Összezárva 1. rész Finálé

Slovakia szemszöge

Reggel felkelve két dolog tudatosult bennem.

Egy, Czech megint a tévét nézheti, ugyanis nincs itt.

Kettő, nem vigyáztam Austriára
és Hungary-ra.

Ez kínos. Remélem nem haltak meg miattam. Vagy valaki miattuk.

Látszólag senki sem volt a házban, így kimentem, hátha ott vannak. Hát...ott voltak...

- HOGY MERÉSZELTÉL ELÁRULNI, TE KIS FÉREG?!?!?!? - rontott Hungary Romaniára, immáron egyedül. Senki sem merte megállítani őket, lehetséges hogy próbálták.

- Halihó, mi történt? - köszöntem, tekintve, hogy semmit sem értek.
- Remek, megszakítod a jelenetet... - közölte unottan Czech Republic.
- Bocsánat, deeee nézhetem én is...? - álltam be hozzájuk.

- AZT HITTEM BÍZHATOK BENNED!!! - nyomta a falhoz Romaniát. - Most persze te fulladtál ki, te dög!

Romania tisztára erőtlen volt, és szinte teljesen elfakult félelmében.
- Elhúzott a maradék vér belőled? - mosolygott gonosziasan, és szinte látszódott, hogy előveszi a hegyes fogait.
- Ezt neked le tudom ellenőrizni~ - közelített felé.

Majd abban a szent minutumban Poland mindenre ráeszmélt, és ellökte Hungary-t Románia elől.

A két harcoló a földön landolt, Romania az erőtlenségtől, míg Hungary a legjobb barátnője által.

- A-azt hittem,...velem vagy...! - csuklott el a hangja. Majd rögtön haragos arcot vágott. - Bár úgyis már elmondott mindent.

- Szóval mindent tudsz, igaz?!
- Én-... - kezdett bele, majd elgondolkodott. - Romania nem mondott semmi olyat ami zavarna!

Hungary átgondolhatta hogy ő értett félre, és egy idióta, vagy Poland a javára hazudik. Olyan arcot vágott, mint aki hatalmas dilemmába keveredett volna.

- Te soha nem hazudtál nekem... - szólalt meg. - De félek megbízni benned.
- Félni mindenki tud... - tettem erre megjegyzést. - Én hát... tudod, főleg tőled félek!
- Én...nos...Austro-Hungary-től félek! - említtete meg az eddig csöndben néző Austria.
- Én a létezés megszűnésétől félek... - segítette fel Hungary-t Poland. Mindenki Czechre nézett, aki csak csöndben a tévé hiányában bámult. A nagy figyelemre viszont felfigyelt.
- Ja, hogy rám is kíváncsiak vagytok? Én attól félek hogy Germany söre jobb lesz mint az enyém... - válaszolt, majd visszafordult, és nézte továbbra is Austria szobájának az ablakát.

- Romania elszublimálódott. - jöttem rá az igazságra. Mindenki Romania hűlt helyére nézett, ami már talán a hidegtől is hűlt lehetett.

- Biztos depressziós lett. - jelentette ki Austria.
Akkor nem is tudtuk hogy mennyire igaza van...

- Ja igen, Węgry... - kezdett beszélni Poland, majd elővett egy mobiltelefont.
- Transylvania mondta, hogy véletlenül tönkretette a régidet, szóval itt a használtam. - nyújtotta oda neki.
- Öhm, kösz, nem tudom... ezeknek nem szokott lenni valami kódja? - nézegette.
- Igen, ilyen rajzolós... egy dupla "W" a kód... De megcserélheted! - mondta egy kicsit akadozva. Hungary elpirult egy kicsit, de hogy ne vegyék észre, elkezdte igazgatni a kötését.

Persze rajtam nem foghat ki~

Na nehogy elkezdjem, mert megőrülnek... Deeeeee máshogy alakult...

- Úúúúúú~ - kezdtem megőrülni, amire elkezdtek ők mérgükben gőzölögni. Ezt tanúsíthatom, hiszen tél volt, a fújást is látni lehetett.

A következő pillanatban jöttem rá, hogy a fényképező gépet visszaadtam Czech Republicnak. Tehát hamarosan újabb fotóalbumot csinál arról, ahogyan menekülök random szárnyasok elől.

Miután elkészült Czech utolsó műve is, mindent megtudakoltam, hogy mi történt Austro-Hungary-val

Hát nekem kellett volna tudnom, ugyanis nekem kellett volna vigyáznom rájuk. Szívás.

- Kicsit sajnálom Romaniát. Azt hittem hogy elmondta az egyik titkomat, amit nagyon féltek. Tehát Romania majdnem megszívta...! - viccelődött Hungary. Örültünk hogy semmit se változott, mert nem akartunk egy szcihopatával egy házban ideiglenesen élni.

Fenti kép is spoiler a következő részekhez!

Remélem senpai is örülni fog neki, és nem cseszem el!
•w*

Plusz firka: