Szalai:

-Most hülyéskedsz?-kérdezte Niko.

-Nem, komolyan megkerestek.

-Nem úgy értem. Mi a fenéért hezitálsz? Ez a Dortmund! Apám...hatalmas lehetőség. Ez a Bundesliga!

-Eddig is a Bundesligában játszodtam.-emlékeztettem.

-Tudom. De ez jobb. A Bundesliga legjava!

-Igen...tisztában vagyok vele.

-Akkor mi tart vissza?

-Niki...-mondtam.

-Niki? Nemár! Szerinted nem támogatna?

-Nem tudom. Nem beszéltem vele erről.

-Akkor lassan itt az ideje. Mennyi van még neked a Hoffenheimnél?

-Még egy kevés. Viszont fogytán az idő, döntenem kell, Nikinek szűk nyolc hónap van hátra a szülésig. Nekem meg 10 hónapom a Hoffenél. Egy két hónapos gyerekkel nem lehet csak úgy költözködni. Ráadásul más terveim is vannak...

-Ádám! Kifogások mindig is lesznek. De ekkora királyság nem adatik meg ám mindenkinek. Élj a lehetőséggel. Minden focista álma egy ilyen csapat...

~~~

Ebédnél senki sem volt igazán beszédes kedvében, csendben ettünk.

Niki Biancával ült a stábtagoknak fenntartott asztalnál, hiába mondtuk mindkettejüknek, hogy szivesen látjuk a mi körünkben, ők inkább nem éltek a lehetőséggel.

Dzsudzsi és Némó közt ültem, a kajámat turkáltam. Hiába voltam farkaséhes, egy falat sem csúszott le a torkomon. A Dortmund ajánlatán gondolkoztam, amit bár már két hete kaptam, csak most, Niko unszonálsára kezdett el érdekelni.

Akaratlanul is eszembe jutott, mennyire nem tetszett az ötlet, hogy a kölcsönadjanak a Hoffe-nek. Aztán megérkeztem, és nagyon megszerettem újdonsült klubcsapatomat, mára meg már a világ legtermészetesebb dolga volt hogy itt játszok. Olyannyira, hogy meg is feletkeztem az igazi célomról: Hogy a Bundesliga legjobb csapataiban szeretnék játszani.

A játékostársaim folyton cserélődtek, én meg maradtam, leragadva ennél a csapatnál.

Ahogy csendben győzködtem magam, arra lettem figyelmes hogy lassan mindenki végzett az evéssel, és odébbállnak.

Ígyhát énis felkeltem az asztaltól és Niki felé indultam aki az ajtóban várt, hogy elmehessünk sétálni, ahogy megbeszéltük.

Ekkor egy kéz markolta meg a csuklómat és megfordított.

-Haver, beszélhetnénk?-kérdezte Dzsudzsi.

-Persze.-bólintottam.

-Remek. Igazából látom hogy elfoglalt vagy,-biccentett Niki felé-úgyhogy gyors leszek. Mi a bajod?

-Ezt meg hogy érted?-kérdeztem értetlenül.

-Hát...az edzésen nem koncentrálsz eléggé, nem eszel rendesen...valami bajod van, és nem akarod elmondani. Én maximálisan megértem ha megviselt ez a dolog Nikivel, meg a gyerek, de össze kéne kapnod magad. Számítok rád a selejtező-sorozaton.

-Nem-nem, semmi ilyesmiről nincs szó. Nagyon örülök a babának. Inkább a karrieremmel kapcsolatban vagyok dilemmában.

-Miért? Nem tetszik a Hoffenheim? Esetleg a válogatottnál van valami probléma?-aggodalmaskodott.

-A válogatottal semmi gondom. A klubcsapatomnál viszont vannak bajok. Épphogy túlságosan megszerettem.

-Hallgatlak.-szólt Balázs.

-Kaptam egy ajánlatot. És nagyon gondolkodok hogy elfogadjam-e...

-Egy ajánlatot? Melyik csapattól?

-Borussia Dortmund.

Az arcáról próbálta elrejteni a meglepetését, de túl régóta ismertem. Láttam hogy meglepődik, bár ezt nem akarta kimutatni.

-És te nem akarod otthagyni a Hoffet.-állapította meg higgadtan.

Bólintottam.

-Nos, figyelj. Talán a legutóbbi néhány klubcsapattal való döntésem alapján ezt nem hiszed el, de tudom milyen az, ha az embernek túlságosan megtetszik egy hely.

-Balázs, ne mondj ilyeneket. Egyáltalán nem változtat a rólad kialakult képen a fejemben az, hogy nem topligában játszol. Maximálisan tiszteletben tartom a döntéseidet.

-Tudom-mondta mosolyogva.-De itt most nem ez a lényeg. Hanem hogy én is voltam hasonló helyzetben.

-Tényleg?-kérdeztem-Melyik csapatnál szerettél volna leragadni?

-PSV.-mondta.

Nem lepett meg túlságosan a válasszal, tudtam hogy szeretett Hollandiában játszani.

-De aztán arra jutottam, hogy ideje váltanom. Egyedül nem tudtam volna meghozni egy ilyen döntést. De segítettek. Még akkor is, ha utánna kifejezetten szar helyre kerültem. Már bocsánat a kifelyezésért.

-Arra célzol hogy avassak be másokat, hadd döntsenek helyettem?

-Nem.-vágott közbe.-Ez a döntés csak a te kezedben van. De segíthetnek. Ki tud róla?

-Nos...Niko.-mondtam.

-És még?

-Ennyi.-ráztam meg a fejem.

-Mi van Nikivel?

-Nem tudja.-feleltem.

-Hát neki mindenképpen el kell hogy mond. Minél hamarabb.

Ezzel egyetértettem.

-Igazad van.

-Most menj.-csapott a vállámra.-Vár az asszony.

Ravasz vigyorát látva nekem is mosolyra görbült a szám.

-Köszönöm.-mondtam hálásan.

-Semmiség.-legyintett.

~~~

Niki:

Ebéd után lévén hogy kaptunk két óra szabad időt, elmentünk Ádámmal sétálni a közeli parkba.

Ha valaki kívülről szemlélt minket, egy átlagos párt láthatott, akik vidáman beszélgettek.

Ez így is volt...nagyjából.

Ádám a kezemet fogta, és mosolygott, meg hülyült, néha szívatott is.

-Amúgy, szerinted mi fogja érdekelni leginkább Szalai Ádám Jr.-t? Foci vagy az orvos...orvoslás-próbálkozott.- Szóval ez a dolog amit te csinálsz.
-Lenyűgöző a szakértelmed.-mondtam ironikusan.-Egyébként jól hallottam hogy Szalai Ádám Jr.-nak nevezted a gyereket?

-Hát ha Cristiano Ronaldo megteheti, akkor énis. Miattunk volt az EB-n hisztirohama.

-Hülye.-nevettem.-Mi van ha lány?

-Erre nem igazán gondoltam...-valotta be.

Ahogy a parkot kémleltem, észrevettem, hogy ahhoz képest hogy Telki nem egy nagy település, egész terjedelmes parkja van. És szép.

Pár percig csendben sétáltunk, én pedig nem akartam tovább titkolni, hogy tudok a totálisan abszurd és megmagyarázhatatlan nyilatkozatáról. Viszont ő beelőzött. Úgy tűnt, magától rátér a témára.

-Figyelj, beszélnünk kéne valamiről. Nem vagyok benne biztos, hogy örülni fogsz neki, de...de elmondom.-kezdte.

-Hallgatlak.-válaszoltam a kelleténél kicsit magabiztosabban.

-Szóval...az a helyezet, hogy...hogy kaptam egy ajánlatot. Klubbot tudnék váltani. És nagyon gondolkodok rajta.

-Tessék?-kérdeztem.

-Tehát nem vagy oda az ötletért.-könyvelte el magában.

-Dehogynem!-válaszoltam.

-Tényleg? Pedig mintha kissé csalódott lettél volna.

-Igen de...de nem emiatt. Csak másra számítottam.

-Mire?-kérdezte.

-Lényegtelen, majd elmondom. Most hadd halljam a részleteket.

-Oké.-mosolyodott el.-Szóval a klub ami ajánlatot tett az a Dortmund.

Megtorpantam. Nem hittem a fülemnek.

-Az a Dortmund? A Borussia Dortmund?-lelkesedtem fel.

-Igen.

-Szalai Ádám.-kezdtem.- Tudom, hogy nincs jogom a te karrieredről dönteni, mert nekem ehhez semmi közöm, najó egy kicsi...de egy ilyen helyre vágytál azóta, hogy először belerúgtál a labdába. És sokat dolgoztál ezért, maximálisan megérdemled. Tudom mennyit tettél a hazai labdarúgásért, csak annyival, hogy kiálltál a sajtó elé és elmondtad a véleményed. Ha valakinek ez jár, akkor az te vagy és tudom, hogy ha ezt elszalasztanád, utánna örökké bánnád. Az önmarcangolásodat meg nekem kéne hallgatnom. Úgyhogy nem szeretnék indulatosnak látszani, de komolyan mondom, ha nem fogadod el az ajánlatot, itt a Telki parkban, ahol jelenleg senki nincsen rajtunk kívül csak az a veréb az ágon.-mutattam a fejünk fölött levő fára- nemes egyszerűséggel tökön rúglak.

Ádám egy darabig csendben figyelt, majd elröhögte magát.

-Rád a szónok szakma sokkal jobban illene.

-Nos igen, van tehetségem a megzakkant focisták helyrerakásához. Ezt úgy mondtam mint a szakmai stáb része, aki az elmúlt majdnem egy évben annyira közel került a focihoz, hogy tudja mi a jó számodra. Most viszont hadd szóljak néhány szót úgy is, mint a barátnőd.

Bólintott, jelezve hogy csupa fül.

-Ádim...rengeteget melóztál ezért. Erre vágytál egész életedben. Bármi is legyen a döntésed, maximálisan támogatlak, és követlek bárhova is sodorjon a sors. Össze vagyunk kötve, és akármi is történjék ez mindig így lesz. Neki köszönhetően.-fogtam meg a csuklóját és a hasamra helyeztem az ujjait, ő meg megsimította.-Szóval gyerünk. Építsd a karriered, és élj az álmodnak, hadd lehessünk büszkék rád!

-Mindjárt elbőgöm magam annyira kis cuki vagy.-nevetett fel.

Én a fejemet rázva meglötem a vállát.

-Mond, neked mániád hogy minden romantikus pillanatot elcseszel?-kérdeztem mosolyra görbítve a számat.

-Nem mindet. Mindenesetre nagyon köszönöm a bíztatásokat mint a barátnőm-Niki, mint a sportorvos-badass Niki részéről. Fontolóra veszem a dolgot.

-Ajánlom is, hogy nagyon-nagyon fontolgasd. Sok pálinkát kell ám fizetned majd, ha eltángáltok mindenkit a selejtezőkön...

Itt is van az új rész. Ugye milyen furcsa hogy nem horribilis késéssel jött? Én sem hiszem el. Megyek hátbaveregetem magam :D Ha tetszett jelezzétek egy vote-tal vagy komment-tel.

Kisses :*