Sota szemszöge

"- De ugye jól vagy már? – Fürkészte az arcomat közelebbről. Örültem, hogy nem volt rajtam szemüveg és a kontaktlencsém is a helyén pihent.

- Nem voltam beteg, csak fáradt. – Fordítottam el a fejem menekülő utakon gondolkodva.

- De lázas voltál. -szűkítette össze szemeit – Vagy miért lett volna forró a tested, és az arcod...

- Nem voltam lázas, csak a testem így reagált a hidegre! – álltam fel – Megyek fürödni!"

Félelmetes, már azt se tudom mit csinálok. Vagyis de, a saját síromat ásom. Mindig elgyengülök tőle. Haza akarom küldeni, mégse tudom elengedni. Ahogy rám néz, a gyomrom összeszűkül, és jóformán vibrál a tekintetétől. Furcsán jó érzés, hogy itt van. Szégyelleném bevallani előtte, mindenesetre nem kell, mert elég gyengefelfogású...Ki kellett volna dobnom!

A zuhany ötlete pont a megfelelő pillanatban jött, hogy felfrissüljek testileg és lelkileg is. A kellemes, langyos víz ellazított, ahogy a cseppek bejárták minden porcikám. Nem csak lenyugtatott, hanem fel is bátorított, ezért mikor már majdnem két órája bent lébecoltam a kis helyiségben, elhatároztam, hogy kimegyek.

Felöltözve a tv elé léptem, Kazu a kanapén héderelve valami filmet nézett, és magamra akartam vonni a figyelmét. – Szabad a fürdő. Törülköző és ruha a szekrényben van. – Sétáltam közelebb, s jötte felült. Tetőtől talpig végig mért, de amikor lassan felfogtam mit rejtenek íriszei, már későn torpantam meg. Megijesztett, az a sötét tekintet mellyel beharapta alsó ajkát, s mint egy rongybábú, úgy estem hozzá közelebb, mivel a csuklómnál fogva rántott karjaiba, a hasamba temetve arcát. – Ma nem live-ozol? – A pólómból elszívva a levegőt szorította meg derekam és már ennyitől felállt a szőr a hátamon, mindig meglep a kiszámíthatatlanságával. – Vagyis később, ha úgy alakulna és szeretnéd, engem nem zavar. – Aranyosan bújt, de érezhetően visszafogta magát, minden izma megfeszült, s ellentmondást nem tűrve ölelt. Meglepő, hogy ilyen is tud lenni egyben rosszabb, mint gondoltam. Mármint az, hogy mennyire élvezem az érintéseit és mennyire érzékeny vagyok rá. A derekamon pihenő nagy kezei mellett minden apró hasamat melegítő lélegzetvétele tűzbe hoz. Nem emlékszem, hogy történte-e már ilyen velem. Volt rá példa, hogy valakit nagyon kívántam, de a szex az elvártnál mindig szarabbra sikeresett. Kazura, pedig akaratlanul is reagál a testem. Valószínűleg, mert tudom, hogy vele jó lenne. Lassan fogalmam sincs miért tiltakozok egyáltalán. Ez...ez csak szex, semmi érzelem. Nem de?

Nagyobb lélegzetvételekkel nyugtattam a lelkem mígnem vállára fogva eltávolodtam tőle. Megsimogattam az arcát, közben majdnem belehaltam a zavarba ejtő helyzetbe. Feltérdeltem az ágyra a laptopomhoz, és eszembe jutott, hogy hagyok időt összegyűlni az embereknek, így lenémítva elindítottam a felvételt. – Csak akkor csinálom, ha kedvem van hozzá. – Fordultam felé levéve a nadrágom, s ismét kihangsúlyoztam amit már elmondtam neki. – De mivel a vendégem vagy kivételt tehetek. Meghökkent ábrázatán láttam átsuhanni a perverzebbnél perverzebb képeket, ezért lábaim közé csúsztattam kezeim, és azt figyeltem inkább. Néha utolér a szégyenérzet ahogy néz, mégis fel kellett tennem a kérdést, ha már belementem. – Szeretnél segíteni?

A szívem nagyot dobbant az ágy közepén mikor Kazu az ölébe húzott. Olyan lágyan érintett, hogy sóvárgott érte a bőröm. Hasamon végigzongorázott ujjaival egészen a derekamig, s határozottan combjai közé vont. Az agyamat meg elárasztotta a köd, mert ajkai enyhén elnyíltak és meg akartam csókolni. De ez túl lenne egy határon, amit sosem vállalhatok fel, egyszóval sodródtam az árral.

- Látod mennyien néznek már? – Kéjsóváran simított végig rajtam párszor, én pedig szétestem az érintésétől. – Mind várják a folytatást, hogy ez a nedves alsó lekerüljön rólad.

Cirógatta meg anyagon keresztül hosszom tetejét, és nem bírtam tovább csendben maradni.- Mhh..

- Szeretem, hogy így reagálsz rám. – Morogta a fülembe mielőtt megharapta, s végig csókolt a vállamig – Kivételes vagy.

Szerintem talpig pirultam a megjegyzéseitől, ám ő nem állt le ennyinél. Lejjebb tolva az alsóm a kezébe vette az iránytást, és az intenzív érzésre összerándult a testem. – Ah, ne..

- Sota, - suttogta mély hangján lágyan – Figyelj a lábaidra. – csúsztak kezei belső combomra, hogy belemarkolva széttárja őket a nézők számára, míg az arcomat pásztázva utasított. – Ne zárd össze őket!

Nyelvét enyhén kidugta meredező erekcióm láttán, keze ismét rásimult. Erotikusan mozgatta csuklóját, s az ajkai immár a bőrömet járták be. – Ah..- Vállára vetődött a fejem, egyszerűen nem bírtam tartani. A közelsége, hogy érezhetem a bőréből áradó hőt, az illatát, ezerszer intenzívebben hatott rám, mint még amikor egy cseppnyi tartás volt bennem. Hangosan élveztem keze munkáját, és egyből kivégzett amikor a nyakamra tapadt, hogy megszívja.

- Ez gyors volt, édes. – Törölte le ujjaival élvezetem a hasamról. – A nézőid viszont nem hiszem, hogy megelégszenek ennyivel. – Helyezte kezét fenekem partjai közé, nekem pedig feleszmélni nem adott időt, máris éreztem élvezetemtől nedves ujját magamban. Eszméletlenül felizgatott a feszes érzés, hiába csak pár pillanattal ez előtt szálltam le a fellegekből. Tetszett, hogy dominál felettem, és az irányítás az ő kezében van.

- Még ne mozdítsd meg. – Igazság szerint többet akartam, csakhogy volt valami amire régebb óta sóvárogtam. Tarkójánál fogva húztam ajkaimra, és ő engedett nekem, viszont váratlanul kikerülte a támadásom, és ahelyett, hogy vadul tért volna vissza a számra, mint ahogy én azt képzeltem, egy sokkal lágyabb, lassan kergetőző csókot kaptam. Finoman ízlelgette párnácskáim, míg nyelve többször végigfutott az enyémen. Játszott velem, s pattanásig feszült körülöttünk a levegő, így szinte alig érzékeltem kellemetlennek a második ujját. Valójában a testemben szűnni nem akaró kellemes bizsergés állandósult, és hülyén hangzik, én sem értem, de a kezei munkája a háttérbe szorul. Már a csókjai után csupán nyöszörögtem tehetetlenül az ölelésében.

- Hamarosan jobb lesz. – Puszilt a homlokomra, és még jobban zavarba ejtett a gondoskodása, kedvesen simogatott. Igaz, hogy nem kettesben vagyunk, de akkor is elképesztően bensőséges most a légkör körülöttünk. Olyan aminek soha nem szabadott volna létrejönnie, de soha nem akarod, hogy vége legyen.

- Ah, neh – megmozdította bennem ujjait, és talán ő nem vette észre, de egy olyan ponton siklott végig, amitől tagom ismét boldogan ébredezett. Vagyis mégis észrevette valamiből, mert jó érzékkel tapintotta ki újra, s megborzongtam karjai között – Ah – kapkodtam levegő után. A tüdőm is összeszorult a kellemes érzésre, és egyből elborult az agyam. Akarom őt. Most azonnal, ha senki mással nem jövök össze egy darabig akkor is...egyedül őt akarom!

- Héj, ne harapdáld a szád, vérezni fog. – Morogta egy-egy puszit lehelve az elnyűtt bőr felületre, és a szemébe nézve tudtam, hogy végleg elvesztem. Közelebb akartam tudni magamhoz, szenvedélyesen belekapaszkodni, emiatt nagy nehezen a kezeire fogva leállítottam minden tettében. Alig bírtam feltápászkodni, de Kazu megtámasztott oldalról, s feltérdelve felé magasodtam.

- Mit szólsz, ha felpörgetjük a show-t? – fogtam a vállára, hogy lejjebb csúsztassam kezeim mellkasára – csak te és én – akasztottam mélyen össze tekintetünk miközben az ölébe másztam – egy kis szexel? – Kívántam, és tagadhatatlanul ő is fel volt már ajzva. – Benne vagy? – Csókoltam füle mögé, hogy ismét közelebbről érezhessem, mígnem csípőmön lévő kezével egyszerre erősebben szorított férfiasságához. Kényelmetlen volt anyagon keresztül érezni, már csak azért is, mert én meztelen voltam, ezért lehúztam róla a nadrágot, de érdekes módon mást nem találtam rajta.

- Szédületes, hogy mennyire szeretsz irányítani. – Sóhajtotta Kazu, mikor visszataláltam az ölébe, s türelmetlenül a combjaimra fogva megemelt, hogy bepozícionáljon nedves merevedésére. Epekedtem utána, elképesztő amit művelt velem. Egyre többet és többet akartam belőle, ezért feladtam a magyarázkodást.

- Tedd már be! – Leheltem a szájára tapadva, ő pedig óvatosan fogott csípőmre, hogy kényelmesen hatolhasson át a gáton és a nyelvével már-már becézgetett. Rajta kívül senki sem volt még ilyen gyengéd velem. Teljesen elvette az eszem, bár azt hiszem az már korábban megtörtént, és ahogy elmélyült bennem vágytól izzó tekintettel, úgy vette át a hatalmat testem felett az extázis érzése. Kellemetlen, de ismét elmentem.

Kazu ölelésébe borultam a csodától amit átéltem, és a szégyenérzettől. De ő megértően ölelt át, majd simogatva a hátam a hajamba puszilt. Hát persze, nem rég még ő volt a gyorstüzelő. – Örülök, hogy nem fáj. - Lihegte ismét türtőztetve magát, és teljesen elérzékenyültem tőle, mégis..

- Kazu, nem vagyok porcelánból. – Húzódtam fel rajta vállába mélyesztve ujjaim, hogy egy nyögést kicsikarva belőle is az ölébe huppanjak. Érdekes, de kevésbé volt kellemetlen mint amire számítottam.

- Gyönyörű vagy. – Kezeit a derekamra kulcsolta, és az ajkaimat nem kímélve ismételte meg egyből a mozdulatom, de ez valahogy erőteljesebben hatott rám. Mélyebben éreztem és a nyelvem belerezgett a nyögésébe. Kezei simogatva birtokolták testemet, s hosszomon megállapodva egyikkel izgatni kezdett. Ajkai a mellkasomat járták be, én pedig folyamatosan a szenvedélyben égtem. Élvezettel mozgott bennem, mígnem férfiasságom újraéledt. Lábaimmal átölelve csípőjénél húztam közelebb, s mély morgása ellazított. – Sota, - lihegte izzadt homlokomra – miérth állítasz le?

- Csss – iparkodtam levegőhöz jutni – csak maradjuk így egy kicsit. – öleltem át szorosabban a nyakát. Nem válaszolt rögtön, kellemesen cirógatta a hátam, de alattomos módon a másik kezével sem eresztette férfiasságom. Nagyot nyelt mielőtt megcsókolt, és a testem megfeszült amint a vágyam tetejére simított.

- Egész este ölelni foglak. – szorította meg fenekem egyik felét – Most szeretni akarlak. – Húzta el száját a halántékomon, és bár tudom, hogy ez csak egy kifejezés, mégis megmozgatta a pillangóimat. Kidülledt szemekkel próbáltam rendezni a gondolataimat. Én teljesen eltértem az eredeti tervtől, mert csupán szexelünk. Miért kéne összebújnunk? Ez nem lehet igaz, ő is a pillanat hevében mondhatta, tisztára meghibbantam a ... körülmények miatt. - Hol jársz? – mindkét kezével arcomra fogott, úgy húzott közelebb, hogy rémülten a szemembe nézzen – Vagy nem maradhatok?

- Nem, maradj! – Szégyeltem el magam, nem nagyon tudtam mit mondjak neki – de.. – mosolyogva mozdultam meg rajta összepréselve alfelem – ne most beszélges-gessünk.

Szemeit összeszorítva harapott ajkára, s ujjai bőrömbe fúródtak. Kinyíló pillái rejtekén vadul csillantak meg szemei, de lefogta a csípőmet. – Játszol a tűzzel.

- Miből gondolod, hogy mást szeretnék. – bújtam közelebb – Akarlak. – fogtam át rendesen, hogy tudjak mozogni, és sikerült is érvényesülnöm, míg karjai meggyengültek és hagyta, hogy azt tegyem amit gondolok. Egy- két morgása erejéig még elhihettem, hogy irányíthatok, de aztán rám fogva őrült tempóba kezdett. Nyakába dőlve vártam, hogy elvigyen a szívroham, de csak a kéj járt át. Nyögdécselve csókolgattam vállait, izmait tapintva növekedett bennem a feszültség. Merevedésemre fogtam, és együtt sodródtunk a kielégülésbe. Feszesen remegve hajolt ajkaimra, erotikus csókja a tagomig hatolt. Már érződött rajta, hogy mindjárt elmegy. Férfiasságomra simított, és érzékeket felajzó mozdulatokba kezdve vette át a kényeztetést. Megduzzadt bennem, de még akkor is folytatta, így egy parányi késéssel ugyan, de együtt ugrottunk a mélybe.

Kazu szemszöge

A tisztálkodás kínos perceket hozott maga után, de egyikőnk sem volt már fáradt. A feszengésből pedig már elegem volt. – Hallgassunk zenét. – Jött a remek ötletem, ám azonnal le lettem szavazva a szomszédok miatt. Inkább megállapodtunk egy laptopos filmnézésben az ágyon. A kicsi képernyőnek köszönhetően Sotának közelebb kellett jönnie, emiatt kiderült, hogy kényelmes a mellkasom. Persze feszengett meg minden, de nem engedtem máshogy feküdni. Sőt mikor belenyugodott a helyzetébe a fenekénél fogva még közelebb húztam, hogy minél több porcikánk érintkezzen. – Jó az illatod. -pusziltam az arcára.

- Mára kifacsartál. Hátrébb az agarakkal. – Dünnyögte, s eltereltem a témát. Viszont tetszett ahogy fogalmazott.

- Mondd miért csinálod ezt élőben? – Rendben van ha megkérdezem, nem? Azt hiszem zavar.

Élénken megvillantak szemei, olyan érzésem volt, hogy ingoványos talajra értem, – Nincs különösebb oka, csak kikapcsol. – mégis nyugodtan csengett a hangja.

- De, - fogtam a vállára, hogy a képernyő helyett felém forduljon, mert kit akarnék átverni? Nagyon zavar a dolog. – nem érzed úgy, hogy abba kellene hagynod?

- Miért gondolod, hogy ezt kéne tennem?

Hogy miért? – Mert a segítségemmel többször élveztél el egy órán belül. Szóval nem tűnik túl kielégítőnek. – Féltékennyé tesz a tudat. Ugyanolyan voltam m int ők, mindössze egy néző, aki élvezi minden mozdulatát, és nézd mi lett belőle. – Ez veszélyes! Mi van ha valaki felismer, – Mint én – a gondolat is ijesztő.

- Kazu, - fogott kezemre, s őszinte választ várva komorodott el az arca – Ki vagy te, hogy ezt kérdezed? Mit akarsz tőlem? Ki vagy nekem?

Lefagytam. Tényleg milyen jogon szólnék bele az életébe? Szeretem, de ez elég indok? – Ne haragudj, igazad van. – Nem hiszem, hogy változtatna bármit ha kimondanám, amúgy is nehéz ezzel az átkozott szóval. – Hibáztam. – de természetesen sűrű rejtély borította azt, hogy akkor szerinte most mi mik vagyunk. Kollégák, ismerősök, barátok, vagy mik? Tisztázni kellene, de még nem tudom elmondani neki. Félek. – Nézzük inkább a filmet. – Nyomtam le fejét a mellkasomra, s tincseit hátra simogatva szelídítettem meg. Aztán a lapockájára csúsztattam kezem és élveztem a légkört. Az akciójelenetekkel fűszerezett vígjátékra Sota sokszor felnevetett, viszont észrevettem, hogy mikor visszateszi a fejét kicsit jobban belemélyed a mellkasomba. Ficánkolva mulattatta a film, és akárhányszor nekem nyomta magát, eszembe jutott, hogy én mennyire szeretem a vígjátékokat.

- Pisilnem kell. – Ugrott hirtelen rám, mivel rajtam keresztül jutott ki a mosdóba, de félő volt, hogy megrúg, így egyből lefogtam.

- Jó – söpörtem arrébb a haját, és a szájára pusziltam – menj. – Nyitottam ki szemeim, ám ajkai újra párnácskáimon voltak. Merészen végig nyalta, átdugva a nyelvét, s mikor az őrült viharból lágy simogatás lett, már el is vált. Kiment a mosdóba. El kell mondanom neki. Felkészülök rá, holnap elmondom, csak először nézzük meg mit reagál az otthoniakra. Kíváncsi leszek ki fakad ki előszőr. Azt se tudom nekem mit kellene reagálnom. Joggal hiszi, hogy egy normális családhoz viszem, nem egy tébolydába. Szóval várjuk meg a végét mellettem marad-e utána is. Biztosan náluk másabb a helyzet, de nekem ez jutott. Remélem megérti majd az én oldalamat, akkor lesz miről beszélnünk! Igen, akkor elmondom.

- Ugye megállítottad amíg kint voltam? – Hopp, megy a film. – Nem, viszont visszatekerhetjük. – Feküdj le ide, megmutathatnád hol tartottunk - tártam ki a karom, és mintha morgott volna magában valamit, de lefeküdt a számára kijelölt helyre. Nyakamba helyeztem a karját, amiért először rinyált, hogy így nem lát, de vele szívesen lejátszom ha kell többször ugyanazt a kört. Ugyanis ilyenkor az van, amit én akarok. Ráhatásomra aztán megtalálta a megfelelő pozíciót, mellyel szinte rám feküdt, én meg elégedetten szorítottam. Repkedtek a filmkockák és Sota önfeledten a lábait átvetette az enyémen, de nem vette észre. Én is mindössze azért mert már nem tudtam hogy tartani a gépet, de élveztem, hogy összegabalyodva kacagtunk.

- Ne, fúj ilyen biztos nincs az életben! – Fintorgott rám.

- Nem is tudom, most, hogy mondod, majd megnézem az orrod taknyos-e ha le akarom harapni. – Hajoltam közelebb, s szemeit kémleltem. Aranyos, még mindig teketóriázik és zavarba jön, majd egy paró tettemre enged a vágyainak. Nem tudom mit játszunk, de örülök, hogy megfejtettem.

Oldalára fogtam maszírozva, és újra felém pillázott. – Ne.. – Kérlelt, de hatástalan volt, mert az áhított csókom én sem kaptam meg.

- Tudod mit kell tenned. – Nyaltam meg ajkaim, hogy ezzel is jelezzem, és szerencsére bejött. Karjaimba simulva ízlelgette a szám, s édes morranásai zene voltak füleimnek. – Elég lesz. – Fogtam le. – Különben holnap nehéz lesz lábra állnod.