A fiúk ma görény mód berúgtak. Amolyan koronázási előbúcsú tivornya, vagy minek nevezték. Nem mintha a bátyám dobbantana Asgardból... De ivászatra mindig találni kell okot ugye bár, és kivételesen ma én is jól szórakoztam a sok részeg marhán.

Fandral elcsábított egy szolgáló fiút, mert azt hitte lány. Holott csak annyit mondtam, hogy bizonyosan nem tudja majd elcsavarni a fejét. Tévedtem. De remekül szórakoztam, mikor vöröslő fejjel visszacsörtetett az erkélyről.

Hogunt hajnalban a padlón fekve találtam. A szerencsétlen az asztal lábába kapaszkodott és könyörgött, hogy segítsek neki leszállni a hajóról, mert szörnyen imbolyog.

Volstagg, valamilyen véletlen folytán megsütötte, és megette Gulltoppot, Heimdall lovát.
Pedig azt egy szóval se mondtam, hogy egye meg, csak megemlítettem, hogy a sült vadkan elfogyott, és az egyetlen hús a kertben ácsorgó Gulltopp.
Heimdall majdnem kiherélte a mamlaszt tettéért, de a bátyám persze megvédte, hisz jó barátok a bélpoklossal. Cserébe fél évig Volstagg mossa fel a szivárvány-hidat, és persze pótolnia kell szerencsétlen Gultoppot. Tuti nem segítek, bárhogy is erősködik majd.

Holnap folytatódik a tivornya, és ha bátyámat megkoronázzák, talán így éljük le az egész életünket! Sörrel és háborúval.
Meg kell akadályoznom, hogy Thor legyen a király.