1. személy
Remélem magadra ismersz, ha nem akkor sem hiábavaló, mert jól esik, hogy végre leírhatom és nem csak én tudok róla. Nem azért lett vége, mert te bármit is rosszul tettél. Nem azért lett vége, mert bárki is elrontott valamit. Lehet, hogy önfejű vagyok, de ezt gondoltam a legjobbnak. A távolság felemésztett volna téged. Tudom, hogy látni akartál, de sosem akart annyira összejönni. Találsz mást, sokkal jobb ez így. Azóta láttam, hogy barátkoztál és másokkal voltál. Nem bántam meg, hogy ennek itt volt vége, később fájdalmasabb lett volna, felesleges volt tovább húzni. Azért néha, ha összefutunk ne azon agyaljunk, hogy mi lett volna, inkább csak az maradjon meg, hogy jó időszak volt, de mint mindennek ennek is vége kellett, hogy legyen. Rövid egy részed lett a levélben, de érd be ezzel.
~Fura egy fizika óra ez, csak úgy jönnek a gondolatok.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro