Csípjetek meg, hogy nem álmodom!
Fogalmam sincs, hogy hanyadik alkalommal néztem meg újra Németh Bertalan legújabb táncos videóját, amiben a bátyám Zoli is szerepet kapott. Ha bárki kérdezné, nem Berci miatt néztem meg újra és újra, hanem kizárólag az én drága bátyuskám Zoli miatt. Zoli és Berci a Futótűz nevű táncbanda tagjai, pontosabban Berci a fiúk vezetője, míg a lányoké Zita, Berci barátnője. Letettem a lábam a földre és löktem egy nagyot a hintán, hogy mozgásban legyen, majd újra feltettem a hintára és belekortyoltam a hideg energiaitalomba. Nyár eleje volt, de már most 38 fok van, még itt fent az árnyékos teraszon is. Elölről indítottam a videót, a fülesemben megszólalt Ed Sheeran hangja feltuningolva Berci pedig elkezdett táncolni. Mozgása tökéletes és látszott rajta, hogy évek óta otthon van a táncban, ahogy persze én is.
Mióta az eszemet tudom, táncolok. Kicsiként anyu balett órákra vitt, szerepeltem a hattyúk tavában is, aztán 11 éves koromtól 13 éves koromig társastáncra jártam, majd 14 éves koromtól 15 éves koromig néptáncoltam, aztán érkeztem haza a, hipp-hopp világába. Három éve folyamatosan táncolok, próbálok minél tökéletesebb lenni, hogy egy napon felvételt nyerjek a Futótűzbe. Sajnálatos módon ide nem lehet egyszerűen csak úgy jelentkezni, itt a helyet ki kell érdemelni és nem fogsz bejutni, csak azért mert a bátyádnak sikerült. Ha összedobsz egy koreográfiát és az megtetszik Zitának vagy Bercinek, akkor nyert ügyed van, de rengetegen akarnak hozzájuk jelentkezni, így ha valami tömegtáncot csinálsz, tömegdalra biztos lehetsz benne, hogy nem fog sikerülni. Én már csak tudom, mert egy éve összeszedtem a bátorságomat és beküldtem hozzájuk egy házilag felvett videót Shawn Mendes és Camila Cabello Senorita című dalára.
Akkor, hogy semmit sem jeleztek vissza, jócskán megcincálta az önbizalmamat és hetekig lesütött szemmel mertem csak Berci szeme elé kerülni, aki időnként beugrott Zolihoz próba előtt. Ha eddig még nem esett le senkinek, akkor most elmondom, teljesen belehabarodtam Bercibe már abban a pillanatban, amikor Zoli először megmutatta a Futótűz egyik videóját, ami egy országos versenyen lett felvéve. Sőt azt is be merem vallani, hogy Berci miatt tetszett meg a hipp-hopp világa, miatta hagytam ott a néptáncot és kezdtem el táncolni egy tőlem eddig igen távol álló stílust. Persze tudom, hogy a szerelem, amit Berci iránt érzek teljes mértékben egy oldalú, mert ő már 3 éve együtt van a 27 éves Zitával, mikor maga Berci csak 25! Esküszöm mikor megtudtam, hogy Zita idősebb úgy kiakadtam, hogy anyu csak fagyival tudott megnyugtatni. De most tényleg, senkit nem ítélek el, de basszus. A csaj 2 évvel idősebb tőle, nehogy már nekem valamikor is szerencsém legyen, persze, hogy a pasi, aki tetszik, az idősebb csajokhoz vonzódik. Oké, én meg az idősebb pasikhoz, de mindig is jobban elbírtam fogadni, ha a csaj volt a fiatalabb. Na, de hogy fordítva? Egy kapcsolatban a férfi legyen már az érettebb ne a nő. Én például rá se tudnék nézni egy tőlem fiatalabb pasira.
Kihúztam a fülest a laptopból, majd a hintán hagytam a gépet és nyújtani kezdtem a hinta előtt, mielőtt el kezdenék táncolni. Fejben végig ismétlem a lépéseket, elégedetten, amiért ezúttal is sikerült mindent megjegyeznem pedig kb. csak ötször néztem meg a videót. Az egyik különleges képességem, hogy nagyon hamar meg tudok jegyezni egy komplett táncot és nem kell napokig lépésről lépésre megtanulnom. Olyasmi ez nálam, mint másoknak a fotografikus memória, csak én nem a tananyagot jegyzem meg, hanem a koreót.
Miután úgy ítélem meg, hogy eleget nyújtottam, elindítottam a videót és lejjebb hajtottam a laptopot, hogy ne nagyon tudjak puskázni és elkezdtem táncolni pusztán csak az memóriámra hagyatkozva. Kétszer táncoltam teljesen végig, tele voltam energiával, a hajam tiszta kóc lett, patakokban ömlött végig rajtam az izzadság, de egy percig sem bántam, ugyanis hangos taps hangzott fel.
- És a húgocskám már megint felülmúlt – kiáltotta Zoli, mire nevetve megpördültem és meghajoltam a bátyám felé.
Csak amikor felegyenesedtem, vettem észre, hogy Berci ott állt Zoli mellet, a szokásos sporttáska a vállán lógott, napszemüvege a szemén, de teljesen biztos voltam benne, hogy engem figyelt. Ma egy szürke ujjatlan póló volt rajta, fekete rövidnadrággal és a fekete sneakere. Istenem, hogy milyen helyes ma is. Zavartan túrtam a fülem mögé a kósza hajtincseket.
- Sziasztok – intettem bénán majd mindent magam mögött hagyva bemenekültem a házba.
A konyhába kötöttem ki, ahol hideg vizet csurgattam a csuklómra, majd bevizeztem az arcomat is. Közben hallottam, hogy Zoli és Berci bejöttek a házba, majd két táska landolt a földön aztán a léptek közeledtek és beléptek a konyhába.
- Mond, hogy van valami hideg – tolt félre Zoli megragadva a derekamat, hogy hozzá tudjon férni a hűtőhöz.
- Van eperturmix és összedobtam egy epermisut is a maradék eperből.
- Berci van hely egy turmixnak és egy kis sütinek? – pillantott hátra Zoli.
- Annak mindig – nevetett fel Berci, mire a szívem egy hatalmasat dobbant és az arcom vörös színt öltött.
Zoli felpillantott rám és elvigyorodott az arcom láttán, aztán felegyenesedett egyik kezében a turmixos kancsóval, a másikban pedig a jénaival, majd mindkettőt az asztalra tette.
- Zita már eldöntötte, hogy mi lesz a hiányzó lány miatt? – kérdezte Zoli.
- Mindenáron azon van, hogy akkor menjünk hiányosan, nem érdekli. Nem is akar, de nem is tudna keresni valakit Hanna helyére. Képtelenség betanulni ennyi táncot ilyen rövid idő alatt – vékonyította el a hangját Berci, a barátnőjét utánozva ezzel.
Kinyitottam a szekrényt és kivettem két poharat, valamint két tányért, de azok közt is hosszasan válogattam, miközben a lélegzetemet visszafojtva vártam, mikor veti fel Zoli, hogy én képes lennék megtanulni rövid idő alatt akármennyi táncot.
- Nekem lenne valaki – szólalt meg Zoli hosszas hallgatás után.
- Ki? – kérdezte vissza Berci, majd. – Ó!
Ó? Ez most mi a fenét akar jelenteni? Vagy egyáltalán Zoli rám célzott azzal, hogy lenne valaki? Istenem, ezek a pasik mindig rébuszokban beszélnek. Egyszerűbb lett volna azt mondania, hogy a húgom gyorsan tanul, de nem azt mondja, hogy nekem lenne valaki. Na, köszi. És amúgy meg Berci részéről mit jelent az, hogy Ó? Ó, mint jaj, ne, csak őt ne? Vagy Ó mint, de jó, ő a tökéletes, minden megvan oldva? A kelleténél kissé hevesebben vágtam a pultra a tányérokat, majd a poharakat, hogy aztán kihúzzam a fiókot, villát és szedő lapátot keresve. Zoli és Berci hallgattak, én pedig hátra akartam nézni rájuk, de nem mertem megtenni, ezért kinyitottam a hűtőt, kivettem a kólát majd töltöttem a poharamba és lassan megiszogattam.
- Mit csinálsz a nyáron? – kérdezte Berci.
Nem fordultam meg, mert azt hittem, hogy Zolitól kérdezi, de mikor ő semmit se felelt, hátrasandítottam a vállam felett és a tekintetem találkozott Berci csokibarna olykor pedig zöldes színben játszó tekintetével. Ezek a szemek, most érdeklődve tapadtak rám. Tőlem kérdezte! Érdekli, hogy mit fogok csinálni a nyáron!
- Munkát keresek, azt hiszem – léptem oda az asztalhoz és letettem eléjük a tányért.
- Még jó, hogy nem pincérnek álltál húgi – kuncogott Zoli és teli töltötte mind a két poharat turmixal majd az egyiket Bercinek nyújtotta.
- Diákmeló? – kortyolt bele a turmixba Berci, majd megnyalta az ajkát, hogy ne maradjon maszatos és az asztalra tette a poharat.
Elképesztően melegem lett, ettől a folyamattól, mert persze a tekintetemet nem tudtam elszakítani róla. Szerencse, hogy ráfoghatom arra, hogy beszélgetünk, azért nézem őt. Bunkóság lenne, ha úgy magyaráznék neki, hogy közben rá se nézek. Vagy nem?
- Nem, rendes álás.
- Ja, értem, akkor a sulival már végeztél?
- Aha. Vár a nagybetűs élet – vontam meg a vállam mire elmosolyodott.
- Nem szeretnéd elhalasztani a munkakeresést?
- Miért tudsz valami jó kis állást?
- Állásnak nem mondanám – vigyorodott el és újból belekortyolt a turmixba. – Egyébként nagyon finom. Fejet hajtok az előtt, aki készítette.
- Akkor hajrá – biccentett Zoli felém. – Borulj le királynőnk előtt te paraszt.
Zavartan mosolyogva forgattam meg a szemem és szedtem egy adag sütit mind a két tányérra, majd felálltam, hogy magamnak is szedjek. Egyébként nem mondanám magam konyhatündérnek, általában csak akkor aktívkodok ha kedvem van hozzá, amúgy meg nagy nehezen lehet csak befogni a főzésre. Ebben apura ütöttem. Ha már anyu megemlíti, hogy vendégeket várunk, ő meg én menekülünk is és csinálunk valami közös programot inkább, anyu meg Zoli had főzőcskézzenek a konyhában. Mi úgyis csak láb alatt lennénk.
- Volna kedved egy Balatoni kiruccanáshoz? – fürkészte az arcom Berci.
- Ne titokzatoskodj már, a végén azt kell, gondoljam, hogy kettesben akarsz lenni a húgocskámmal. Egy Balatoni kiruccanás édes kettesben – röhögött Zoli.
Berci figyelmen kívül hagyta Zoli megjegyzését. Én pedig annál kevésbé. Imádtam a bátyámat tényleg, de mióta rájött, hogy nekem tetszik Berci, mindig attól tartok mikor kever engem valami kínos szituba. Mint például most. Nekem nagyon is tetszene, ha Berci kérdése arra vonatkozna, hogy kettesbe le akarok-e vele menni a Balatonra és biztos vagyok benne, hogy mindez az arcomra van írva. Nem egyszer megkaptam már, hogy olyan vagyok, mint egy nyitott könyv. Minden érzelem ott van az arcomon.
- Nos, szeretnél csatlakozni a Futótűzhöz ezzel megmentve minket a csonka csapattól?
- Mik a feltételek? – vontam fel a szemöldököm, mert azért egy ilyen témában nem ismertem viccet.
- Nincsenek feltételek. Csak annyi, hogy táncolj, amit a saját szememmel láttam, hogy nagyon megy.
- Haver, Nóri arra akar kilyukadni, hogy megfelel-e az általatok tökéletesnek vélt színvonalnak? Csak túl kedves ezt így megkérdezni – sietett a segítségemre Zoli. – Azért nem fog összepakolni, hogy aztán Zita hazaküldje.
- Láttam, hogy táncol egy olyan koreográfiát, amit ma tettünk ki. Ha te nem tanítottad be neki Zoli, hamarabb, akkor a húgodnak köztünk a helye – szögezte le Berci. – Ma láttad először ugye? – pillantott rám.
- Igen – biccentettem halvány mosollyal az arcomon és közben a szívem olyan hevesen vert, hogy biztos voltam benne ő is hallja.
Komolyan azt mondta, hogy köztük a helyem? Tényleg alkalmasnak tart arra, hogy csatlakozzak a csoporthoz? Istenem! Csípjetek meg, hogy nem álmodom!
- Nézd Berci, imádom a Futótüzet, de egy éve küldött be egy videót Nóri, ami kurva, profira sikeredett, én magam mondom és mégsem jutott be. Miből gondolod, hogy ezúttal Zita megengedi, hogy csatlakozzon?
- Tényleg küldtél be? Ne haragudj, a lányokat nem én intézem, de ha tudtam volna biztos...
- Nem semmi gond tényleg. Megértem, sokat kell fejlődnem tudom én.
- Kérlek, gyere el. Ne foglalkozz Zitával, én kezeskedem érted. Na, benne vagy?
- Hát, hogyha Zitának is megfelel, akkor igen.
- Köszönöm – nézett, Berci mélyen a szemembe én pedig képtelen voltam elkapni róla a tekintetem.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro