A nyakamba zúduló hideg vízre riadtam fel és azonnal fel is ültem készen arra, hogy kinyírjam azt, aki lelocsolt engem. Egy évben kétszer szoktam vízre ébredni. Egyszer húsvétkor, amikor Zoli jó poénnak tartja vízzel locsolkodni, másodszor pedig a szülinapomkor szoktam kapni egy adag vizet a nyakamba. Nyár van, tehát húsvét nem lehetett, így csak a szülinapom miatt érhetett engem ez a megtiszteltetés, hogy hideg vízzel ébresztettek. Csöpögött a víz a hajamból, ahogy kómásan Zolira néztem, aki vigyorogva engedte le az üveget.

- Boldog Szülinapot húgi – mosolygott és megpuszilta a homlokom, majd az üvegben maradt vizet a fejemre locsolta.

- Köszi!

Mosolyogva hunytam be a szemem és csendben tűrtem, hogy Zoli meg öntözzön, majd kimásztam az ágyból és nyújtózkodtam egy nagyot. Csak amikor végig néztem, magamon tűnt fel, hogy Berci egyik pólója volt rajtam, bézs ruhám pedig a kanapé karfáján hevert. Azonnal őt kerestem a tekintettemmel, majd a fülemet megütötte a fürdőből kiszűrődő víz hangja és Berci éneke. Elvigyorodtam. Szóval Németh Bertalan énekelni szokott a zuhany alatt. A telefonomért nyúltam, elindítom a hangrögzítőt és a fürdőajtóhoz lopakodtam. Zoli vigyorogva lépett oda az ajtóhoz és óvatosan lenyomta a kilincset, majd résnyire kinyitotta az ajtót, mire a víz és Berci hangja felerősödött. A mosolyom még szélesebb lett, amikor felismertem a Start Of Something New-ot. Berci énekhangja amúgy egészen jó, ezt már tegnap este is megállapítottam, amikor együtt énekeltük az ABBA slágereit. Ha elmenne, egy tanárhoz igazán jó énekes válhatna belőle, aki előtt a lányok a nyálukat csorgatva hevernek. Berci elzárta a vizet, mire a felvételt is leállítottam, Zoli pedig visszahúzta az ajtót, majd leültünk a kanapéra mintha mi sem történt volna. Tekintetem megakadt Berci nyitott bőröndjén és felfedeztem a Dirty Dancinges pólómat, amit még otthon tettem Berci táskájába, mert az enyémbe már nem fért. Most érte nyúltam, és ahogy széthajtottam, orromat megcsapta Berci parfümének illata. Magamhoz öleltem a pólót és mélyen magamba szívtam az illatát. Ma ezt fogom felvenni – határoztam el magam.

- Miért szagolgatod? – kérdezte Zoli a homlokát ráncolva.

- Semmiért – legyintettem, mire még jobban ráncolta a homlokát és közelebb hajolva megszimatolta a pólómat.

- Aha, már értem – húzódott hátra. – Ti csajok meg a pasi illat mániátok.

- Jön – böktem oldalba, mire elvigyorodott.

Mindketten a nyíló fürdő ajtóra szegeztük a tekintetünket, amin kilépett Berci, a haját dörzsölgette egy törülközővel és boxeren kívül nem viselt mást.

- Jó reggelt – nézett rám mosolyogva.

- Livin' in my own world Didn't understand That anything could happen When you take a chance – énekelte Zoli, mire Berci kérdőn rámeredt.

- Mi baja? – kérdezte tőlem.

- I never believed in What I couldn't see And never opened my heart To all the posebilleties – énekeltem teljes átéléssel, majd Zolival együtt rázendítettünk a közös részre, de ekkor már dőltünk a röhögéstől.

- Értem már – tartotta fel a kezét Berci és nekem dobta a törülközőjét. – Nem nevet – szólt rám.

- Olyan aranyos voltál – mosolyogtam és elindítottam a felvételt.

Felcsendült Berci hangja, bár a víz zúgásától alig lehetett kivenni, de némely résznél Berci hangja felerősödött, és akkor már tisztán lehetett hallani amit, énekelt. Berci vörös arccal felém indult és megpróbálta elvenni a telefonomat, de a hátam mögé dugtam a kezem és a telefont, hogy ne érjen el. Ekkor elkezdett csikizni, mire felvisítottam és automatikusan rántottam előre a kezeimet, hogy védekezzek. Berci elégedett mosollyal vette el a telefonomat, leállította a felvételt és egy mozdulattal kitörölte. Szomorúan biggyesztettem le a szám és megjátszott sértettséggel pattantam fel, hogy aztán a fürdőbe menjek és magamra csapjam az ajtót. Mindezt azért, hogy pár pillanat múlva újra kinyissam és a bőröndömhöz masírozva kivegyem a rövidnadrágom.

- Pukkancs – szólt utánam Berci kuncogva.

Válasz nélkül csuktam be az ajtót magam mögött.

Mikor beléptünk az étkezőbe, a csapat nagy része már az asztaloknál ültek, köztük Zita is, aki némán hallgatta a lányokat és evett, majd amikor az egyikük hozzá hajolt, Zita felnézett, és a pillantása megállapodott a Bercivel egymásba kulcsolódó kezünkön. Azonnal elrántottam a kezem, mire keserűen elmosolyodott és elfordította a fejét.

- Ez most komoly? – kérdezte Berci, mire az ajkamba haraptam, ő pedig felsóhajtott. – A barátnőm vagy nem emlékszel?

- De – suttogtam.

- És egy barátnő nem rántja ki a kezét, a pasija kezéből – fogta meg újra a kezem, majd maga elé tolt és a keze a derekamra siklott, ahogy a svédasztal kínálatát szemléltük.

Semmi étvágyam nincs, így csak két pohár epres joghurtot és két szelet kalácsot vettem magamhoz. Hátamban éreztem a csapat rosszindulatú tekintetét, de leginkább Zita tekintetének a súlya miatt rándult görcsbe a gyomrom.

- Ez a te napod húgi, ne feledd – paskolta meg a karom Zoli és egy puszit nyomott a homlokomra.

- Jah – suttogtam halvány mosoly kíséretében, és a szemem sarkából Bercire pillantottam.

Mióta csak felkeltem arra vártam, hogy ő mikor köszönt fel. Bár akkor sem fogok haragudni, ha nem, teszi, hisz sosem mondtam neki, hogy mikor van a szülinapom, ő pedig szerintem utána se nézett. De azért jól esne, ha tudná. Nem is kell nekem semmilyen ajándék, csak az, hogy végre megcsókoljon, és ne húzzuk tovább ezt a dolgot. Tegnap este se csattant el köztünk csók, pedig én szerettem volna, ha mégis. Komolyan nem értem, hogy mire vár még.

- Jó reggelt – köszöntem a csapat kedvesebb felének, akik kómásan visszaköszöntek és folytatták a reggelizést.

- Megvolt? – kérdezte Laura kíváncsian.

- Mi volt meg?

- Hát tudod, amikor a nő és a férfi szereti egymást, akkor...

- Nem kérünk felvilágosítást – szakította félbe Zoli. – És szerintem nem a reggelinél kéne megbeszélni a húgom nemi életét.

- Engem érdekelne – vigyorodott el Olivér, mire Berci felállt és tarkón vágta.

- Ne érdekeljen!

- Bocs, nem érdekel. Magasról teszek rá, hogy kivel bújsz ágyba – legyintett felém azonnal. – Kivéve, ha egy lánnyal...

- Idióta – meredtem rá kikerekedett szemekkel és ezúttal én álltam fel, hogy rácsapjak egyet a tarkójára.

- Na, látom zsák megtalálta a foltját – röhögött a nyakát dörzsölgetve.

Olivér baromkodása megadta az alap hangulatot és a reggeli jókedvűen telt el és még nekem is megjött az étvágyam, de túl lusta voltam menni és szedni magamnak, így loptam egy kevés rántottát Bercitől, egy virslit Zolitól és paradicsomot Laurától.

- Tisztázzunk valamit – dőlt hátra Dominik, mire mind rápillantottunk. – Illetve két valamit. Az első. Ti jártok?

- Igen – vágta rá Berci azonnal, mire elpirultam.

- Oké. A másik pedig. Most akkor külön csapat vagyunk és nincs több fellépésünk vagy mi? – tárta szét a kezét.

- A fellépéseket végig csináljuk – lépett az asztalunkhoz Zita. – Minden halad a tervek szerint, de Siófok után útjaink elválnak. Ha ti meggondoljátok, magatokat maradhattok, de ti – fordult a négyesünk felé. – titeket a csapat nem lát szívesen – mondta komoran. – Délután nem fog esni, fellépünk a kastélyparkban. Háromkor találkozunk a kastély előtt – nézett végig rajtunk, majd sarkon fordult és elhagyta az étkezőt.

- Nos, hallottad – szólalt meg végül Berci és belekortyolt a gyümölcslevébe.

- Zsír. Nyolcan a világ ellen – biccentett Dominik kisé gondterhelten.

- Hallottad mit mondott, vissza mehetsz, ha akarsz – pillantottam rá. – Senki sem kényszerít téged.

- Á maradok – mosolygott rám. – Tetszenek az ötleteid és te meg is hallgatsz minket.

- Ja, Zita sosem engedte, hogy veszélyes ugrásokat végezzünk, de te egyből a hátra szaltóval jöttél – helyeselt Olivér.

- Az Berci ötlete volt – tettem fel a kezem azonnal, mire az említett hozzám hajolt és megpuszilta az arcomat.

- Én szeretném eltáncolni ezt a táncot – jelentette ki Anna. – Siófokon ott lesz az tehetségkutató férfi. Mutatni kéne neki valami újat, valamit, ami sokkal jobb, mint egyszerű, hipp-hopp.

- Fogunk is mutatni ne aggódj – mosolyodott el Berci. – De akkor kelleni fog még pár koreó – pillantott rám és megfogta a kezemet.

- Zita azt mondta...

- Tudom mit mondott, de az nem azt jelenti, hogy mi úgy is fogunk cselekedni. Ma még fellépünk velük együtt és ennyi. Onnantól kezdve én nem ugrálok úgy, ahogy ő fütyül. Felhívok pár embert és Zamárdiban már külön fogunk fellépni.

- És mi lesz a csapat neve? – kérdezte Zoli.

Az ajkamba harapva néztem magam elé, majd Bercire. A csapatnak még tényleg nincs neve. Olyan hirtelen szakadt ketté a Futótűz, hogy időm se volt kiagyalni azt, hogy mi is lehetne a nevünk.

- LMNTRIX – mondta ki Berci, mire döbbenten mosolyogva felkaptam a fejem. – Boldog Születésnapot – súgta a fülembe.

Boldogan vigyorogva öleltem át és megtettem azt, amit már jó ideje meg szeretnék, de sosem történt meg. Az ajkára tapasztottam az ajkam, mire az asztal körül taps tört ki, Olivér még füttyögött is, de én Berci ajkán kívül mindent kizártam a fejemből. Berci beletúrt a hajamba, nyelve átsiklott a számba és átvette az irányítást. A nyakára csúsztattam a kezem és boldogan felsóhajtottam, aztán hirtelen hátra rántottak, mire csalódottan felkiáltottam.

- Viselkedni – szólt ránk Zoli és vissza levágta magát velem szembe.

- Hagyd már, hisz az első csók volt – szólt rá Laura és leengedte a telefont.

Pár pillanattal később a telefonom jelzett, hogy üzenetem érkezett. Megnyitottam és elvörösödtem, de boldogan vigyorogtam, amikor láttam, hogy Laura fotózott és videót is készített a nagy pillanatról. Fannitól is érkezett egy üzenetem.

Fanni: VÉGRE! Atya úristen tegnap este óta erre a rohadt percre várok! Jól csókol? Van olyan jó, mint amilyennek elképzelted? Vagy tök csalódás volt? Bár azt kétlem, úgy egymásnak estetek, hogy elkezdtem irigykedni! Na, nem baj, kurvára megérdemled! Á geci. Most itt ugrálok fel alá visítozva és mindenki hülyének néz, de leszarom mert végre megcsókoltátok egymást! És te kezdeményezted! Ez pedig még jobb! Vááááá! Mikor talizunk erre inni kell! Akkora bulit csapok a tiszteletedre, hogy arra az egész ország emlékezni fog! Jó kis szülinapi ajándék ez nem szülinapos lány? ;)

Boldogan mosolyogva írtam vissza neki.

Nóri: Most szerinted? Életembe nem éreztem még magam ennyire boldognak! És basszus tényleg én voltam az, aki megcsókolta őt, mikor egy hete még köszönni is alig mertem neki! Soha nem gondoltam volna, hogy pár nap alatt ekkora fordulatot vehet az életem. Annyi év sírás és várakozás után, most végre áááá... Helyesen tettem, amikor mindenkit elhajtottam, mert attól tartottam, hogy mi lesz, ha Berci pont, akkor jön rá, hogy velem akar, lenni én pedig kapcsolatba leszek. Jaj, Fanni, annyira, de annyira boldog vagyok! Még az sem szegheti a boldogságomat, hogy Zita konkréten kirúgott minket a Futótűzből, csak addig kellünk neki, míg Siófokon fel nem lépünk. De nem érdekel, mert van egy új nyolc fős csapatunk, ami tuti bővülni fog és mi esélyt fogunk adni a teltebb lányoknak és fiúknak is, mert nekik is érvényesülniük kell! Remélem Berci is így látja. Találd ki mi lesz a csapatunk neve! LMNTRIX. Pont, mint a Step up-ban Sean csapata!

- Tényleg mindenkit elhajtottál? – kérdezte Berci meglepetten.

- Hé – pillantottam rá.

- Az asztalon van a telefonod – mondta ártatlanul. – És mikor láttam, hogy rólam van szó, nos... győzött a kíváncsiság – mosolygott cukin. – Szóval? Valóban nem ismerkedtél senkivel?

- Nem bizony – jelentettem ki és kihúztam magam.

- Nem is volt senki olyan, aki tetszett volna? – kérdezte meglepetten.

- Az történetesen volt. Ryan Guzman – gondolkodtam hangosan és Berci vigyorogtam, mire felnevetett.

- Hát jó tudni, hogy csak egy ellenfelem van és az sem itt él. Ez megnyugtató.

- Bármi megeshet – mosolyogtam titokzatosan, mire a szeme rémülten kikerekedett és a mellkasához kapott.

- Viszonyod van vele igaz? – kérdezte megtörten.

- Istenem, hogy milyen édesek – sóhajtott Laura álmodozva, mire rápillantottam. – Most mi van? Mond, hogy nincs igazam – kacsintott rám, majd hirtelen kiegyenesedett és egy ügyetlen mozdulattal lesodorta a földre a villáját.

Kuncogva figyeltem, ahogy a pincér azonnal letette a tálcát egy üres asztalhoz, majd lehajolt a villáért.

- Azonnal hozok másikat – mondta Laurának, aki rámosolygott.

A pincér pedig csak állt ott és nézte Laurát, még pislogni sem pislogott. Egyébként nem nézett ki olyan rosszul. Barna haja volt, oldalról felnyírva, középen pedig egy hajgumival fogta össze. Karján tetoválás, ami eltűnik az inge alatt és kék szemei.

- Az angyali külső, egy ördögöt takar – szólt oda Olivér röhögve, mire a pincér magához tért és elsietett egy tiszta villáért.

- Olyan seggfej vagy – fordult felé Laura nagy lendülettel. – Ő volt az igazi – fonta össze a kezét maga előtt csalódottan.

- Ne add fel – mosolyogtam rá bátorítóan.

- Lelökhetem? – pillantott reménykedve a joghurtos poharaimra.

- Inkább kidobnám a kukába.

- A fenébe. Azt még megeszed? – fordult Zoli felé, aki értetlenül rámeredt.

- Most voltam szedni, gondolod, hogy hagyom, hogy a tükörtojásommal szedd fel a következő áldozatodat?

- Igaza van. Menj oda hozzá és kérd el a számát – javasolta Berci.

- Úgy nézek ki, mint aki faszt hord a lába közt? – meredt rá Laura dühösen.

- Hát figyelj, sosem lehet tudni – vonta meg a vállát Olivér, mire Laura erősen tarkón vágta, de úgy, hogy az már nekem is fájt. – Jesszusom, inkább legyen Ütős a csapat neve – szisszent fel, mire mind felnevettünk és még Laura is elégedetten vigyorgott.