Próbáltam a fejemben összerakni valami magyarázatnak hívhatót,de Tessa még gondolkodni sem hagyott időt.

-Louis,mondjad már,mert itt robbanok fel!-fújtatta.

-Az utóbbi időben,úgy érzem romlott a kapcsolatunk,Tess.-motyogtam.

-Folytasd,kíváncsian hallgatlak.-kezdett el idegesen dobolni a lábaival.

-Én már nem látok közös jövőt veled.-nyeltem nagyot.

-És ezért kellettek azok?Undorító!-mutatott az ágyon lévő dolgokra.

-Erre nincs magyarázatom.-sütöttem le a szemem.

-És mi van Harry-vel?Buzi vagy?-vont kérdőre még mindig forrva a dühtől.

-Régen együtt voltunk,ennyi.-rántottam vállat.

-És még mindig szereted,hát persze.Én csak felejtésnek voltam jó?Van egy közös gyerekünk,Louis!Azt akarod,hogy apa nélkül nőjön fel?-sóhajtott szaggatottan.Mindjárt sírni fog.

-Szerettelek,nem csak azért kellettél,hogy túllèpjek Harry-n,de ez már nem megy tovàbb.Amelie pedig kilenc éves,velem nőtt fel,és attól,hogy mi szakítunk,ugyan úgy jövök hozzá,nem fogom elhagyni.-mondtam határozottan.

-Komolyan szakítani akarsz?-kerekedett ki a szeme.

-Amint hazajössz Amerikából,elköltözöm.-bólintottam.

-Rohadt önző vagy!Csak magadra tudsz gondolni!-köpte a szavakat.

-Értsd meg Tessa,nem fogok Amelie miatt veled maradni,erre nem kényszeríthetsz.Úgy tekintek rád,mint a gyermekem anyjára,és nem úgy,mint a szerelmemre,Sajnálom.-próbáltam nyugodt maradni.

-Akkor mostantól tudod,hogy hol alszol.-kezdett el sírni,majd az ajtó felé lökdösött.

-Ne csináld,Tess.-kértem.

-Hagyj.-vágta be az ajtót.

Ezt is jól elintéztem,aludhatok a kanapèn.

-Apa,minden rendben van?-jött ki szemét dörzsölve Amelie a szobájából.

-Felébresztettünk,Hercegnő?-fogtam fel.

-Igen.-bólogatott álmosan.

-Sajnálom Kicsim,gyere,aludjunk vissza.-vittem be a szobàjába.

-Anyu miért ideges?-kérdezte,mikor betakartam.

-Honnan veszed,hogy ideges?-ültem az ágy szélére.

-Mert hallottam,ahogy kiabál.-suttogta.

-Anya meg én most nem vagyunk a legjobb kapcsolatban,de mindketten nagyon szeretünk téged.Tudod?-simítottam egy tincsét a füle mögé.

-Tudom,én is szeretlek titeket.-mosolygott aranyosan.

-Jólvan.Most már aludj,késő van.-pusziltam homlokon,majd felálltam.

-Jó éjt,Apa.-integetett.

-Jó éjt,Kicsim.-küldtem neki puszit,majd kimentem a szobából.

A kanapé felé vettem az irányt,majd lefeküdtem rá.Nem mondanám kényelmesnek,de két napig ez is megteszi.Tessa két nap múlva utazik,pont mikor a koncertre megyünk Amelie-vel.Apropó a koncert.Mivel Tess M&G jegyeket vett,így találkozni fogunk Harry-vel,sőt beszélgetni,amire még nem igazán készültem fel,habár az sem biztos,hogy megismer.Az igazat megvallva,baromira izgulok és valamilyen szinten várom is,hisz règóta nem láttam és nem beszèltem vele.
Viszont most az sokkal fontosabb,hogy ezt a két napot még valahogy kibírjam Tessa-val.Valahogy...

- - -

Sziasztok!Elkezdtem az írást,remélem tetszett.💕