18. rész
Nagyszerűen játszodtak a fiúk. Storckkal a padon ültünk és minden figyelmünket a srácoknak szenteltük. Kemények voltak az Izlandiak, de a mi csapatunkat nem tudták átverni.
Aztán hirtelen az izlandiak gólhelyzetbe kerültek. A lélegzetemet is visszatartottam, és csak reménykedni tudtam, hogy nem rúgják be. És így is lett. Király kivédte, de ekkor a bíró megfújta a sípot.
11-es. 11-es azért, mert Király védése nem tetszett neki. Büntető...
A számat egy nem túl nőies mondat hagyta el, amiben röviden "áldást" mondtam a bíróra, meg a drága édesanyjára is.
- Mach es dir selber, Blödes Arschloch.-hallottam a kapitányt.
Nem tudok németül, de ezt a mondatot kivételesen értettem.
Még sosem hallottam Storckot káromkodni, nagyon furcsa volt.
Általában nyugodt természete van és ha felidegesítik is, csak a hangját emeli meg, nem szokott így beszélni. Mondjuk megértem a haragját.
Az izlandi lőtt, gól. A szurkolók ujjongani kezdtek, mintha akkora dicsőség lett volna.
Mérgesen sétáltam fel alá, és figyeltem hogy mi lesz.
~~~
-F*sz kivan!-mondta Szalai, amikor berontott az öltözőbe.
-Nekem mondod?-dünnyögte Balázs és lehuppant a barátja mellé.
Zsebre dugott kézzel álltam, és bámultam magam elé. Azt gondoltam, hogy ha kissé lehiggadok, talán igazat tudok adni a bírónak, de nem így lett. Hideg fejjel is görénynek tartottam.
A fiúk kb. fél óra alatt végeztek, majd egyből a busz felé vettük az irányt.
~~~
Hazaérve már senkinek nem volt olyan jó kedve mint a legutóbbi meccs után. Épp a szobám felé tartottam, amikor megláttam Balázst, aki a galérián üldögélt, és gondterhelt arccal meredt a semmibe.
-Bazsi.-ültem le mellé.- Ne emészd magad. Ez már úgysem segít.
-Tudom, csak...úgyérzem, ez az eredmény nem tisztességes. Nem is azért, mert kaptak egy nem megérdemelt büntetőt, mert még ha megdolgoztak volna, akkor esetleg. De így, hogy egész végig csak védekeztek, támadni nem támadtak...így nem igazságos.
Végigsimítottam a hátát, és megcsókoltam.
-Lesz ez még így se.-suttogtam mosolyogva.
Balázs kissé felvidult, de még mindig frusztráltnak tűnt. Megcsókolt, és felállt, majd a kezét nyújtotta, hogy felsegítsen.
Megfogtam, majd elsétáltunk a szobájáig.
-Fáradt vagy?-kérdezte.
-Egyáltalán nem. De te biztos igen.-válaszoltam.
-Ki lehet bírni.-kacsintott rám.
Megcsókoltam, majd visszacsókolt.
Lenyomta a szobája kilincsét, majd benyitott és az ágyra fektetett. Kérdőn nézett rám, mire csak némán bólintottam.
Megszabadított a felsőmtől, majd ő is levette a pólóját. Ezután levettem a farmerem, majd ő is a sajátját.
Újra meg újra megcsókoltam, ahogy ő is engem. Majd kikapcsolta a melltartóm, és ledobta a földre.
Rajtam csak egy bugyi rajta meg csak egy alsónadrág volt.
Balázs elhajolt és magunkra húzta a takarót, majd csókolózva és egymást simogatva vetettük bele magunkat az éjjszakába.
~~~
Késő reggel volt. A Nap pont az arcomba sütött. Kinyitottam a szemem de máris elpirultam, mert észrevettem, hogy Balázs figyel.
-Jó reggel.-csókolt meg.
-Neked is.-mosolyogtam.-Mióta nézed ahogy alszok?
-Pár perce.-szólt.- De abszolút tetszik amit látok.
-Még szép-nevettem halkan, és végigsimítottam az arcát.-Hány óra?
Balázs megfordult és megnézte a telefonját.- Mindjárt 11.-válaszolta.-Basszus az edzés!
-Van ma edzésed?-kérdeztem.
-Volt.-helyesbített.-Már vége.
Kiszált az ágyból majd a kezét nyújtotta, hogy engem is felsegítsen.
Elment a szekrényéhez, és kirángatott egy pólót meg egy gatyát. Gyorsan felvette, és felém nézett.
-Ugye nem haragszol, ha gyorsan lemegyek a többiekhez?
-Nem, dehogy.-mondtam.
Elhagyta a szobát és én is elkezdtem öltöztödni.
Balázs:
Ahogy a lépcsőn lefele siettem, azon gondolkoztam, hogy Storck mennyire lehet kiakadva. Biztos észrevette hogy nem voltam, meg hogy Niki sem ment le. Ennyiből tuti összerakta, hogy mi a helyzet.
Vagy ha nem is, hát majd kimagyarázom. Nem érdekelt, hogy mennyit fog ordibálni, ez az éjszaka akkor is maximálisan megérte.
-Jó reggelt!-szóltam oda a többieknek.
-Hali, Dzsudzsi. Hát te hogyhogy nem voltál edzésen?-kérdezte Gera.
-Eggyet találj...-vigyorgott kajánul Szalai.
-De Niki sem volt ő meg hol...-kezdte Böde de úgylátszik leesett neki, mert elképedve rám nézett.
-Mesélj, Dzsudzsi.-szólt Kádár.
-Nem lehet, Kádi.-mosolyogtam.
-Naaa, ennyire rossz volt?-kérdezte Kleinheisler.
-Dehogy!-nevettem el magam.- Csak...
-Semmi közötök hozzá.-fejezte be helyettem Király.
-Durván fogalmazva...igen.-mondtam.-Amúgy Storck merre van?
Szalai a pálya felé biccentett.
-Oké.-sóhajtottam.-Akkor megyek és beszélek vele.
A többiek bólintottak, majd kimentem a pálya felé.
-Good morning.-szóltam.
-It's almost 12. That's not morning.-közölte.
-You're cross with me, aren't you?
-I'm not.-erőltetett az arcára egy vigyort.-Just disappointed. Where have you been?
-I've been with...with Niki.-nyögtem ki végre.
-Oh! Did you guys...-kezdte de nem igazán tudta befelyezni úgyhogy rám nézett.
-Yeah.-nyugtáztam.
Bólintott.
- Maybe it's not out of sight, but I'm glad to hear this.You guys deserve to be happy.
Sziasztook!:)
Itt is lenne az új rész. Mégegyszer, nagyon megköszönöm, és még mindig nem tudom elhinni, hogy elértük a 4K megtekintést. Nagyon köszönöm.
Kisses :*
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro