Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

▪︎26▪︎

J O N A T H A N

Audrey.Az nem túlzás,ha azt mondom,hogy szebbet nem láttam.Ez így igaz.Audrey rövidre vágatott haja,a szeplős pofija.Egyszerűen imádom Még a mellkasomom feküdt és egyre csak mocorgott.Szükségem volt az alvásra Audreyval.Szükségem volt az érintésére,a közelségére.Annyira szeretem.Lassan kinyitotta a szemeit és engem kémlelt.Elmosolyodtam és lenéztem rá.Mikor éreztem ezt?Annyira hülye voltam.Miért engedtem el?
-Mi a baj Jon?
-Semmi.Hiányoztál.-nyomtam egy csókot az arcára és közelebb húztam magamhoz.
-Nekem jobban.-kuncogott fel.
-Mi van,ha egész életünkben külön kell lennünk egymástól?
-Azt gondolod,hogy azért teremtettek minket,hogy egymást szeressük mégse legyünk együtt?-suttogta.Behunytam a szemem és bólintottam.-Az nem lehet Jonathan.
-Most van a kedvenc évszakod New Yorkban.
-Mhm.-vigyorodott el és szorosan hozzám bújt.-Éhes vagyok.
-Menjünk el vacsorázni.
-Benne vagyok.-felült és azonnal a szekrényéhez szaladt.Kuncogva kikeltem az ágyból.A bőröndömből előkutattam az egyik ingemet,amit felvettem.Sokszor néztem Audreyra aki egy csinos ruhát vett fel.Egy közeli étterembe mentünk.Kétségtelen,hogy a lányból nő lett.
-Mesélj mi a helyzet New Yorkban?-suttogta és közben az étlapot nézte.
-Minden a szokásos.
-Szóval még mindig késő estig nyomod a munkát.-kuncogott fel majd rám emelte nagy szemeit.Bólintottam és a hüvelykujjammal végig simítottam ajkain.Kívánom a csókját.Elmosolyodott és egy picit közelebb hajolt.Én is így cselekedtem és egy csókot adtam a szájára.Szeretlek Audrey.
-Na és London?
-Szeretem Londont.Jó itt lenni.Nemsokára érettségizem.
-Mit akarsz utána?
-Smink márkát.-nevetett fel.Elvigyorodtam és újra megcsókoltam.A hajamba túrt és úgy húzott közelebb.-De most jelenleg téged akarlak.-suttogta a számra.
-Te leszel a desszert Audrey.-kacsintottam.Elvigyorodott és elém tette az étlapot.
-Pizza.
-Pizza.-karoltam át.Rendeltünk és közben beszélgetni kezdtünk olyan átlagos dolgokról,hogy mit fogunk csinálni karácsonykor.Valamiért sejtettem,hogy nem egy családi karácsonyra gondol.Ez akkor derült ki mikor a kis keze a combomra vándorolt és apró köröket írt le hosszú körmeivel.Audreynak mióta van ilyen hegyes körme?
-Ez a te körmöd?
-Uhum,csak hegyesre reszelte a barátnőm,én pedig pirossra lakkoztam.Olyan szexi.-vigyorodott el.Baszki csak karmolj ki vele....
-Az Aud.Mióta vagy te....ilyen....
-Milyen?Felnőtt nő?Vagy arra célzol,hogy szókimondó vagyok?
-Nem gondolnám,hogy szókimondó vagy.-ráztam meg a fejemet majd egy puszit nyomtam a fejére.-Csak nem vagy már gyerek,ennyi.
-Nem is akarok gyerek lenni.
-Sejtettem.-kuncogtam fel.Kihozták a rendelésünket amit egy kínos csend közepette fogyasztottunk el.Miután végeztünk fizettem és vissza mentünk Audreyhoz.
Nem izgatta magát miközben besétált a szobájába vetkőzni kezdett.Én persze minden mozdulatát néztem.Már,ha csak Audreyra gondoltam teljesen beindultam.De őt bámulni...ez sokkal több mindennél.Az ajtónak dőltem és figyeltem ahogy a haját igazgatja.Ezen a ponton nem bírtam magammal.Oda mentem és annyira közel húztam magamhoz,hogy minden pontját érezhessem.A nyakába csókoltam és az oldalára simítottam a kezem.
-Jon...-nyöszörögte miközben a melle mellett haladt el a kezem.
-Hm?
-Ne kínozz...
-Nem kínozlak.-nevettem fel.
-De...
-Mit akarsz?
-Azt,hogy azonnal tégy a magadévá,most rögtön!
-Kérése számomra parancs.-suttogtam és azonnal az ajkaira tapadtam.

Az első dolog ami felébresztett az a napfény volt.A függönyt rosszul húztam be este.Az jobban lefoglalt,hogy milyen módon is mélyüljek el Audreyban.
Oldalra fordultam és megsimogattam az arcát.
-Aud?-suttogtam.Kinyitotta a szemét és elmosolyodott.-Szeretlek.
-

Én is téged Jon.
-Mostmár a csajom vagy.
-Az vagyok.-csókolt a nyakamba és az ölembe mászott.-Haza akarok menni veled New Yorkba.
-Haza jössz velem kicsim.-simítottam végig dús haján.Behunyta szemeit és átölelt.Szorosan öleltük egymást.
-Nagyon hiányoltalak.
-Én is téged.-mosolyodtam el.
-Fáradt vagyok Jon.-súgta a fülembe.
-Tudom Aud.-kuncogtam fel.Tudom mert én tettem ilyen fáradtá.
-Ez mindig ilyen?
-Mi?
-A szeretkezés?Ennyire fárasztó?
-Csak ha ennyire sokszor csinálják.-nevettem fel.
-Ma szerintem maradjunk ágyban.-simított végig a mellkasomon.
-Ahogy akarod.
-Haza akarok menni Jonathan.New Yorkba.
-Haza megyünk.-kezdtem simogatni a hátát.Pár percen belül Audrey elaludt.A karjaimba veszve aludt pont úgy,mint mikor legelsőbbet.Próbáltam visszaaludni én is,de nem ment.Helyette inkább őt figyeltem ahogy alszik.Azt akarom,hogy a feleségem legyen.Azt akarom,hogy egy nap a gyermekeim anyja legyen.Mert basszus ilyen a szerelem.Még azt is kihozza belőlem amit eddig sosem.Talán eddig nem voltam szerelmes.De rá szükségem van.Jobban mint gondoltam volna.Amíg nem volt mellettem egy élő holt voltam.Audrey a gyógyír mindenre.Ő az élet.Ő a fény.Audrey a mindenség.Soha többé nem engedem ki a kezeim közül...

Sok boldog karácsonyt mindenkinek!Meglepetés!Itt az új rész.Remélem mindenkinek jól telik az ünnep.❤🎄💋

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro