Vingt-six
Már egy jó 10 perce táncolhattunk, mikor Jimin telefonja lemerült.
- Basszus, hozok a tanáriból egy töltőt. – indult el, de egy kis akadályba ütközött. – Miért van csukva az ajtó...? – kérdezte, majd felém fordult. A hangfalnak dőltem, s megpörgettem az ujjamon a kulcsot. Csibész mosoly ült ki arcomra. – Jungkook, ne szórakozz, kérlek. – mondta Jimin idegesen. – Nyisd ki az ajtót. – nézett rám szikrákat szóró szemekkel.
- Tudod mit szeretek ebben a teremben? – tereltem a témát. – Azt, hogy hangszigetelt... - számoltam az ujjaimon. – Hogy amúgy remek az akusztikája, nincs bekamerázva, az emeleten van, tehát még az udvarról sem látnak be, van légkondi és minden oldalról tükrös. – mosolyogtam.
- Remek, ennek örülök. – bólintott mosolyogva, majd a kezét nyújtotta. – Kérem a kulcsot.
- Sajnálom, nincs ingyen. – szomorodtam el.
- Ne szórakozz már velem, légy szíves. – fújtatott.
- Nem szórakozok. Itt te vagy az, aki szórakozik. – mutattam rá. – Most rajtam a sor. – vigyorogtam. – Játszunk. – dőltem ismét a hangfalnak. – Vagy itt is maradhatunk egész nap. – rántottam vállat. - Sőt, hétvégére is maradhatunk.
- Milyen játékról lenne szó? – kérdezte meg.
- Egyszerű játék. – lépdeltem felé lassan, mosolyogva. – Olyan, mint az akasztófa, csak mivel nincs se papír, se toll, ezért egy rossz betű, és vetkőznöd kell.
- Ez nem jó játék. – rázta a fejét Jimin gúnyosan mosolyogva.
- Akkor nincs kulcs. – rántottam vállat. – Remélem jó társaság leszek hétfőig. – vigyorogtam.
- Várj... - állított le. – Nem lehet ezt másképp is megoldani? Muszáj ez a játék?
- Igen. Ebből nem engedek. – mondtam teljesen komolyan. Jimin nagyot sóhajtott, s már szóra nyitotta volna a száját, de beelőztem. – Mielőtt megkérdeznéd, hogy miért csinálom, elmondom... Azért, mert kijátszottál. Nagyon csúnyán átvertél, és most ez lesz a bűntetésed.
- De Jungkook, te... - túrt idegesen a hajába. – Te komolyan nem fogod fel, milyen veszélyesen játszol?!
- Csak te reagálod túl.
- Az állásommal, az életemmel kellene fizetnem érte, ha lebuknánk! – lépett közelebb idegesen.
- Tehát ha nem a tanárom lennél, akkor összejönnél velem? – kérdeztem rá. Nem válaszolt.
- Hány betű? – kérdezte inkább. Terel. Elmosolyodtam, ugyanis ezzel elárulta magát. Csak fél.
- Két szó. Az első két betű, a másik pedig hat. A második szó első betűje egy kétjegyű mássalhangzó. Tehát összesen nyolc betű, és... - számoltam meg, hogy mennyi ruhadarab van rajta. Cipő, zokni, nadrág, ing és alsónadrág. – Öt lehetőséged van. Minden rossz betű egy ruhadarab levétele. – mondtam az infókat. – Kezdheted. – mosolyogtam.
Jimin gondolkodni kezdett. Nincs sok lehetősége. Arcára kiült az aggodalom. Nem sok az esélye arra, hogy kitalálja.
- A. – mondta az első betűt. A legtöbb szóban van a betű, gondolom ezért tippelt arra. Elmosolyodtam.
- Vetkőzz. A cipő és a zokni párban van. Nincs olyan, hogy csak az egyik cipődet veszed le. Mindkettőt le kell. – Jimin fújtatott egyet, majd kibújt a cipőiből. – Következő betű?
Mélyen nézett a szemembe, mintha onnan akarná kiszűrni, hogy milyen betűkből áll az a két szócska, amit kitaláltam.
- Ty. – próbálkozott a kétjegyű mássalhangzóval. Megráztam a fejem.
- Sajnos nem talált.
Jimin lehajolt, s levette a zoknijait. Ajaj, nagy bajban van. A cipő és a zokni nem nagy gond, de innentől vagy a nadrágja, vagy a felsője fog lekerülni. Most kezd igazán izgalmas lenni a játék.
Ajkait rágta, s a sok betű közül próbálta kitalálni, hogy ugyan melyikre gondolhattam. Csupán eggyel is közelebb lenne a megfejtéshez.
- E. – mondta. Semmitmondó tekintettel néztem rá. Izgult, láttam rajta.
- Van. – mondtam csak ennyit, mire egy nagy adag levegőt kifújt. Ezután nagy hibát követett el. Nem kérdezte meg, hogy hol van az az ,E' betű.
- C. – folytatta bátrabban. Ismét elmosolyodtam.
- Nincs. – villantak ki fogaim is ajkaim takarásából. Jimin láthatóan meghűlt. Rendesen lesápadt egy pillanatra.
- Nem fogok meztelenre vetkőzni előtted, ha nem találom ki azt a rohadt két szót. – mondta idegesen.
- Sajnálom, már belementél. Most pedig vetkőzz. – mondtam keményen. Nem moccant meg. Szilárd, s rendíthetetlen volt, akár a szikla. Akkor el kell, hogy szomorítsam, engem ez nem fog megállítani. – Esetleg segítsek benne? – indultam meg felé. Még mindig mérgesen nézett rám, s meg sem moccant. Vigyorogva léptem elé, majd simítottam végig a derekán, s még kicsit simogattam, végül azt megunva kezdtem kigombolni az ingét. Viszont nem akárhogyan. Fejemet nyakhajlatába fúrtam, s vékonyka bőrére nyomtam egy aprócska csókot. – Nagy bajban vagy, Park Jimin. – kuncogtam. – Legközelebb légy jófiú... - kezdtem el csókolgatni a nyakát. Jimin megremegett, ami mosolygásra késztetett. Minél lejjebb haladtam a gombokkal, úgy mentem a csókjaimmal is. Kulcscsontját, s szegycsontját is végig puszilgattam. Mikor elfogyott a gomb, szétnyitottam az inget, s teljesen elém tárult szálkás testalkata. Mosolyogva néztem fel rá. Engem nézett. Ajkai elnyíltak egymástól, szemei aligha tartalmazták a dühnek tüzét. Felkeltem, s karjain végig simítva dobtam le róla a lenge anyagot. Derekát kezdtem simogatni, majd újra nyakához hajoltam. – Folytasd csak. – csókolgattam. Nagyot nyelt.
- N... - mondta, s kicsit beleremegett a hangja is.
- Talált. – suttogtam nyálas bőrére. Jimin már nyitotta is a száját, hogy egy újabb betűt mondjon nekem, de én ekkor megharaptam a nyakát.
- Áh... - nyögött bele. Elkuncogtam magam. Kezem lejjebb csúszott, s nadrágszíjának csatjára fogtam.
- Nincs benne. – morogtam, s kicsatoltam az övét. Eltávolodtam tőle, majd álkapcsát kezdtem csókolgatni. Jimin hátrébb döntötte a fejét, hogy jobban odaférjek. Eddig bírta. Még hogy az akasztófa egy rossz játék.. Csak jól kell játszani.
Lassan haladtam ismét le csókjaimmal. Mellbimbójához közelítettem ajkaimmal. Egy apró puszit hintettem rá, majd nyelvemet kidugva kezdtem körözni körülötte. Végül nyomkodtam, s bekaptam. Fogaimmal karcolgattam a kis kavicsot, Jimin pedig megremegett, s sóhajtozni kezdett. Egyik kezemmel másikat kényeztettem. Két ujjam közé csíptem, s úgy morzsolgattam. A tanárom lehunyta a szemét, s úgy sóhajtott kéjesen. Olyan buja hangokat ad ki, melyek szinte zene füleimnek. Cseréltem, nehogy bármelyik bimbi is kimaradjon a jóból.
Hasán végighaladtam, egészen nadrágjáig. Már térdeltem előtte. Alhasára nyomtam egy csókot. Elködösült tekintettel nézett rám. Kihúztam az övet az övtartóból, majd eldobtam. A csat hangos csattanással ért földet. Kibújtattam a lyukból a gombot, majd a sliccet is lehúztam. Nem kerülte el a figyelmemet, hogy már látszódott a merevedése. Jimin minden lépésemet figyelmesen követte szemeivel. Lassan húztam le róla a nadrágját, végig sötét szembogaraiba nézve. Mikor a bokájáig lehúztam, kilépett belőle. Azt is eldobtam valamerre.
Derekától kezdve végigsimítottam csinos combján, majd nyomtam oda is egy csókot.
- T... Th.. – mondta az újabb betűt. Combjába haraptam, mire ismét egy kéjes sóhaj tört utat magának ajkai fogsága közül.
- Helyes... - simogattam hátul a combját közel a fenekéhez, de ahhoz direkt nem értem. – Folytasd... - hagytam ott a combját, s néztem rá kíváncsian, miközben mosolyogtam.
- K... - mondta. Mosolyom szélesebb lett.
- Nincs. – mondtam ki, s egyik ujjamat alsójába akasztottam. Mielőtt azonban bármit tettem volna, egy csókot leheltem anyagon keresztül is nemességére, mire Jimintől először hallottam egy kéjes, vágyittas nyögést. Lehúztam róla az utolsó darabot is, mire előugrott nemessége. Szépen felizgult. Elmosolyodtam. – Mondtam, hogy vágysz rám, Jimin. – pusziltam makkjára, miközben végre valahára kezemet fenekére vezettem. Megmarkoltam a kerek félgömböket, s utána meg is paskoltam őket. – Most kezdődik csak a játék igazi része... - suttogtam, s végignyaltam egész méretén.
- Ah! – nyögött fel. Csodálatos hangja van.
Játszadoztam vele. Golyóit is megnyaltam, nyomkodtam a nyelvemmel. Kezem közé fogtam a farkát, s verni kezdtem neki. Folyamatosan buja hangokkal ajándékozott meg. Ilyen melódiát életemben nem hallottam.
Végül mielőtt elmehetett volna, abbahagytam farkának verését. Hisztisen nyüszített fel.
- Ideje, hogy én is kapjak valami jót. – mondtam, majd felkeltem.
Jimin szinte azonnal tudta a dolgát. Közelebb lépett hozzám, arcomra simított, majd tarkómra fogott, s pipiskedve csókolt nyakamba. Kezeim automatikusan fogták közre vékony derekát. Szabad mancsával mellkasomat simogatta, majd lecsúsztatta, s felsőm alá nyúlt, hogy csupasz bőrömet is érinthesse tapogatóival. Végül levette rólam a zavaró anyagot, s tekintetét az enyémbe fúrta. Elmosolyodtam, s ajkaira tapadtam. Jimin a csókba szusszantott, s hajamba túrt. Fenekét kezdtem markolászni, ami miatt egy-két nyögést is elengedett. Esküszöm jó segge van.
Elvált tőlem, s mellkasomat kezdte el nyálas puszikkal beborítani. Rég voltam együtt nővel, férfival meg még nem próbáltam. Jimin eléggé nőies, és egyszerűen... Akarom. Már csak azért is, mert azt mondta, nehezen kapható. Most megmutatom neki, hogy én kivétel vagyok.
Elért a nadrágomig. Csillogó, s egyben bizonytalan tekintettel nézett rám. Előttem térdelt meztelenül, vágyittas, mégis félő szemekkel. Gyönyörű volt a pirosas orcája, az egész lénye.
Végül elkezdte lehúzni rólam a melegítőalsómat. Kiléptem belőle. Egész szépen felizgatott a hangja, s maga a férfi. Sosem gondoltam volna, hogy majd egy férfi miatt, aki méghozzá a tanárom; leszek izgalmi állapotban.
Lassan hajolt a még alsóba bújtatott ékességemhez, s hintett rá egy apró csókot. Megremegtem tettére, s egy kisebb sóhajt is elengedtem, mikor orrával hozzádörgölőzött. Végig nyalt anyagon keresztül rajta, s szemeimbe nézve bökdösött nyelvével.
Idegesen felmordultam, mikor már ez ment egy jó két perce, s hajába túrva húztam meg azt.
- Vedd már le... - mondtam kissé sem nyugodtan, ő pedig remegő kézzel dugta be mutatóujját boxerem korcába, s húzta le rólam. Ágaskodó farkam hasfalamra simult, s mikor előbukkant, Jimint kicsit megütötte. Túl közel volt a feje. Kiléptem a gatyámból is, s végigsimítottam nemességemen. Jimin nagy szemekkel nyúlt érte, s kéz keze közé fogva, szemeimbe nézve vette a szájába a makkomat. Istenem, mint egy ribanc... Jóízűen kezdte el szívogatni a makkomat, majd azonnal a torkáig engedett, én pedig felnyögtem. – Hahh, jó fiúh... - túrtam a hajába.
- Mhm.. – hümmögött a farkamat szopva. Nagyon jól csinálta. Kétlem, hogy ez lenne neki az első ilyen esete. Mondjuk nem hiszem, hogy valaha összejött volna egy diákjával.
- Voltál már együtt férfival? – kérdeztem, mire kiengedett a szájából, s tartva a szemkontaktust bólintott.
- Miért? – kérdezett vissza. – Azt hitted, hogy szűz vagyok? – adott egy csókot makkomra.
Őszintén? Nem gondoltam semmire.
Nem hagytam neki, hogy tovább játszon velem, ugyanis éreztem, hogy hamarosan durranni fogok. A bent lévő táskámhoz mentem, s onnan kivettem egy óvszert. Nem terveztem, hogy ez így fog alakulni, azt hittem, nagyobb ellenállást fog tanúsítani. De felkészült vagyok. Mindig hordok magamnál, amikor barátnőm volt, akkor egyszer-kétszer hiányoztunk az órákról pont a szex miatt. Mondjuk Tzuyu más volt, ő a világ minden kincséért sem hagyta volna ki az órákat egy jó dugás miatt. Utólag végig gondolva, nem is baj.
- Kezd szopogatni az ujjaid. – adtam neki az utasítást. Nagyot nyelt, de a szájába vette három ujját. Végig engem nézve szopogatta, én pedig felhagytam azzal, hogy én addig felbontom azt a vacak kotont. Majd utána.
A földre dobtam magunk mellé, Jimin pedig nekem hátat fordítva, fenekét kitolva kezdett körözni rózsája körül. Végül felnyomta magának az első ujját. Nyöszörgött, de nem várt valami sokat. Pár másodperc elteltével már ki-be húzogatta. Ismét nem hagyott sok időt, betolta a másodikat is. Nyögve, s kéjesen sóhajtozva mozgatta azt is. Ennyire gyakorlott, vagy kicsit mazochista? Hamarosan már a harmadikat csatlakoztatta. Szinte el voltam halva. Aztán számba vettem én is három ujjamat, mivel az övéi elég kicsik, én pedig nem akarok akkora fájdalmat okozni, ha berakom.
Közelebb lépkedtem hozzá, s letérdelve kihúztam már eléggé nedves ujjaimat, illetve az övét is a seggéből. Azonnal kettőt dugtam fel neki, mire felnyögött. Jobban kitolta nekem a fenekét. Szabad kezemmel rávertem egyet, ő pedig ismét nyöszörögni kezdett. Ismét csapkodni kezdtem, ugyanis láthatóan tetszett neki.
- Ahh, ighen.. – sóhajtotta.
A harmadik ujjamat is csatlakoztattam, s ki-be húzogattam. Egész hamar megszokta, vagy csak nem mutatta a fájdalmat.
Mikor elég tágnak éreztem, kihúztam, s foggal nyitottam ki a kotont, mivel rájöttem, hogy kézzel ez nem lehetséges. A papírt, ami a számban maradt, kiköptem, s szépen kivetem az óvszert, amit magamra görgettem.
- Kutyában akarod? – kérdeztem. – Vagy láthatom közben az arcodat? – simultam hátának, és suttogtam a fülébe kacér vigyorral a képemen.
- L... Láthatod... - remegett meg a hangja.
- Rendben. – haraptam meg a fülcimpáját, s másztam le róla, hogy meg tudjon fordulni.
Jimin a hátára fordult, lábait pedig szétnyitotta. Elhelyezkedtem, s végigsimítottam a combján, minek belsejére egy csókot hintettem.
- Csináld már! – szólt rám türelmetlenül, mire elnevettem magam, s konkrétan belévágódtam. – AH! – nyögött nagyot. Még szerencse, hogy hangszigetelt ez a táncterem. Még nem mozogtam, elvégre ez elég durva volt tőlem. Vártam egy keveset, hogy szokja, majd mozogni kezdtem.
Jimin felsimított a vállaimon, s körmeit bőrömbe vájta. Bevallom, ez még inkább feltüzelt.
Lassú tempómat egyre gyorsabb, s gyorsabb mozgás váltotta fel. Jimin hangja egyszerűen bámulatos volt. Folyton buja hangokkal ajándékozott meg.
Rendesen megizzadtam a hevességem miatt, hajam a homlokomhoz tapadt, ahogy Jiminé is az övéhez. Arca vörös volt, ajkai szétnyíltak, s a sok harapástól vörösek, duzzadtak, illetve a nyalogatástól nyálasak voltak.
Ekkor az előttünk lévő tükörbe néztem. Láttam magunkat, bár Jimin semmit, csak egyem, már ha nyitva tudta tartani a szemét. Az élvezet hatására többnyire csukva volt. Remek ötletem támadt. Abbahagytam a mozgást, ki is húzódtam.
- Mih? – kérdezte Jimin s már készült is visszahúzni, hogy folytassam.
Letérdeltem, s sarkaimra ültem.
- Gyereh... - intettem neki lihegve. Már éppen rá akart ülni a farkamra velem szembe fordulva, mikor én megráztam a fejem. – Háttal legyél nekem... - simogattam csípőjét. Érthetetlenül nézett a szemembe, de tette, amit mondtam. Háta mellkasomnak simult, s úgy ült rám. Egyik kezem derekát simogatta, míg másikkal Jimin hajába túrtam, s úgy fordítottam a fejét, hogy lássa, amit én. Azaz magunkat a tükörben. – Látodh..? – leheltem a nyakára.
- Ahh... - nyögött fel, én pedig picit fellöktem csípőmmel. Jimin mozogni kezdett rajtam. Fel-le pattogott, én pedig közben hol nyakát ostromoltam, hol pedig füle mellett sóhajtoztam.
Ez tökéletes póz volt. Elég közel voltunk a tükörhöz, így Jimin tökéletesen láthatta, ahogy a farkam eltűnik benne, mikor vissza leereszkedik.
Ezüstös tincsei sötétebb színt vettek fel az izzadtság miatt, akárcsak az én sötétbarna hajam is inkább tűnt feketének.
Testén gyöngyöződött izzadtsága lefolyt róla, mint korai virág szirmán a harmatcsepp. Ez volt ő, egy gyönge virág.
Még szerencse, hogy fogtam Jimin, ugyanis egyszer-kétszer előre dőlt. Fárad.
Vele ellentétesen kezdtem el mozogni.
A termet most először nem a zene, nem a lábak dobbanása, s a tanár számolása töltötte be, hanem a bőrünk durva érintkezése, mely csattogó hangot adott ki, Jimin kéjes nyögése, az én sóhajaim...
- Jungkookh... - sóhajtotta Jimin.
- Hm? – kérdeztem.
- Mi volt ah... Mi volt a szóh? – kérdezte, mire elmosolyodtam.
Kíváncsian, s vágyittasan nézett rám a tükörből, így láthatta kacér, győzelemittas mosolyomat. Füléhez hajoltam, s rekedtes hangomon suttogtam a választ egyenesen hallójáratába.
- Én nyertem.
Innentől pedig nem volt megállás. Csak az élvezetet hajszoltuk mindketten. Erőseket löktem, nem kíméltem Jimint, akinek ez ellen nem volt ellenvetése. Mikor éreztem, hogy hamarosan itt a vég, egyik kezemmel verni kezdtem Jiminnek, ő pedig a sok inger hatására jobban nyögött, hevesebben vette a levegőt.
- El fogokh... Mennih... Ah, Jungkookh! – alig mondta ki, a markomra élvezett a nevemet nyögve. Nekem se kellett sok. Két-három lökés után én is átléptem a gyönyör kapuját.
Lihegve kelt fel rólam Jimin, majd feküdt ki a parkettán. Én is igyekeztem összeszedni magam.
Azt a kurva, ez rohadt jó volt... Ekkorát szerintem még nővel sem élveztem.
- Gyönyörű vagy... - mondtam ki gondolataimat végig Jimint nézve.
- Hah? – nézett rám még mindig szaporán véve a levegőt.
- Jól hallottad. Gyönyörű vagy. – ismételtem meg magam.
Úgy tűnik, hogy a tangó nekünk tényleg az előjáték volt, Jimin. Sakk és matt.
Hello Sütikék! Meghoztam a kövi részt, ahogy ígértem😁 Vasárnap lesz még egy (igen, conon feltöltömXD)
Remélem nem lett olyan kurva szar ez a kis 18-as rész. Kijöttem a gyakorlatból...😅
Kivel fogok összefutni mondoconon?😊
Aki ott lesz, és szeretne találkozni, egy kis leírás: Lesz rajtam egy Attack on Titan-os köpeny, cicafül és cicafarok. Szőke vagyok, vállig ér a hajam, aminek a vége szürkés (jeez, jobban megy mások leírása, mint a sajátom). Fekete bőrtáska lesz a hátamon.
Ja, nagyjából ennyi😅
Ha tetszett nyomj a csillagra, illetve kommentben írd meg a véleményed!^^
xoxo: SanKook
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro