-Sziasztok.-mosolygott ránk Petra.

Mi Biancával mindketten mosolyogva üdvözöltük, és bemutatkoztunk.

-Sajnos Petra csak pár órára marad.-bigyesztette le a száját Kleini.

-Kár.-mondtam én is.-Pedig szivesen fogadnánk.

-Szivesen is maradnék.-válaszolt Petra.-De nem lehet. Kötnek a szabályok, ha nem tartozok a stábhoz, lépnem kell.

Nagyon szimpatikus lánynak tűnt, pedig alig beszéltem még vele.

Felmentünk a többiekhez a galériára, ahol Petra a mindenkinek bemutatkozott. Kleini arcáról le sem lehetett törölni a vigyort, amikor látta, hogy a csapatnak is szimpatikus az újdonsült barátnője.

Helyet foglaltam Ádám mellett, ő pedig átkarolt,majd a fülembe suttogott.

-Jobban vagy?

-Igen. Jót tett a sírás.-mondtam mosolyogva.

Ádi a hasamra akarta tenni a kezét, de gyorsan elvetette az ötletet, nehogy a többieknek gyanús legyen a dolog.

-Ideje lenne bejelenteni nekik, nem gondolod?-suttogtam.

Szala bólintott.

Miután mindenki bemutatkozott Petrának, és némileg lecsendesültek a srácok, biccentettem egy aprót Ádámnak, aki megköszörülte a torkát.

-Khm...srácok mondanunk kell valamit.-kezdte.

Minden szempár ránk szegeződött.

-És mi lenne az?-kérdezte Lang.

-Babát várunk.-bökte ki Ádi.

Egy pillanat hatásszünet volt, pislogás nélkül meredtek ránk.

-Mármint hogy Niki vár babát?-firtatta Böde.

-Aha.-bólintottam.

Erre már a lassabb felfogásúak is kapcsoltak, és hirtelen kitört a káosz.

Valaki annyira meglepődött, hogy elejtett egy poharat, ami hangos csörömpöléssel esett a padlóra, és millió darabra tört. Amikor felocsúdtak a döbbenettől mindenki gratulált. Nagyi mosolyogva figyelt, szája a füléig ért. Petra szintén gratulált, Bianca az ajtónak dölve egy amolyan "én már tudtam" pillantást vetett a fiúkra.

Némó és Kádár azon kezdtek el veszekedni, hogy ki fogja "Ádám Juniort" focizni tanítani, Laci valahonnan konfettit szerzett és azt kezdte el szétszórni, mint valami koszorúslány, Böde meg Juhász Szalát kezték oktatni, hogy mit hogy csináljon, bár ez még kissé korai volt. Lovrencsics és Lang teljesen feldobódtak a hír hallattán, Dzsudzsi pedig...nos ő velem szemben ült és csak figyelt. Boldognak tűnt, bár nem tudom hogy ez színjáték volt-e csupán, vagy valóban feldobta a hír.

Amikor Storck a telefonját nyomkodva megérkezett a galériára,(mert neki persze szabad telefonálni, csak mi vagyunk elzárva a külvilágtól) azonnal észrevette,hogy a csapat rendkívül feldobott.

Amikor rákérdezett minkenki egyszerre kezdett el magyarázni angolul, magyarul és hiányos német tudással.

Végül Szalai mondta el érthetően hogy mi a helyzet. A kapitány gratulált, bár mint mindig, most sem mosolygott. Amit igazából nem is hiányoltunk, megszoktuk hogy ő így örül.

Ezután leült Laci mellé és elkezdte ecsetelni a terveit, meg hogy holnap "rengeteg dolgunk lesz". Mindenki figyelemmel hallgatta majd egymással kezdték el megbeszélni a dolgokat.

Szóltam Ádámnak hogy inkább felmegyek aludni. Felajánlotta hogy elkísér de visszautasítottam. Hadd legyen a srácokkal.

A szobámba érve benyomtam a gépem hogy lecsekkoljam az e-maileket.

Nem jött semmi érdekes, néhány hírlevél. Épp törölgettem őket amikor megakadt a szemem egy levélen. Megnyitottam.

Feladó: ismeretlen
Tárgy: nincs

"Szia, Niki. Eme udvarias beköszönés után egyből rá is térnék a lényegre. A kapcsolatodra Szalai Ádámmal. Láttalak benneteket Pesten, és igen felhőtlennek tűnt a kapcsolatotok. Nos kíváncsi vagyok arra, hogy tudsz-e a kibontakozó félbe levő kapcsolatáról egy igen ismert műsorvezetővel, névszerint Iszak Eszterrel?"

Nem tudtam, hogy az üzenet írója pontosan mire célzott, ezért megnyitottam a csatolt fájlt amit küldött. Egy népszerű bulvárlap, digitális verzióját nyitotta meg.

Az említett példányt lapozni kezdtem, amikor megláttam egy furcsa cikket. A képen Eszter és exbarátja Ákos között Ádám volt.
Végigfutottam a cikket. Nagyon meglepődtem főleg azokon a részeken amelyeket állítólag Ádi nyilatkozott.

Nem szoktam olvasni bulvárt, és ha egy-egy ilyen cikk a kezembe kerül nem is tulajdonítok neki nagy jelentőséget. De amikor az ember egy olyan irománnyal találkozik, amelynek szereplőit ismeri, azért mégis elgondolkodik azon az opción, hogy mi van ha igaz.

Lecsaptam a laptopom és inkább hagyva a francba az egészet lefeküdtem aludni.

~~~

Szalai:

-Nagyon nagyok az elvárások felénk. A sikeres EB megtette a hatását. Számítanak ránk, bíznak bennünk. És itt van az újabb lehetőség, hogy büszkévé tegyék az országukat. Ne feledjék. Nem nyerhetetlen ez a csoport. Nem várom el maguktól hogy az Európa bajnoksághoz hasonlóan csoportelsők legyünk. Ha ez mégis összejönne, mindenkit meghívok egy pálinkára.-vigyorgott Storck.

-Hallod Szala? Ellopták a védjegyed.-suttogta Balázs felém.

-Csak egyszer csináltam.-dünnyögtem.

-Az pont elég volt.

Miután a kapitány végzett a szónoklással, megkezdtük az edzést. Volt tíz kör futásunk a pálya körül. Én csendben futottam Niko-val, és a kispadon ülő Nikit figyeltem, amig Storck rám nem szólt hogy "A feleségemet eleget nézhetem még, most előre öszpontosítsak, vagy nekimegyek Némónak".

Németül oltott be és Bianca volt olyan kedves hogy ezt nem fordította le, így csak az a néhány ember mosolyogott Storck megjegyzésén, akik tudtak németül.

Egy ideig hezitáltam hogy kijavítsam-e vagy sem elvégre Niki nem a feleségem, de nem tettem. Inkább csendben mosolyogtam, és a gondolataimba merülve azon filóztam, mi lenne, ha Storcknak igaza lenne. Maximálisan el tudom képzelni Nikit magam mellett. A kérdés hogy neki mi erről a véleménye.

-Ádááám!-szólt mellőlem Nikolics.

-Hm?-fordítottam felé a tekintetem

-Kérdeztem hogy milyen a Hoffe.

-Ja. Nagyon jó. Kemények. És pont ezt szeretem benne. Persze a Hannover sem volt valami laza, de eddig ehhez a klubbhoz kötődök a leginkább.

-Jó ha kötődsz a klubbodhoz. Szereted. Azt jelenti nem az anyagiak hajtanak hanem a foci, és a csapattársaid iránt érzett szereteted.

-Igen. Bár...kaptam egy lehetőséget. Nem tudom éljek-e vele vagy sem.

-Melyik csapattól.

-Borussia Dortmund...

Jelentem,még élek!! :3

Tudom, ismét...pokolra velem. 😅 Sajnálom hogy ilyen ritkán hozom a részeket de sajnos úgy alakult, hogy a nyári szünetem végén sokkal több dolgom akadt, mint arra számítottam. Tényleg bocsi, próbálkozok, de egyszerűen nincs időm.

És tekintve hogy nyolcadikba megyek ez csak rosszabb lesz. Felvételi, stb, már most végem 😥😤 DE ez nem azt jelenti hogy elhanyagolom a blogot, mert továbbra is betegesen imádom a fiúkat és a történetüket.

Szóval...íme az új rész :3

Kisses :*