-Subin, tudom, hogy úgy beszéltük meg, hogy anya megy érted, de neki el kell mennie, kérlek értsd meg!-Sóhajtottam egy igencsak nehézkes reggelen, ugyanis kislányom valamiért a szokásosnál sokkal hisztisebb és nyűgösebb volt. Nem tudtam hova tenni viselkedését, de gondoltam az lehetett a baj, hogy az előző éjjeli telihold miatt nem tudott úgy aludni.

-De neki mindig el kell mennie.-Morogta agresszívan, majd fogta a kezében lévő kulacsát és el vágta azt a szoba valamely' pontjába. Hatalmas szemekkel néztem le rá, nem akartam el hinni, hogy valóban ezt csinálta, rá sem ismertem.

-Park Subin, a kezedre vágok, ha még egyszer dobálózol! Hát mit gondolsz te?-Szidtam le a kislányt, aki csak keresztbe font karokkal állt és duzzogott.-Majd akkor anyád el készít.-Helyeztem az ágyra az aznapi ruháját, s mérgesen trappoltam ki a szobából.

-Nehéz reggel?-Döntötte oldalra fejét Seorina, ám nem válaszoltam neki, csupán fogtam a bögre kávémat, s úgy ahogy volt feketén lehúztam azt.-Menj, majd én kezdek vele valamit!-Sóhajtott végül a nő, míg én bólintottam egyet, aztán magára hagytam a konyhában.

Cipőmet magamra húztam, majd aztán kifelé vettem az irányt és autóba ültem. Jungkook két nappal ezelőtt leadta a lakása címét, úgyhogy azt be ütöttem a GPS-be, s arra felé vettem az irányt.

Bár Subin kissé fel húzta az agyam; a vezetés kellő képpen le nyugtatott. Már nem voltam ideges, s feszült, csupán élveztem a rádióban szóló halk zenét, s a város látványát. Ezért is szerettem javarészt vezetni. Mindig kellő képpen helyre hozta az ideg állapotom.

Fél óra múlva már ki is szállhattam a kocsiból, majd a hatalmas panel felé vettem az irányt, ahonnan éppen akkor jött ki egy nő, úgyhogy be is engedett. Kook a hatodikon lakott, s bár fittnek mondanám magam, ennek ellenére lifteztem inkább. Semmi kedvem nem volt hat emeletet végig lépcsőzni.

A magas fekete hajú mosolyogva nyitott ajtót csöngetésem után, s azonnal derekamra vezette egyik kezét, hogy kissé közelebb tudjon magához húzni, s egy puszit tudjon nyomni orcámra. Bár még mindig zavarban voltam cselekedete miatt; számítottam rá, úgyhogy annyira nem lepett meg a dolog, csupán jól esett.

-Teát?-Kérdezte már a konyhában állva, míg én jó kisfiú módjára siettem utána, s aztán bólintottam egyet.

-Elfogadom, igen.-Ültem a pult mögött elhelyezkezkedő bár székek egyikére, s onnan néztem, hogy a férfi mit csinál.

-Nyúzottnak látszol.-Jegyezte meg oldalra döntött fejjel, míg én sóhajtva hajtottam le fejemet egy pillanatra, majd néztem rá ismét.

-Subin ki fordult önmagából, úgyhogy picit össze kaptunk.

-Min?

-Megígérte neki az anyja, hogy ma ő megy érte, de az apja cégénél közbe jött valami, úgyhogy be kell ma mennie. Valószínűleg el húzódik késő estig is, ahogy általában megesik ilyenkor. Szóval én megyek érte, de hát..-Rántottam vállat gondterhelten, a fekete hajú pedig elém tolta a kész teát, akit megköszöntem neki, ő pedig a pultra támaszkodott, így nagyjából egy szinten voltunk.

-Ha gondolod el kísérlek.-Rántott vállat.

-Mm, nem akarlak feleslegesen ide-oda rángatni.-Ráztam fejemet, ám ő csak édesen elmosolyodott, majd aztán finoman ki tűrt egy tincset szemem elől, s arcomra simított.

-Nem gond, hidd el! Semmi dolgom nincs ma.-Rázta fejét, majd felegyenesedett, s meg kerülte a pultot, végül mögém állt, a széket pedig magával szembe fordította, hogy szemben legyünk egymással.-Különben is, addig is lehetek veled.-Mosolyodott el féloldalasan, s hajolt egyre közelebb, ám aztán sunyin elhúzódott, amit kissé csalódottan fogadtam. Ez minden bizonnyal neki is feltűnt, úgyhogy kacagva meg pöckölte orrom, s aztán fülembe suttogott.-Ne aggódj! Mindent a maga idejében.-Szavai hallatán, s meleg lehelete végett kirázott a hideg, s még egy reszket sóhaj is ki csúszott ajkaim közül, ám igyekeztem halkan szenvedni, nehogy a férfinek bármi is fel tűnjön. Bár szerintem oly' mindegy volt, minden bizonnyal látott és hallott mindent.

Teám lassú elfogyasztása után Jungkook fel ajánlotta, hogy csináljuk meg együtt a tésztás ételt, megtanítja, hogy hogyan kell. Természetesen nem ellenkeztem, szívesen segítettem neki főzni, s így legalább én is tudtam jegyzetelni, hogy később Subin-nak is el készítsem a mennyei ételt.

Egyébként valóban nem volt egy nagy ördöngösség, s nem kellett hozzá sok minden, valamint idő. Ráadásul házilag el készítve sokkal finomabb volt, mint amit az étteremben kóstoltam.

-Én azt mondom, hogy ügyesek voltunk.-Mosolygott a férfi, miközben együtt mosogattunk, erre pedig csak kuncogva bólogatni kezdtem.

-Sokkal jobban ízlett, mint amit az étteremben ettem.-Vallottam be őszintén, a fekete hajú pedig egyet is értett ezzel.

-Film?-Nézett rám dolgunk végeztével, én pedig csupán bólintottam egyet, hogy semmi akadálya. Persze egy kisebb vita le folyt köztünk, hogy mégis mit nézzünk, ám végül Jungkook nyert, s a Vasember került lejátszásra.

Az elmúlt napokban sokat beszélgettünk és hamar meg tudtam, hogy Jungkook odáig van a Marvel filmekért, vagy legalábbis a Vasemberért száz százalékban. Mindenesetre nem haragudtam meg érte, sőt, bajom sem volt vele, igazából aranyosnak is vélem, hogy ennyire rajongott mind a filmért, mind pedig a színészért egyaránt.

Film felénél járhattunk, mikor is Jungkook a hirtelen jött izgalom és adrenalin miatt a combomra markolt, majd még ugrott is egyet. Nevetve reagáltam le cselekedetét, s kacagva néztem ahogy teljesen bele éli magát az adott jelenetbe, ez pedig egy idő után neki is feltűnt.

-Te miért nem vagy ennyire izgatott?-Nyafogott kamu durcásan, amit csak egy lágy mosollyal arcomon néztem.

-Én csendes izgatott vagyok.-Adtam neki szóbeli választ, amit szemöldök ráncolva hallgatott, majd aztán nevette el magát.

-Világos.-Lökött rajtam egy aprót, minek következtében reflex szerűen nyúltam izmos bicepsze után, amit kellő képpen meg is markoltam. Nem tudom, hogy abban a pillanatban ki nézett nagyobbat, ő vagy esetleg én, mindenesetre mindketten meglepődtünk. Persze csak azért, mert egyikünk sem számított rá. Nyilván én sem így terveztem, csupán nem szerettem volna eldőlni mint egy krumplis zsák.

Jungkook szemei elsötétültek, s míg az én kezem bicepszéről a mellkasára csusszant, addig az ő egyik keze tarkómra vándorolt. Csiga lassúsággal hajolt hozzám közelebb, mintha csak attól tartott volna, hogy megrémülök és el szaladok, pedig eszem ágában sem volt. Bár a szívem nagyon hevesen vert, s a pulzusom a plafont verdeste, ettől függetlenül különös izgalom cikázott végig ereimben.

Pár centi volt már csak ajkaink közt, szó szerint éreztem meleg leheletét puháimnak csapódni, mely' végett egy reszketeg sóhaj szaladt ki ajkaim közül, s hunytam le pilláim. A férfinek több sem kellett; ajkait az enyémekre nyomta, majd lassan mozgatni kezdte azokat. Óvatosan fedezte fel a területet, lágyan falta ajkaim, míg én nagyot szusszantva fogadtam mézédes párnáit, s adtam át magam a bizsergető érzésnek, mely' egész lényem végig járta.

A fekete hajú lassan közeledni kezdett, majd elfektetett a kanapén, s fölém támaszkodva csókolt tovább. Jobb kezét levezette, majd pólóm alá nyúlva simított végig derekamtól kezdve egészen fel a bordámig, míg én aprót nyögtem szájába, mely' őszintén szólva kissé meglepett. A férfinek viszont tetszett, ugyanis morogva préselte magát teljesen nekem, míg már egy papír lap sem fért volna közénk.

Nyelve erőszakosan furakodott számba, bár nem kellett kétszer kérnie, hogy leejtsem állam. Síkos nyelve táncba hívta enyémet, melyebe' kérdés nélkül csatlakoztam, s így ízlelgettem tovább finom csókját. Közben egyik kacsóm újfent bicepszén pihent, s azt markolgattam, vagy éppen simítottam minduntalan, míg másikkal haját túrtam bőszen, s néha téptem meg tincseit, persze csak óvatosan.

Oxigén hiánya végett egy pillanatra elszakadtunk egymás ajkaitól, majd aztán a férfi ismét hevesen tapadt puháimra, alsó ajkamat meg is harapva, s aztán húzta azt magával. Sóhajtva vezettem be pólója alá egyik kezem, s cikáztam végig finoman kidolgozott hasfalán, minek következtében libabőrös lett, s nagyot szusszantott.

Puha, ám immáron duzzadt ajkai végig csókoltak állvonalamon, majd nyakamba fúrta arcát, s ott is hagyott pár nyálas csókot. Nyelvét végig húzta erogén zónámon, egészen fülem mögé haladt, ahová szintén kaptam egy apró puszit, végül fogai közé csípte kagylómat.

Ujjaim elfehérdtek ahogy a férfi izmos karját szorongattam, míg másik kezemmel minden egyes négyzet centiméterét fel fedeztem felsőtestének. Kéjes sóhajaim utat törtek maguknak, s sajnos nem bírtam őket vissza fojtani, hiába szerettem volna.

-Hagyhatok rajtad nyomot?-Kérdezte halkan susogva, míg én mérlegeltem a helyzetet, ám végül csak bólintottam egyet. Nem volt veszteni valóm, a feleségem tudta, hogy ismerkedem, a szüleink előtt pedig tökéletes hazugság alapja lehetett a kis lilás folt.

-Igen..-Bólintottam párat, neki pedig több sem kellett. Orra hegyével cirógatta egy ideig a nyakamon lévő puha bőrt, majd fogai közé csípte azt, s végül szívni kezdte. Nem volt durva, de nem is finomkodott annyira, pont eltalálta az arany középutat. Én pedig tagadhatatlanul élveztem, a nadrágomban szunnyadó szörnyeteg kezdett életre kelni, s rándult egyet, hiába tudtam, hogy nem lesz semmi, hisz' nem volt még ideje. Viszont tagadhatatlanul pezsgett a vérem és meg is indult a déli tájékra. Testem végig libabőr borította, s megállás nélkül remegtem alatta, miközben mellkasom hevesen emelkedett, s süllyedt. Hangom is kezdett egyre hangosabb lenni, s sűrűbb, ebből pedig tudtam; nem lesz jó vége a dolognak. Viszont képtelen voltam megálljt parancsolni magamnak és a férfinek, tetszett ahogy nyakamon munkálkodott, az az intenzív érzés mely' magával ragadott, s a gyomromban keletkezett bizsergés csak maga volt a hab a tortán. A fekete hajú szó szerint meg bolondított.

-Kookh..!-Simítottam fel karjára, s mellkasára, erre pedig csak újfent testemnek préselte magát, s végül óvatosan elszakadt nyakamtól. Egy utolsó finom csókot nyomott a megtépázott területre, majd szemeimbe nézve mosolyodott el.

-Cseresznyés..-Utalt ajak ápolóm ízére, míg én kuncogva biccentettem egyet, s kulcsoltam át nyakát.-Tetszik!-Jegyezte meg huncutul, én pedig csak pirulva nyomtam egy puszit ajkaira.-Finom vagy..-Suttogta közénk, majd ismét egy lágy csókba invitált, amit készségesen viszonoztam.

2022.11.14.

Hibákért elnézést!😔

Köszönöm, hogy elolvastad!💗