-Hmm. Van itt egy olyan ami kifejezetten Juviának szól. Az jó lesz?-kérdezte halkan a kicsiket a kék hajú máguslány. Azok lelkesen bólogattak. 

-Juvia-san odamegyünk Gray-sanhoz?-kérdezte Yumi. Juvia rándult egyet a név hallatára. Nagy nehezen nyögte ki a szavakat. 

-Juvia még válogat egy kicsit. De ti menjetek! Juviának beszélnie kell Erza-sannal és a mesterrel hogy elmehessünk.

-Oké!-mondták vidáman a gyerekek, majd odaszaladtak Grayhez. Juvia követte őket a tekintetével,és pillantása egy kicsit elidőzött Grayen. A fiú hirtelen felé nézett,és a tekintetük összetalálkozott. Juvia szemébe könnyek szöktek,a lába megroggyant és a földre esett. Lucy és Erza gyorsan odarohantak hozzá. 

-Juvia minden rendben?-kérdezte komoran Erza. 

-I..igen Erza-san. Juviával minden rendben van. 

-Juvia légyszives mondd el mi történt. Arra rájöttem hogy baj van. 

-Ő Erza szerintem..-kezdte kimagyarázni Juviát Lucy,de a vörös hajú lány nem hagyta. Egy pillantással a szőke lányba fojtotta a szót,majd ismét Juviára nézett. Lucy azonban nem hagyta magát megfélemlíteni. (kivételesen)

-Juvia elmondjam én?-kérdezte kedvesen. A kék hajú szépség hálásan mosolygott és aprót bólintott. Lucy belefogott és elmesélte amit Juviától hallott. Erza tekintete egyre sötétebb lett. 

-Azt gondoltam hogy megbántott,na de ennyire?-suttogta mikor Lucy befejezte. Juvia csak ült és a földet bámulta. 

-Na jó. Ennek az egésznek jót tesz majd egy süti. -mondta a Erza,és felállt a földről. A másik kettő követte a példáját,majd elindultak kifelé. 

-Hé ő... Heló!-szólt Gray amikor elhaladtak mellette. Lucy és Erza összeszorították a szájukat és csúnyán néztek a fiúra. Juvia oldalrapillantott és óvatosan felemelte a kezét,és intett egyet. Majd ehagyták a céhet. 

Gray lefagyva állt. Visszagondolt az elmúlt tizenöt perc eseményeire. Amikor bejött, Juviát hallotta énekelni. Még soha nem énekelt a lány,így az ereiben is megfagyott a vér amikor meghallotta a hangját. Nagyon szépen énekelt. Tisztán és halkan,de érthetően és........és a hangjából sütött a szomorúság. Amikor abbahagyta és megfordult,a lány szemei szíven ütötték a fiút. Nem türköződött benne a szokásos boldogság. Nem csillogtak a szemei. Csak egy pillanat töredékéig lehetett benne érzelmet látni,majd újra elhomályosult. Halkan köszönt és elfordult. Gray szíve összeszorult. "Én hoztam ilyen helyzetbe Juviát!"gondolta. Akkor a gyerekek odarohantak és kérdezgtni kezdték. Próbált válaszolgatni,de hirtelen megérezte magán Juvia pillantását. Felkapta a fejét és....amikor látta hogy Juvia összeesik akkor a bűntudat már szinte felemésztette. Érzett valamit a lány iránt,és ez egyre jobban tudatosult benne. És látni hogy a kék szépség miatta sír...nos ez nagyon rossz érzés volt. Régebben is sokat sírt érte Juvia,de az nem volt ilyen komoly. Az hidegen hagyta. Ezek a könnyek viszont a szívébe markoltak. "Egy jégszívű idióta vagyok. Ezt sosem bocsátja meg nekem!"tört rá a felismerés. 

Egyszer csak Natsu üvöltése rázta fel a gondolataiból. 

-Chippendaleeeeee!!!!!!!! Mi a fasz van veled!?!????????? Nem figyeltél rám!!!!!!!!!!!-üvöltötte Natsu. Őt is meglepte az előbbi kis jelenet,de csökött agyával nem nagyon tudta felfogni,mi is történt. 

-Ajj agyfaszt kapok tőled!!!! Kussoljál má' baromarcú! Menj és piríts a hajadon mályvacukrot!-förmedt rá Gray. Ntsuban kezdett derengeni valami hogy mintha nem lenne minden rendben. Egy ilyen üvöltés után általában már egymás fejét verték. 

-Hé! Valami gáz van?-kérdezte óvatosan. 

-Elég nagy. -hangzott a szűkszavú válasz Gray felől. 

-Na akkor mondjad. -Natsu levágta magát az egyik asztalhoz és elkezdte hallgatni a "storyt". Persze Gray szemszögéből. 

/A lányoknál/

-Hmm ma este Juvia elviszi valami vicces színdarabra Yumi-chant és Yato-chant!-gondolkozott hangosan Juvia amikor visszafelé tartottak. Majdnem 2 órát töltöttek a cukrászdában,főleg azért,mert Erza tetemes mennyiségű epressütit megevett. Aztán amikr elfogyott a süti,és Erza más kezében látta,azérr kellett maradniuk,hogy sűrű elnézés közepette feltakarítsanak a tomboló vörös ördög után. 

-Jó ötlet. -hümmögött Lucy. Erza csak dünnyögött és továbbra is durcásan ment barátai mellett. Juvia hirtelen hátrakapta a fejét. Egész idő alatt az volt az érzése hogy figyelik. 

-Mi az Juvia?-nézett rá Lucy. 

-Juvia csak...Juvia furcsán érzi magát....Juvia úgy érzi figyelik. Lucy-san te nem érzed?

-De. Azt hittem csak ne!em van üldözési mániám. 

-Nekem is furcsa érzésem van. -szállt be a beszélgetésbe Erza is. Körbekémleltek,de nem láttak senkit. 

/Egy sarokkal odébb/

-Célpont bemérve. Meghatároztuk az esti tartózkodási helyét. A kölykök is vele lesznek. Megvan a gőztöltény? És a forrósított golyók? Oké. Akkor várom a leszállítást. -beszélt a telefonjába egy férfi. Mikor lerakta az arcán ördögi vigyor terült el. 

-Ezekért a kölykökék sokat fogunk kaszálni. És kis szerencsével a nagymellű szuka is a miénk lehet.