-Subin, kicsim! Mit szólnál hozzá, hogyha valamikor elmennénk Jungwoon-al és Jungkook bácsival valahová?-Néztem kislányomra másnap reggel, közben beültettem az autóba, aztán bekötöttem, s végül én is beültem előre.

-Délután?-Csillantak fel szemei boldogan, míg én nevetve ráztam meg fejemet, s indítottam be a motort.

-Nem, ma családi ebéd lesz az én és anya szüleivel, tudod Kicsim!-Sóhajtottam egy nagyot, ugyanis testem lelkem nem kívánta az aznap délutánt, de sajnos muszáj volt bele menjek, ha nem akartam drámát a családon belül. Főleg Subin előtt. Semmi szükség nem volt rá, sem nekem, sem a kislánynak.

-De nem akarom! A mamáék mindig gonoszak.-Duzzogott a lány, s utalt arra, hogy valójában mindkettőnk családja bunkó egy kissé, s szeretnek kötekedni is. Nem is volt kérdéses, hogy így volt-e vagy sem. A kislánynak igaza volt, rettenetesek voltak a nagyszülők.

-Tudom, de ezt az egy délutánt mindketten ki bírjuk.-Húztam számat, majd indexeltem jobbra, s fordultam le.

-Neked sincs kedved, ugye?

-Nincs.-Vágtam rá azonnal, melynek következtében mindketten nevetni kezdtünk.

Az óvodában megvártam, hogy Subin átöltözzön, majd aztán elbúcsúztam tőle, s hazafelé vettem az irányt, hogy home office-ban dolgozni kezdjek. Seorina a cégnél volt kivételesen, úgyhogy ő nem tudott főzni -nem mintha egyébként olyan gyakran megfordult volna a konyhában-, a takarítónő pedig szabadságon volt, ugyanis sajnos beteg lett. Így hát rám esett a házi munka, ahogy az a legtöbbször megfordult már az évek során. Nem volt vele különösebb problémám, de amikor Seorina szabadidejében sem csinált szart sem..Na az olykor-olykor kiborított.

-Seorina! Hát te?-Lepődtem meg ahogy haza értem, ugyanis a nő mégsem tartózkodott a cégnél. Nyomtam egy puszit homlokára, közben levettem magamról a zakómat, s kibújtam a cipőmből.

-Édesapám felhívott, hogy felesleges lenne ma bemennem, úgyhogy itthon maradtam.-Rántott vállat hanyagul, majd karórájára nézett, s incselkedve nézett vissza rám.-Ketten vagyunk.-Jelentette ki egy kaján vigyorral arcán, melynek következtében egy féloldalas mosolyt ejtettem, s két kezem derekára is vezettem, úgy léptem hozzá teljesen közel.

Lehajoltam, ám nem ajkaira tapadtam, hanem nyakába pusziltam, s finom bőrét kezdtem lágy csókokkal behinteni. A nő oldalra döntötte fejét, hogy jobban hozzá férjek a területhez, majd két kezét nyakam köré fonta, s úgy préselte könnyű testét az enyémnek. Kezeim lejjebb vezettem, majd kerekded fenekébe markoltam, ajkai közül pedig ki is szaladtak jóleső sóhajai. Szoknyáját feltűrve markolásztam tovább fenekét, majd aztán rácsaptam egyik félgömbjére, ő pedig értve a célzást fel is ugrott ölembe.

A hálóba vettem az irányt, ott pedig finoman az ágyra fektettem a nőt, s bugyijától megszabadítva kezdtem el érzékeny pontját izgatni. Nyögdécselve domborította ki mellkasát, én pedig ki is gomboltam lenge ingét, s melltartóját kicsatolva kezdtem egyik mellét markolászni, közben továbbra is nyakát ostromoltam, s érzékeny pontját.

Seorina tökéletes volt abban a pillanatban arra, hogy gondolataim eltereljem Jungkook felől. Nem hagyott nyugodni mindaz amit Hari mondott, s ez felettébb zavart. Éppen ezért is mentem bele Seorina játékába, abba, hogy szexeljünk. Ugyanis ezúttal hiába nem volt kedvem hozzá, be akartam magamnak bizonyítani, hogy márpedig én Heteroszexuális vagyok! Mégis..Valamiért végig előttem volt a fekete hajú édes mosolya, a helyes kis arca, s izmos combjai. Nem tudtam őket elfelejteni, főleg mély orgánumát.

Dolgunk végeztével össze szedtem magam, majd a konyhába igyekeztem, hogy készítsek valamit a vacsorára, hiszen nem akartam, hogy a szülők a semmire érkezzenek meg, vagy esetleg rendelt kajára. Azonnal kiszúrták volna, úgyhogy inkább magam láttam neki főzni. Jobban járt mindenki.

Kimchi volt a vacsora fő "témája", valamint csináltam Tangsuyuk-ot is és Tteokbokki-t is. Kinek mi ízlik jobban. Sütöttem még néhány süteményt is, majd mikor idő volt; elmentem Subinért az óvodába.

-A mamáék mikor jönnek?-Kíváncsiskodott a kislány haza érve, míg én órámra pillantva húztam el a számat.

-Úgy nagyjából tíz perc..-Sóhajtottam, majd megkértem őt, hogy addig menjen fel, s öltözzön át.

Tíz perc múlva a nagyszülők pont pöccre meg is érkeztek, úgyhogy mű mosolyom felvéve nyitottam nekik ajtót, s engedtem őket beljebb.

-Jaj, Jimin! Olyan fess úriember vagy, mindig egyre helyesebb leszel.-Hízelgett Seorina anyja, míg az enyém horkantva legyintett egyet.

-Ne add alá a lovat, még a végén egoista lesz!-Legyintette meg mutató ujját, míg én szemem forgatva sóhajtottam, de persze mindezt alig hallhatón, s láthatón tettem, nehogy kiverjék a balhét úgy körülbelül azonnal.

-Subin! Itt a mama!-Kiáltotta el magát anyósom, míg kislányom kelletlenül csattogott le az emeletről, s ölelte meg mind a négy nagyszülőjét. Istenem, mintha csak magamat láttam volna.-Olyan kis vézna vagy, nem ártana híznod!-Nézegette meg az öreg lány Subint, míg édesanyám azonnal hülledezni kezdett.

-Vézna? Nézz már az arcára Irene, tiszta gombóc!-Akadt ki tágra nyílt szemekkel, míg én közéjük lépve felvettem az ölembe a pici lányt, s sértődötten néztem a két asszonyra.

-Subin tökéletes súlyban van.-Zártam le a témát, azzal magukra is hagytam őket a nappali közepén. Nem sokkal később Seorina is méltatott lemászni az emeletről, úgyhogy a szülei azonnal körbe is ugrálták őt, végül pedig mindnyájan a nappaliban telepedtünk le. Subint megkértem, hogy menjen a szobájába ‐nehogy még egyszer kritizálva legyen-, ő pedig örömmel szaladt is el. Nem hibáztattam érte, ha tehettem volna, akkor én is távoztam volna.

-Nem ülünk le enni?-Tettem fel a kérdést úgy nagyjából fél óra múlva, míg a válasz egy egyöntetű igen lett, tehát betámadtuk a helyiséget, s aztán az asztalhoz ülve enni kezdtünk.

-Na és jól meg vagytok?-Nézett ránk mosolyogva Seorina édesapja, míg mi kínosan néztünk egymásra a nővel, aztán bólintottunk egyet.

-Jól, igen!-Válaszoltam szűkszavúan, melyből édesapám lekövetkeztette, hogy bizony ez nem így volt.

-Sajnálattal veszem tudomásul, hogy a szemünkbe hazudtok és még ennyi év után sem voltatok képesek össze szokni.-Törölgette meg szája szélét, majd helyezte mindkét karját az asztalra, hogy kissé előre tudjon dőlni.

-Nem tudom, hogy mégis mire vártatok, mikor ez egy elrendezett házasság. Egyikünk sem akarta, s egyikünk sem szerelmes.-Motyogtam sértetten, hiszen ezzel mindenki tisztában volt, sosem volt titok a család előtt, hogy bizony mi nem szívleljük egymást túlzottan.

-Bezzeg a szexre meg jó vagyok.-Horkantott fel Seorina, míg én elképedve néztem rá, hisz nem hittem a fülemnek. Sértetten nézett rám, s duzzogva, ám én csak hihetetlenül felnevettem.

-Nem is tudom, hogy ki mászik rá és kire, úgy körülbelül állandó jelleggel.-Forgattam meg szemeim, míg a nő apja torkát köszörülve hívta fel magára a figyelmet.

-Nem a szexuális életetekre vagyunk kíváncsiak, hanem az érdekel minket, hogy mégis miért nem tudjátok egymást végre megszokni?!

-Mert nem és kész!-Mondtuk egyszerre.

-Valamelyikőtöknek van szeretője?-Kérdezte gyanúsan méregetve minket az anyám, míg én a kérdés hallatán félre nyeltem, s azonnal köhögni kezdtem, mintha csak valami rossz filmben lettünk volna.

-M-már miért lenne?-Kérdeztem nehezen kinyögve a szavakat, míg apám helyeslőn bólintott egyet.

-Maradjon is így! Ha megtudom, hogy valamelyikőtök félre lép, annak komoly következményei lesznek. Mind a céget illetően, mind pedig a bűnöset.-Jelentette ki határozottan, azzal felállt az asztaltól, amiben a másik három személy is követte.-Köszönjük a vacsorát, majd még beszélünk!-Azzal pedig távoztak is.

-Hát ez kurva jó..-Forgatta meg szemeit a nő, míg én szemöldök ráncolva néztem rá.

-Úgy mondod mintha lenne más pasid.-Horkantottam gúnyosan, bár tudtam nagyon jól, hogy néha mást is beengedett a bugyijába rajtam kívül.

-Nyilván nincs, de ha lenne se lenne közük hozzá. Bár én is nagyon ajánlom, hogy ne lépj félre, Park!-Fenyegetett meg mutató ujjával, míg én érdeklődve pillantottam rá.

-Miért is ne?

-Tudod te azt nagyon jól!-Dörgölte össze hüvelyk, mutató és középsőujját, míg én szemem forgatva álltam fel az asztaltól, s hagytam magára a nőt.

Idióta, pénzéhes, picsa..!

2022.11.07.

Köszönöm, hogy elolvastad!💗

Hibákért elnézést!😔