrá vett be magadat a buliba. -lehet igaza, van de Chanyeolt nem érdekelhetem, ha úgy gondolta haggyuk a dolgot.
-Talán igazad lehet, de ő kerek-perec meg mondta hogy feledjük el a dolgokat! És......-nem tudom mi van velem!
-Tetszel neki és kész, mindegy mit mondott. Te magányos vagy kapj rá a horogra, végre! De majd eldöntöd és most menj haza pihenni, és ha Incheonba vagytok szexeljetek. Na szia! -ölelt meg és adott egy puszit az arcomra. Ezt olyan természetesen mondta, mintha csak azt közölte volna hogy, süt a nap.
Otthon nem fürödtem, csak az ágyamra dőltem. Út közben sok mindenen gondolkoztam és végül döntöttem.
Rendben! Megpróbálom! -írtam meg Chennek. Majd elnyomott az álom.
*
-Ezt tedd be légyszi hátulra! -adott oda egy mini rózsaszín táskát. Ez az övé?! Na ez beteges! Egyre több rózsaszín dolog került hátra ami nagyon szúrta a szemem.
-Öhm,Chanyeol?! -muszály rá kérdeznem!
-Igen? -nézett ki a csomag tartó mögül.
-Kié ez a sok rózsaszín dolog? -néztem rá kíváncsian.
-A lányomé! -jelentette ki rémesen egyszerűen.
-A lányod? -nem mondta hogy van egy komplett családja! Te Jó Isten!
(Sziasztok! Bocsánat hogy nem voltam hiper-szuper gyors! De itt vagyok egy elég hosszú résszel és ez az eddigi leghosszabb és a folytatásokat is ilyen hosszúra akarom/akarjuk megírni! Egyébként 1087 szó lett, rekord! A részekre így picit többet kell várni! Bocsi! Komment és vote jöhet, találkozunk a következő résznél! Sziasztok!)
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro