Épp most kiáltottam ki a beceneved, amikor elkezdtem írni a te részed. Csak úgy ösztönből jött. Áruld el, hogy miért vagy velem ilyen? Reggel te kivallattál, de egy szót sem ejtettél arról, hogy miért nézel rám ilyen szemmel. Az nem indok volt, amit mondtál. Múltkor bocsánatot kértél, tehát van oka annak, hogy magasról teszel rám. A buli miatt? Ez nem indok, te ott voltál és nem a tiéd volt. Közben elkezdek körmölni, mert a tanár elkezdte osztogatni az egyeseket, azoknak, akik nem csinálnak órán semmit, leírtam pár számot, mert nem akartam, hogy engem is egy elégtelennel díjazzon. Hirtelen kapkodásomra felkaptad a fejed és a szemed sarkából elkezdtél nézni. Egyébként feleslegesen siettem, a tanár rám sem hederített. Na visszatérve hozzád, remélem megtaláltad a cukrot. Igen reggel észrevettem, hogy visszaraktad a zsebembe, én meg a tiédbe. Muhahaha. Szóval, én komolyan nem értem, miért kell neked haragudni rám, mondhatjátok a pincsivel együtt, hogy én azt hiszem magamról, hogy tökéletes vagyok és ez zavar titeket és az, hogy én mindent rátok akarok fogni. Semmit nem fogok rátok, ez az igazság.

Most eléggé kiestem a lendületből mivel volt egy hosszú szünet és egy matek óra, azon pedig nem tudtam folytatni. Na nézzük az angol órai szüleményeket. Nehéz a sok gondolat közt figyelni az órára, ezért inkább kezembe vettem a telefont és folytattam az írást. Jó lenne végre, ha csak veled tudnék beszélni, AZ UTÁNFUTÓD NÉLKÜL. Nem akarom a hazugságait hallgatni, legalább te hajlandó voltál a vallatásomkor értelmesen is megszólalni és nem csak engem fikáztál, az meg a másik, hogy ő lebambáz, de ezt majd inkább az ő részében, ha érdekel olvasd majd el azt is. Órán gondolkoztam azon is, hogy majd veled menjek-e el suliból(Ami úgy is lett, megvártam, hogy megtörténjen az elszakadás a pincsidtől és csak utána kérdeztem meg, hogy jössz-e velem mert ha ő ott lett volna egyértelmű, hogy nemet válaszoltál volna. Nincsenek saját gondolataid, azt gondolod mindig jónak, amit ő mond, miért ki ő? Egy ember, aki visszafoghatná az magát mert, a vihogóktól is kezd idegesítőbb lenni. Egész úton nem szóltál semmit, amikor kicsit leszakadtam tőled a forgalom miatt, akkor pedig megvártál. Lehetetlen kiigazodni rajtad.)
Amint észrevehetted a napokban folyton akkor kerestem a társaságod, amikor ő nem volt veled, olyankor mindig más vagy, nem kevéssel. Most ennyi lenne, ha történik még valami a levél megjelenéséig, akkor ide írom le, ha később, akkor majd kapsz másik részt, ami eléggé kizárt mivel sosem keresel.