~1~
Hamarosan itt a tavasz, vagyis kezdődik a legújabb forma 1-es év, amit már iszonyatosan várok. Több okból. Hogy miért fontos nekem ez a sport? El is magyarázom.
Mivel olyan családból származok, ahol az apukám csapatfőnök a szinte legdrágább és legkeményebb sportágban, így eléggé egyértelmű, hogy engem is le fog kötni. Még úgy is, hogy lány vagyok. Követhettem volna édesanyám vonalát is, mint énekesnő, de az nem vonzott. Nálam a f1 futott be. Nem is kicsit.
Már kiskorom óta szoktam kijárni a szüleimmel a futamokra, de akkor nem mindig volt rá lehetőség. Apának persze minden futamon ott kellett lennie, de anyával megbeszélték, hogy azért a magánéletem is fontos, nem csak maga a sport és nem akarták, hogy rendszeresen menjek ki. Természetesen nem örültem neki, sokszor szomorkodtam emiatt, de ez már megváltozott. A mai naptól.
-Crystal, tudnánk beszélni? - nyitott be apa a szobámba.
Mi pontosan Angliába élünk, de elég ritkán szokott apa otthon lenni, max ünnepek alatt vagy ha szünet van a f1 szezonban. Rossz ilyenkor, és azért szeretnék minél sűrűbben kimenni a nagydíjakra, hogy apával is sok időt töltsek. Persze anyával együtt lenne a legjobb.
-Persze, apa, mondd csak! - figyeltem rá egyből, leült mellém az ágyra és megfogta a kezemet.
-Szóval az van, hogy anyáddal rengeteget gondolkodtunk, mi legyen az idei szezon alatt. Legyen ugyanúgy, mint ahogy eddig, amelyikre tudtok, eljöttök vagy velünk tartotok. És végül arra jutottunk, hogy elég nagy vagy már ahhoz, hogy képes legyél tagja lenni a csapatnak, úgyhogy eldöntöttük, hogy mindegyik nagydíjra el fogtok jönni, és találunk neked a csapaton belül valami jó kis munkát. - jelentett ki. - Na mit szólsz? Örülsz neki?
Miután kimondta, kellett pár perc, hogy felfogjam, mi történik.. Tehát végre teljesülhet az álmom, hogy minden nagydíjon ott lehetek és csinálhatom azt, amit a legjobban szeretek. El se hittem..
-Hogy mit szólok? Úristen, apa, annyira örülök, köszönöm, hogy elmehetek! - öleltem át jó szorosan.
-Ugyan, drágám, ez csak természetes, nekem is sokkal jobb lesz, hiszen ott lesz mellettem a családom. - mosolygott apa és puszit nyomott az arcomra. - Akkor hát Crystal, üdv a Red Bullnál! - vigyorgott és nevetve kezet fogtunk.
Igen, apukám, vagyis Christian Horner pontosabban a Red Bull csapatfőnöke. Számomra így eléggé egyértelmű mindig is, melyik csapatnak szurkolok és melyikhez vagyok hűséges. Nem fogom apát lejáratni és nem is akarom megtenni. Hasznos tag szeretnék lenni a csapatnak. Remélem, az is leszek.
Persze nem fogok ismeretlenül belevágni a dologba. Pár éve azért már sikerült kiismerni a csapatot, ők is ismernek engem és szeretnek, plusz a két pilótával is jó kapcsolatban vagyok. Max és Checo nagyon normálisak velem, de leginkább Max-al sikerült megtalálni a hangot az évek során. Együtt nőttünk fel és igazi barátságot kötöttünk. Néha már olyan érzésem van, mintha a bátyám lenne. Úgy is tekintek rá. Neki szurkolok leginkább, hogy sikerüljön jól a pályafutása. Ahogy észreveszem a teljesítményét, elég jó úton halad. Már kétszeres világbajnok, úgyhogy csak így tovább.
A többi csapat pilótáival azonban nem sikerült egy szót se beszélgetni. Nem igazán tudtam még közeledni hozzájuk, de nem is az a cél. Ha úgy van, most meg lesz rá az alkalom, hogy jobban megismerjem őket. Hátha sikerülni fog.
Most viszont, hogy ezt a jó hírt elmesélte apa, már alig várom, hogy elkezdődjön a szezon. Megismerhetem egy kicsit más szemszögből a sportágat, ami nagyon is jó dolog. Biztos vagyok benne, hogy meg fogom találni a helyem, sikerül mégjobban beilleszkedni és jól fogom érezni magamat. Ez lesz életem legizgalmasabb éve, az garantált.
****
El is érkezett az első nagydíj, Bahrein-ben. Igaz, hogy még csütörtök volt, de így is baromira izgultam, hogy mi lesz a feladatom és hogy leszek képes végigcsinálni, de biztos menni fog. A másik dolog meg az, hogy kíváncsi leszek, hogy fognak fogadni, hiszen mostantól minden egyes nagydíjon ott leszek. Remélem, hamar be fogok tudni illeszkedni a csapatba. Egy dologba voltam biztos, hogy Max-al jól ki fogok jönni, mint ahogy eddig is. Azt várom a legjobban.
Hamarosan már a helyszínen voltunk a szüleimmel. Éppen a kocsiban ültünk és apa vezetett a helyszín felé.
-Na Crystal, várod már, hogy odaérjünk? - kérdezte apa.
-Igen, már nagyon várom, csak eléggé izgulok. - vallottam be bizonytalanul.
-Ugyan már, drágám, ne izgulj, ugyanolyan lesz, mintha csak egy-két versenyre mennénk el, csak most az összesre megyünk. - mosolygott anya. - Minden rendben lesz és hidd el, jól fogod érezni magad.
-Attól nem tartok. - nevettem fel, miután végre odaértünk.
Nem gondolom, hogy a további versenyeknél is ugyanígy idegeskedni fogok. Mondjuk de. Nem magamon, de a csapatért biztosan, hogy jól teljesítsenek. Értük mindig izgulni fogok.
Miután leparkoltunk, kiszálltunk a kocsiból, elővettük a névjegykártyánkat, ami igazolja, hogy ide tartozunk és a kapuhoz érintettük. Sikerült is belépni a paddockba és már csak a Red Bull garázsát kellett megkeresni. Nem lesz nehéz észrevenni, még az a szerencse.
Miközben sétáltunk a garázs felé, már pár ismerőssel összetalálkoztunk. Csapattagokkal, másik csapatok tagjaival és pilótákkal is. Mint például Charles Leclerc-el is összefutottunk, aki elektromos rollerrel közlekedett.
-Jó reggelt, Charles! - köszönt neki apa, én csak intettem neki.
-Sziasztok! - köszönt vissza kedvesen, majd haladt is tovább.
Charles a Ferrari pilótája és sokan úgy gondolják, hogy idén erős lesz az autója és mellette még ő is. Hát meglátjuk. Azért örülnék neki, ha nem így lenne. Ahhoz Max-nak és Checonak is lesz két szava. Már kíváncsian várom.
Oda is értünk a Red Bull garázshoz, ahol már tényleg sok ismerős arcot láttam meg. Mindenki örült nekünk és annak, hogy hivatalosan is tagja vagyok a csapatnak. Olyan érzésem volt, mintha hazatértem volna. Igaz is. Tényleg hazatértem.
Miközben apa már beszélgetni kezdett a csapattal, megérkezett az a valaki is, akit a legjobban vártam. Max volt az, aki amikor meglátott, mosolyra húzta a száját. Én is ugyanígy tettem, odaszaladtam hozzá és jó szorosan megöleltem.
-Maxie! Úgy örülök, hogy újra látlak! Na milyen érzés kétszeres bajnoknak lenni? - kérdeztem izgatottan.
-Crystal! Én is örülök és persze baromira jó érzés. Jöhet a következő. - vigyorgott elégedetten.
Max-ot sokan úgy ismerik, hogy egy rideg, agresszív és folyton komoly személy, de ez nem így van. Az évek során már elég jól kiismertem és igen, lehet hogy néha tud olyan is lenni, de mindenkinek vannak hibái. Ő se tökéletes, de abba biztos vagyok, hogy a szíve jó helyen van. Kedves, vicces és nagyon is jószívű. Néha idegesítő és beképzelt, de jó értelemben. Bárki bármit mond, én úgy szeretem őt, ahogy van.
Közben megérkezett Checo is, akit ugyanúgy nagy örömmel üdvözöltük és most hogy így összegyűlt a csapatunk, apa mondott is egy kis szöveget.
-Újra itt vagyunk. Új év, új autó és akár új bajnoki cím. Holnaptól ismét kezdődik ezerrel a munka és mindenkire ugyanúgy számítok. Max, Checo, ti pedig szokásosan tegyétek oda magatokat és hozzunk el minél több győzelmet. - nézett a fiúkra. - Mit gondoltok, odatesszük magunkat? Megcsináljuk?
-Megcsináljuk! - kiáltotta mindenki vidáman.
-Helyes! Akkor holnaptól nekilátunk a munkának. Jók leszünk, srácok. Jók leszünk. - mosolygott ránk apa büszkén.
Hát igen. Mint friss csapattag, én is azon leszek, hogy hozzá tudjak járulni a sikerükhöz. Remélem, idén is képesek leszünk egy fantasztikus évet zárni. Tele lesz élményekkel és sok sikerrel. Vagyis én mindenképp ebben bízok. A Red Bull újra a legjobb lesz.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro