-A nézését meg a járását, meg a csípőjének a ringását!!-ordította mellettem Dzsudzsi.

Meg úgy kábé az egész csapat és én is velük. Az elmúlt egy óra fantasztikusan telt. Beszélgettem, nevettem, a csapat többi tagjával, igazából mindenki bemutatkozott, meg váltottunk pár szót. Csupa szeretnivaló, vicces személyiséggel van tele ez a csapat. És ezt ebből az egy órából sikerült is leszűrnöm.

Mostanra a csapat fele megszabadult a mezeitől és félmeztelenül ugráltak. Addig dobigálták le magukról a mezeket, amig csupán három emberen volt felső. Rajtam, a zenészen, meg Király Gabin.

Böde annyira beleélte magát az éneklésbe, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve felkapott, majd feldobott a levegőbe. Sikítottam, mert azt hittem, hogy nem fog elkapni, de szerencsére megfogott.

-Úristen. Azthittem a földön végzem.-mondtam nevetve.

-Annyira azért nem vagyok szerencsétlen.-kuncogott Böde.

Csak most vettem észre, hogy Szalai,meg Juhász röhögve figyelte az előadást.

-Na,nehogy itt nekünk szívrohamot kapj.-szívatott Szalai.-Aztán a végén orvost kell hívnunk.

-Tulajdonképpen-kezdtem ellenkezni.-Orvos vagyok.

-Nemár. Komolyan?-kérdezte Böde meglepve.

-Aha.-mondtam mosolyogva.

-És mit orvosolsz?-kérdezte Juhász.

-Sportorvos vagyok.-mondtam.

-Ez aztán a logika, kedves Nikoletta.-szólt közbe Balázs a hátam mögül.-Nem szereted a sportot, de spororvos vagy?

-Nem azt mondtam, hogy nem szeretem-kezdtem.-Csak hidegen hagy. Attól még foglalkozhatok sportolókkal. És amúgy is. Nektek hála, elkezdett érdekelni a foci. Köszönöm.

-Mi köszönjük hogy ide tévedtél.-szólt Balázs.

Mosolyogva néztem rá. Mi tagadás, gyönyörű szemei vannak.

Egyszer csak nyílt az ajtó és egy magas, szürke hajú férfi lépett be. Majd rajtam állapodott meg a tekintete.

Kérdezett valamit németül, amire Szalai válaszolt. Majd rövid beszélgetés után felém fordult.

-Hi, Niki. Nice to meet you. I'm Bernd Storck.-szólalt meg angolul, majd kezet ráztunk.

-Nice to meet you too. Sorry for bothering, I was looking for my grandfather and...

-No problem. I've just met your grandfather. He's so nice. Do you love football as much as he do?

-I don't think so.-szóltam nevetve.- This was my first football match.

-Did you enjoy it?

-Oh, absolutely, yes. It was awesome! You're doing a really great job. And the team is so sweet and kind. Like them-mondtam vigyorogva.

- I know. That's why I like to work with them.

Erre a mondatra a csapat legtöbb tagja elkezdett mosolyogni, majd Dzsudzsák közbeszólt.

-Love ya too, boss.

-Boss?-kérdezte a kapitány meghökkenve.-Well, this is new, Dzsudzsák, are you drunk?

Mindenki nevetni kezdett, Balázs pedig tetetett sértetséggel válaszolt.

-No!

A kapitány forgatta a szemét majd ismét hozzám fordult.

-Well, your grandpa is waiting for you.

-OK, then...I think I should go. Bye!-szóltam és az ajtó felé indultam. 

-Sziasztok srácok.-intettem immár magyarul.

Mindenki elköszönt, majd ránéztem Dzsudzsira. Mosolyogva intett, majd megindult felém. És kikísért az ajtón.

-Hát, remélem még látjuk egymást. Kint leszel az EB-n?

-Nem tudom. Legyek kint?

-Mindenképpen! A csapat nagyon örülne. Én a legjobban.-mondta mosolyogva majd a kezembe nyomott egy cetlit.- Ezt tedd el. És hívj ha lesz kedved.-szólt majd egy puszit nyomott a homlokomra és visszament az öltözőbe. A nagyapa úgy 5 méternyire állt, mindent látott.

Megindultam felé, majd együtt indultunk haza.

-Látom, összemelegedtél a focistákkal. Tiszta szerencse hogy elhoztalak.

-Igen. Mind nagyon rendesek.

Nagyapa csak bólintott, és az út nagyrésze csendben telt. Vagyis csak telt volna mert egy hirtelen felindulásból megszólaltam.

-Nagyapa...megyünk az EB-re.

Sziasztook!:)
Hihetetlen. Alig egy óra telt el amióta ötletet kaptam a sztori megírásához, és máris kész van három rész. Soha egy történetnél sem volt még annyi ihletem, mint most.
Ha tetszett,ne felejts el vote-olni, vagy kommentelni. Az építő kritikát is szívesen meghallgatom. Oh, és itt van az angol beszélgetés magyarul, arra az esetre ha valaki nem értette volna:

-Szia, Niki. Örülök hogy megismerhetlek. Bernd Storck vagyok.-szólalt meg angolul, majd kezet ráztunk.

-Én is örülök, hogy megismerhettem. Bocsánat a zavarásért, a nagyapámat kerestem és...

-Semmi probléma. Épp találkoztam a nagyapáddal. Nagyon kedves . Te is annyira szereted a focit mint ő?

-Nem hiszem.-szóltam nevetve.- Ez volt z első focimeccsem.

-Élvezted?

-Oh, abszolút igen! Jó munkát végez. És a csapat nagyon édes és kedves. Kedvelem őket-mondtam vigyorogva.

- Tudom. Ezért szeretek velük dolgozni.

Erre a mondatra a csapat legtöbb tagja elkezdett mosolyogni, majd Dzsudzsák közbeszólt.

- Mi is szeretünk téged, főnök.

-Főnök?-kérdezte a kapitány meghökkenve.- Hát,ez új, Dzsudzsák, részeg vagy?

Mindenki nevetni kezdett, Balázs pedig tetetett sértetséggel válaszolt.

-Nem!

A kapitány forgatta a szemét majd ismét hozzám fordult.

-Hàt, a nagyapád vár rád.

-OK, akkor...gondolom mennem kéne. Viszlát!-szóltam és az ajtó felé indultam. 

Ennyi lenne, hamarosan új rész.

Kisses :*