twentieth
Kettőkor sietve köszöntem el Hari-tól, akivel egyébként sikerült megbeszélni a múltkori dolgainkat. Csúnyán ki fakadtam rá, s bocsánatot kértem miatta, ő pedig elmondta, hogy egyáltalán nem haragszik, megértette, hogy nem voltam a helyzet magaslatán. Ettől függetlenül többször is elnézést kértem, s esedeztem a bocsánatáért.
Jungkook egy széles mosollyal várt rám az üzlet előtt, s tartva ezt csókolt meg, majd pedig nyitotta ki nekem az autója első ajtaját, s engedett az anyós ülésre. Hamar be is ültem, s be is kötöttem magam, ő pedig addig megkerülte a járművet, s a kormány mögé ült.
-Merre megyünk?-Néztem rá kíváncsian, míg ő térdemre simított, onnan pedig fel combomra.
-Mára nem terveztem semmi extrát, úgy gondoltam csak legyünk otthon, ha nincs ellenedre.
-Az nagyon jól esne.-Ejtettem egy halovány mosolyt, ő pedig át hajolt hozzám, s egy apró puszit nyomott puháimra.
Be indította a motort, picit várt, majd pedig aztán ki hajtott az üzlet parkolójából, s már vette is az irányt haza.
Szerettem nála lenni, mert otthonos kis lakása volt, kellemes hangulat, s színek uralkodtak nála. Valamint az egész lakást körbe lengte a férfi illata, főleg a hálóját. Mindig örömmel tettem be a lábam hozzá.
-Csináltam délelőtt egy kis Brownie-t, szereted?-Akasztotta fel dzsekimet a fogasra, míg én elgondolkodva döntöttem oldalra a fejem.
-Egyszer ettem csak, de nem ízlett. Egy cukrászdában kértem, de nagyon száraz volt.
-Ne aggódj, ez finom lett.-Kacsintott magabiztosan, míg én kuncogva siettem utána, s aztán ültem le a konyhában lévő székek egyikére. Elém tette a nagy tepsit, majd aztán vágott nekem egy szeletet, s hatalmas szemekkel várta a reakcióm.
Jóízűen hümmögtem nagyokat, s bólogattam hevesen, még a lélegzetem is elállt ahogy ettem a süteményt. Ezerszer finomabb volt, mint amit anno a cukrászdában kértem, ez sokkal lágyabb, puhább és csokisabb volt.
-Gguk, ez nagyon finom!-Néztem rá hatalmas szemekkel, a férfi pedig elmosolyodott, s aztán át hajolva az asztalon homlokomra puszilt.
-Örülök neki, hogy ízlik.-Kezdett el pakolni.-Néha szoktam sütni, ha már nagyon unatkozom. Bár most csak különleges alkalom végett csináltam, hisz' tudtam, hogy jössz.-Mosolygott édesen, mely' végett nekem is egy halovány mosoly került arcomra, s aztán egy újabb adagot vettem el.-Reméltem, hogy szeretni fogod.
-Nagyon finom lett, tényleg. Ügyes vagy!-Dicsértem meg, s aztán tettem a tányért a mosogatógépbe, s mostam meg kezeim, hogy ne ragadjanak.
-Köszönöm!-Nyomott a kezembe egy konyharuhát, majd aztán együttesen meg indultunk a nappaliba.
-Tudsz zongorázni?-Fordultam a nappaliban elhelyezkedő hatalmas hangszer felé, míg a fekete hajú is oda fordult, aztán nagyot sóhajtva nézte a gyönyörű, fekete tárgyat.
-Hát..Apám régen tanított, ő tudott. De nem vagyok profi, csak néhány számot tudok. Ráadásul már régen is játszottam.-Rántotta meg vállát rám nézve, az én arcomon pedig minden bizonnyal a kíváncsiság futhatott végig, ugyanis gyanúsan méregetett, s kérdezett.-Ugye nem..?
-De!-Bólintottam egy nagyot, minek következtében a fekete hajú sóhajtott egy nagyot, majd aztán nevetve megrázta fejét, s megindult a zongora felé. Sietve pattantam fel, s lépkedtem utána, majd fenekemet le tettem a kis padra.
Jungkook fel hajtotta a billentyűzetet takaró fa részt, kicsit le fújta azt, hogy ne legyen annyira poros, majd ujjait finoman a billentyűzetre helyezte, s egy mély levegő vétel után le nyomta az elsőt, s aztán sorjában a többit is. Ujjai kecsesen táncoltak a hangszeren, kellemes és szép hangokat elő idézve, valamint dallamot. Nem ismertem a számot, amit játszott, ám nagyon szép volt és nagyon tetszett. Lassú volt, nem volt sietős, mintha keringőhöz írta volna valaki. Szívesen táncra perdültem volna én is, ám be értem annyival, hogy Jungkook eljátszotta nekem ezt a dalt.
-Wow..!-Szólaltam meg a zene végeztével, míg Kook mosolyogva vissza hajtotta a fa részét a zongorának, s aztán szembe fordult velem.
-Apa készítette ezt a dalt, arra az alkalomra, amikor az esküvőn táncolniuk kellett anyával. Aztán mikor megszülettem és már voltam egy bizonyos korban, akkor nekem is meg tanította.
-Nagyon szép dal.-Mosolyodtam el halványan, majd aztán döntöttem oldalra fejemet.-Apukád dalszerző?
-Az volt, igen.-Bólintott egy nagyot, míg én csak értetlenül ráncoltam szemöldököm.
-Volt? Már nem az?
-Már nem él.-Rántott vállat hanyagul, s hajtotta le fejét. Hatalmas szemekkel néztem magam elé, s még kezemet is szám elé kaptam hirtelen, hisz' nem éppen a válaszra számítottam. Nem akartam ezt a témát feszegetni, főleg nem direkt, s rettentően rosszul éreztem magam, hogy ezt el kellett mondania, hiába nem tudtam, hogy ez van a háttérben.
-Sajnálom Jungkook, nem akartam, hogy erről kelljen beszélned!-Fogtam kezeim közé egyik kacsóját, míg ő rám emelte bánatos tekintetét, s egy szelíd, ámde rettentő szomorú mosoly kíséretében fejét kezdte rázni.
-Semmi baj, Csibe! Nem tudhattad.-Simított arcomra lágyan, majd egy halovány mosolyt villantott, s feltápászkodott a kis padról.-Elég a depresszióból, nézni akarok valamit.-Jelentette ki magabiztosan, majd megtámaszkodott a kanapé háttámláján, s egy laza mozdulattal át ugrotta azt.
-Azta! Ezt a Vasemberből tanultad?-Nevettem el magam, s ültem le mellé, ám én maradtam a hagyományos módszernél, s csak simán megkerültem a kanapét.
-Természetesen!-Bólintott nagyot vigyorogva, majd kezébe vette a távirányítót, s beindította a HBO MAX-ot.
-Most azt nézünk amit te akarsz.
-Ismered a Shameless sorozatot?-Döntöttem oldalra fejemet kíváncsian, mire el is kezdte keresni, s közben válaszolt.
-Hallottam már róla.-Bólintott nagyot, majd rá nyomott a sorozatra, s elindította az első részt.
Közelebb csúsztam a fekete hajúhoz, majd hozzá bújva mellkasára hajtottam fejemet, egyik kezemmel pedig át öleltem Őt. Kérdés nélkül dobta át vállamon egyik karját, s szorított magához, majd hajamba puszilt, s aztán így néztük a sorozatot.
Körülbelül az első szex jelenetnél tarthattunk, mikor is hirtelen mindketten fészkelődni kezdtünk, majd aztán egyszerre fontuk keresztbe lábainkat, mely kissé kellemetlen helyzetet teremtett.
Vontatottan néztem fel a férfi arcára, s kerestem tekintetét, ám nem kellett olyan sokat kutakodjak, hisz' a fekete hajú elködösült tekintettel méregetett, s nedvesítette be puháit. Vágyakozva néztem szemeibe, majd pillantottam puháira, míg Ő lassan közeledni kezdett felém, s óvatosan össze is tapasztotta párnáink.
Szusszantva fogadtam mézédes párnáit, s viszonoztam édes csókját, közben egyik kacsóm tarkójára helyeztem, másikkal pedig pólója alatt kezdtem el kutakodni. Mosolyogva engedtem, hogy el döntsön a kanapén, majd államat leejtve engedtem, hogy nyelve is csatlakozzon a buliba. Türelmetlenül kezdtem el pólóját felfelé tűrni, s a férfi el is vált tőlem, hogy le tudja magáról kapni a felsőt, ám én nagyot nyelve, s tágra nyílt szemekkel kértem meg, hogy egy kicsit még maradjon "ülve". Elképesztő felsőteste volt, gyönyörűen volt kidolgozva, finom kockái voltak. Szinte maga volt a mennyország, már csak a látványa is, én pedig élvezkedőn, s kábán tapogattam végig, mellkasán és hasfalán sok időt el töltve.
-Látom tetszik a látványt.-Ejtett egy kaján vigyort, míg én csupán bólintottam egy nagyot, s aztán hagytam, hogy ismét fölém hajoljon, s újra csókolni kezdjen.-Mutatok neked valamit..-Suttogott fülembe, s harapott gyöngéden kagylómra, míg én megremegve sóhajtottam egy nagyot, s aztán bólintottam.
2022.11.27.
Hibákért elnézést!😔
Köszönöm, hogy elolvastad!💗
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro