- Köszönjük. – válaszolt helyettem is Cara, aki már egy sült krumplit rágcsált és én is hamar társultam hozzá, ezért gyorsan elfogyasztottuk az ebédünket.

Ahogyan a fiúk mind eltávoztak a konyhából Cara azonnal elkezdett tátogni ezt-azt. Pontosabban olyanokat tátogott és mutogatott, hogy hogyan tudok ezekkel élni, úgy hogy nem halok meg, és hogy az egész milyen helyes és ő mindjárt kiájul és teljesen odavolt azért, hogy vettek neki kaját. Amint ettünk hirtelen a nappaliból hangos zene szólalt fel és nem telefonból, hanem a hangfalból.

-Jaj, hogy ezek mindenhez hozzápiszkálnak... – kortyoltam bele a még mindig hideg kólámba. 1-2 perc múlva végeztünk is és csatlakoztunk a nappaliban a fiúkhoz, akik már a tévénket babrálták, Youtube-ról engedték a zenéket.

-Na legalább engednétek valami jó zenét! – mondtam, amire a kis Jack betette a Like That-et.

- ÚÚÚÚ ezt ismerem. – kezdtem el örvendezni.

- Megtisztelés, hogy ismered a zenénket. –mondta Gilinsky büszkén.

- Mi???

- Nem csak mi ketten Jhonson's baby-vel. – húzta mgához az említettet és széttúrta a haját a kis szőkeségnek.

- Ezt nem gondoltam volna, hogy ti, mert Sophie megszerettette velem és én mindig dalszöveggel hallgattam. – mosolyogtam.

- Még milyen zenéitek vannak? – kérdeztem tőlük, amire elindítottak számomra még egy ismerős dallamú zenét. Pár perc múlva Sophie lépett be a házba nyomában legjobb barátnőjével Emmy-vel.

- Fiúk ő Emily a legjobb barátnőm.

- Sziaa! – szökkent hozzá Tay és megölelte, majd még pár fiú hasonló mozdulatokat tett vele. Esküszöm annyira aranyosak a fiúk, hogy minden rajongójukat, számukra idegen embert ilyen szívesen megölelelnek.

- Na iszunk valamit?? – kérdezte Soph bemenve a konyhába. Biztosan meglátta a hatalmas mennyiségű alkoholt az asztalon.

- Ez ilyen kis piás csaj? – kérdezte meglepetten Aaron.

- Ja, csak vigyázni kell vele. Tavaly szilveszterkor egymás után nyomta le a vodkákat és szerencsére időben letudtuk állítani és túlélte rosszullét nélkül.

- A nővére is ilyen kis piás?

- Talán nem ennyire. – nevettem.

- Hallod Cartah olyan jó Vodka narancsot csinál meg kell kóstoljátok ti is!

- Én benne vagyok, abban úgyis válogatós vagyok. – mondta Cara.

- Na akkor iszunk vagy nem? – kérdezte Soph.

- Iszunk. – indult meg a konyha fele Tay és Carter.

- Amúgy valaki nem hiányzik? – vágódott le a kanapéra a húgom.

- De Shawn. Lelécelt egy zeneüzletbe.

- Ah a kis művészalkat. Am nyomassunk már valami jót is. – mondta Soph és elkérve a telefont berakta a Blasterjaxx-Heart starts to beat-ot. Hamarosan az ital is a kezünkbe került, ami tényleg nagyon jóra sikerült. Jó néhány pohárkát magunkba tűrtünk és rengeteg zenét hallgattunk, meg énekeltünk. Közbe Shawn is idetalált. Amikor már teljes jókedv határán lehettünk Tay felhozta az üvegezés játékot.

- Na mitszóltok egy kis üvegezéshez, nagyjátékban. – vigyorgott.

- Mi az hogy nagyjátékban?? – kérdezte Cara.

- Hát ilyen erős kérdésekkel meg vetkőzés és csók...

- Leszopnunk nem kellene? – vontam fel a szemöldököm.

- Figyelj felőlem az is mehet. – röhögött Tay.

- Cartah megteszi.

- Miért pont én? – szólalt meg az említett.

- Mert te vagy a legközelebb hozzá.

- De nekem túl hosszúak a méreteim, úgyhogy valaki távolabbi kell, mint te. Neked megmoccannod sem kellene. – na jó nem bírtam tovább elröhögtem magam.

- Jó amúgy játszodjunk, csak ne ilyen vad változatban! – egyeztem bele és mivel mindenki benne volt, viszont az öltetemet az elején ellenezték, de végül kiegyeztünk, ezért neki is fogtunk.

Hát mit mondjak?... szétszivattuk a fiúkat és rengeteget nevettünk. Nagyon megkedveltem őket és talán Cameron fele is kezd megenyhülni a szívem. 

A legtöbb feladat félmeztelen futkározás, telefonbetyárkodás, vagy tejszínhab lenyalása volt. Mindegyiket kérdés nélkül teljesítettünk. 

*Sophie szemszöge*

Amint nagyban üvegeztünk hirtelen megszólalt Zoe telefonja, amin Max neve volt olvasható. Remélem nem veszi fel, mert ez a srác egy szörnyeteg ahogyan képes bánni a lányokkal.

Zoe elvette a telefonját és elhúzta a pi... a zöld gombocskát ezzel kapcsolatba lépve azzal az állattal. 

-Zoe mit művelsz? - néztem rá, de ő csak felállt és otthagyott. Én azonnal Cara-ra néztem, aki egyből vette a lapot és ugyanolyan sajnálkozó nézéssel nézhetett rám, mint én rá.

- Én nem értem miért csinálja ezt magával. Esküszöm akkora egy baromállat, de neki úgyis ő kell. - mondta.

- Jah. Nem tudom mit csinál, de szerintem valamivel kell zsarolja. Attól félek, hogy valami balhé lesz és a végén Zoe szopja meg. És akkor az lesz, hogy mi megmondtuk, de ő nem tudott ránk hallgatni.

- Még most kellene kirántani ebből az egészből.

- Hát szerintem már késő... nagyon is elkéstünk. Adam sem tudott segíteni rajta. - mondtam.

- Valamelyikőtök mondja már el, hogy mi a faszomról beszéltek!! - szólt közbe Nash.

- Hát izé... - túrtam bele a hajamba. - Van Zoenak egy fiúja, aki nem is az, de rengetegszer kavarnak és inkább olyan barátság extrákkal. És ez a srác egy terrorista barom állat. Rengeteg csajjal van egyszerre és ez mondjuk még nem is lenne olyan nagy baj, ha nem bántalmazná őket fizikailag. Jó tény hogy helyes a srác, de valamivel tuti manipulálja Zoe-t.

- Uh és sehogy sem lehet lekoptatni a csávókát? - kérdezte Johnson.

- Nem igazán. 

- És amióta ezzel a gyerekkel kavar nem volt valakije Zoe-nak?

- De volt.

- És?

- Sokkal jobban nézett ki, meg rendesebb is volt a srác, mint Max, csak megfenyegette Zoe-t és a srácot is, hogyha nem hagyják abba az egymásuk között levő kapcsolatot, akkor megöli a srácot, ezért gondolható, hogy szakítottak. - magyarázta Cara.

- Még volt egy alkalom, amikor Adam, a tesónk valami 'kemény gyerek vagyok' spanjaival megverette a csávót, de utána Zoe a suliból lila szorításos karral jött haza. Szóval ennyit róla. - fejeztem be, a fontosabb részleteket elmondva.

- Bakker. - nyögte ki Aaron és a fiúk mind lesokkolódva néztek.

- Hogy képes valaki erre? - kérdezte Nash.

- Nem tudjuk, de mindig azon vagyunk, hogy távol tartsuk tőle Zoe-t. - mondtam, amire az említett lány megjelent.

*Zoe szemszöge*

- Öm én lelépek. - törtem meg a csendet amint visszaértem a telefonálásból, mert, ahogy beléptem a helyiségbe furcs módon egyből egyszerre elhallgattak az egészen. Na de mindegy, nekem dolgom van.

- Nem mész te sehova! - fogta meg a kezem Nash.

- Nem vagy az apám, hogy nekem parancsolj! - rántottam meg a kezem.

- Most mi vagyunk itt és te szépen itt maradsz, mert elég részeg vagy ahhoz, hogy ne menj el itthonról. - mondta Cam.

- Na jó lehet igazatok van. - mondtam és leültem mivel picit megszédültem. Gyorsan dobtam egy üzenetet Max-nek, hogy rosszul érzem magam és nem tudok menni.

Aztán elértünk arra a szintre, hogy ruhástól beleszöktünk a medencébe. Ott is rengeteg időt töltöttünk el.

- Gyerekek! Csatázzunk már egyet! - dobta fel az ötletet Nash.

- Vizicsataaaaaa! - üvöltötte el magát Tay és azzal bele is szökött a vízbe, ezzel a medence tartalmának felét eltüntetve és a másik felét a priccolással csesztük ki a földre. Még jó, hogy anyáék nem látják amit itt művelünk. Tuti elkapná őket a szívroham. Mindenesetre nagyon jól éreztem magam a fiúkkal. Egy órával később mind nyugovóra tértünk és Cara-val az ágyamban feküdve jól kibeszéltük a fiúkat, majd olyan 1 óra fele elaludtunk.

Sziasztok! Tudom régen nem volt rész, mert sajnos nem jutott időm rá, de most itt vagyok újult erővel és várom a voteokat és a kommenteiteket! :)