Negyedik
Miért? Miért pont ő? Komolyan mondom NEM HISZ EL!
Lefagyva álltam anya mellett és bámultam az előttem álló Harry Stylest.
-Anya, figyu.-furdultam felé. -Mi lenne, ha hanyagolnánk ezt a táncos dolgot?-kérdeztem kínosan nevetve, mire egy mérges szempárt kaptam cserébe.
-Mi a bajod Mr. Stylessal?-kérdezte ingerülten. Bassza meg, ha te azt tudnád...
-Jaj anya, hát semmi bajom nincs Mr. Stylessal. Nagyon kedves úriembernek tűnik, de ez nekem nem fog menni.- és nagyon szexik azok a hosszú lábai, és a formás feneke egyenest vadító. Tettem hozzá magamba, mire Harry felhúzott szemöldökkel nézett rám.
-Kicsim, nekem mennem kell, boldogulni fogsz szerintem. Majd jövök, ha végeztél. Mikor is van vége?
-Nyolckor.-mosolygott kedvesen Harold. Úristen gödröcskéi vannak.
-Köszi. Na, most fél négy, majd jövök.-adott két puszit az arcomra és elindult a kijárat felé. Ránéztem és láttam, hogy a szeme...a szeme anya fenekét követi.
-Fúj.-motyogtam egy fintorral az arcomon és helyet foglaltam egy puha széken.
-A nevedet megtudhatnám?- ült le mellém egy mégpuhább székre, mire unottan ránéztem.
-Louis.
-Én pedig Har..-nem hagytam, hogy befejezze, a szavába vágtam.
-Tudom, Harry Styles.
-Honnan tudod?-kérdezte szemöldökét felhúzva, mire elpirultam. Bassza meg, nem mondhatom, hogy honnan tudom. Bassza meg. Jól elszúrtad Louis.
-Tomlinson a vezetéknevem.-Ennél jobbat nem tudtál volna kitalálni? Ahj te hülye.
-Öhm, oké.- nevette el magát.
-Mikor jönnek a többiek?-váltottam témát. Remélem nem néz hülyének.
-Az a helyzet Lou, hogy a többiek ma nem jönnek.-vakarta meg a tarkóját, mire homlokom közepére szökött a szemöldököm.
-Miért nem jönnek?
-Az egyik táncosok kitalálta, hogy menjünk el moziba, így elmentek és ma nem jönnek edzésre.
-Te miért nem mentél?-kérdeztem kíváncsian.
-Találkozni akartam az új táncosommal.-mosolyodott el. Olyan cuki vagy.
-Tessék?-kérdezte kuncogva.
-Mi tessék?-értetlenkedtem.
-Azt mondtad cuki vagyok.-Mi van? Hangosan mondtam? Basszus, ez olyan ciki.
-Öhm, izé én el megyek öltözni, oda. Vagyis izé...hol van az oda?-nevettem kínosan.
-Ott, az az ajtó.-bökött oda a fejével. Megfordultam és lehajoltam a táskámért. Elsprinteltem az ajtóig. Odapillantottam Harryre, a tükörből, és azt véltem felfedezni, hogy marokra fogta magát. Te Jó Isten! Louis fogd vissza magad, kérlek ne most csessz ki velem! Behajtottam az ajtót és becsuktam az egyik szemem. Odapillantottam a nadrágomra. Jól sejtettem, éledezni kezdett kicsi Lou. Mit csináljak most? Csak nem verhetem itt ki. Aah bassza meg.
Becsuktam a szemeim és anyára gondoltam, ahogy elpirul Harry szavára és ahogy Harry stíröli mutert. Pár perccel később kicsi Lou visszaállt az eredeti helyzetébe. Lekaptam magamról a cipőt, a nadrágot és a pólót. Alsóba álltam neki keresni a cuccaimat. Hirtelen kinyílt az ajtó és Harry jött be. Leült a táskám mellé és feltűnően bámulni kezdett. Hatradőlt a padon, karba tette a kezét és megnyalta a felső ajkát.
Amúgy még mindig csak egy alsóban álltam, abszolút nem zavartatta magát.
-Megtennéd, hogy nem bámulsz?-kérdeztem ingerülten.
-Nem vagyok meleg.-Au.
-Nem is ezt kérdeztem. Ne bámulj már, cseszd meg.-túrtam bele a hajamba. Vállat rántott és megmarkolta magát. Már megint?
Ha ő így, én is. Játszunk egy kicsit.
Elővettem a töltőmet a táskából és elindultam a konnektor felé. Hirtelen eszembe jutott valami és megfordultam.
-Amúgy igazán kedves vagy Harold.-mondtam gúnyosan és rámutattam a kötésre. Beharapta a száját és lehajtotta a fejét.
-Nagyon haragszol?
-Szerinted? De nálatok amúgy bocsánatot kérni luxus?
-Jó, ne haragudj. Anyukádnak elmondtad?- kérdezte mire gúnyosan válaszoltam.
-Jaj ne aggódj, nem mondtam neki, szóval nyugodtan megdughatod, az se zavar. De tudod mit, leszarom. Engem nyugodtan forrázz csak le, anyámat meg keféld meg.-felkaptam magamra a nadrágot, a hülye pólót és cipővel a kezembe indultam ki az öltözőből.
-Hülye fasz.-morogtam magamba.
Torkot köszörülve jött ki és szomorúan bámult, ahogy vettem fel a cipőt.
-Kezdhetünk?-álltam fel a földről.
-Oké, Lou. Állj terpeszbe.-tettem amit kért és megszólaltam.
-Ne hívj így, nem vagyunk puszipajtások.-nagyot sóhajtva válaszolt.
-Lehetnénk. Szóval, gördülj le és vissza, Louis.-utánoztam azt amit csinált. Egész jól néz ki innen hátulról.
*
Nem is volt rossz a bemelegítés. Párszor letapizott, de nem volt vészes. Most mutat valami lépést amit próbálok leutánozni. Szerintem magába vagy hatszor kiröhögött már.
-Figyelj, te táncoltál már valaha is az életedben?-ült le egy pillanatra és keresztbe tette a kezét.
-Öhm, nem igazán, miért?
-Neked tehetséged van hozzá.-mondta komoly fejjel, mire hatalmas nagyot nevettem.
-Neked meg a humorban van tehetséged, Harry!-törölgettem a könnyeimet. Még mindig komoly ábrázattal pásztázott.
-Louis, ez nem vicces, komolyan mondom.
-Nem hiszem.
-Mondom, figyu ezt ismételd utánam.- felállt és megcsinált egy tánc sorozatot, ami erős csipőtekeréssel végződött. Leutánoztam. Odajött hozzám és beállt elém. Megfogta a derekam és elmosolyodott.
-Jobban tekerd meg, nézd.-elkezdte jobbra-balra ringatni a csípőmet. Vészesen közeledett szája az enyémhez. Lejjebb csúszott keze a fenekemre, közelebb húzott magához és ráhajolt a számra.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro