Szilveszter utolsó órája
Szilveszteri rész
Poland szemszöge
Miután Romania, és Hungary abbahagyta Slovakia üldözését-...na rendben, részletesebben, mert ezt megéri!
- Végre együtt dolgoznak! - mondta Austria, aki már feladta a himnusz felmondásának tanulását.
- GYERE VISSZA, TE GYÖKÉR!!!! - rohant Hungary.
- Előbb-utóbb úgy is sarokba szorulsz!! - követte Romania. Slovakia messze járt, majd hirtelen az útjába került:
Czech Republic.
Czech nemhogy a segítségére sietett volna, kikapta a Slovakia zsebében lévő gépet, és csak utána ment arrébb egy centivel.
Slo' rájött, hogy gyorsabb lenne, ha inkább kikerülné Czech-t. Ezért meg is tette. Majd látta, hogy ez nem fog örökké tartani. Ezért amint eszébe jutott egy terv.
Közben nem vette észre, hogy Czech eszeveszettül kattingat, pedig azért volt annak vakuja.
Slovakia nekirohant a legközelebbi emberhez, jelen esetben hozzám. Majd még jó pár embert beleszámítva. A végén Czechhez is odarohant, de Czech megállította, így Slovakia a földön végezte. Slovakia Czech lábát fogta, a "ments meg!" arccal. Majd megint rájött a legjobb aranyköpésére:
"Ha valakit nem érdekelsz, ne erőltesd rá!"
Így került Slovakia a sarokba.
(jó éjszakát gyerekek, Slovakia vámpírok álltal halt meg.)
- Most megvagy~ - jelentette ki Romania, tipik kaján mosollyal.
- Add ide a képeket, és azzal megúszod, hogy szíjat hasítok a hátadból, hogy felakasszalak, és megidézzem a Fanyűvőt! - közeledett Hungary. Majd neki repülve ugortak rá.
- Héhéhééé, elhiszitek hogy nincs nálam? - tolta el őket. Elkezdték átvizslatni Slovakiát.
(😏)
- Semmi. - mondta Hungary.
- Akkor-... - akadt meg Romania, és végignézett rajtunk. Senki se értette, mit néz Romania, majd rájöttünk. Azért mert Slovakia azoknak adhatta, akinek neki ment. Cseles.
És vajon kinél volt?
Persze hogy nálam. Az egyik. De persze nem árultam el senkinek. Aranyosak, hogy összedolgoznak.
Mindenkinek utána kellett néznie, hogy véletlenül nincs-e valakinél.
A végén elveszettnek tituláltuk a fotókat, Romania, és Hungary hátrányára, vagy előnyére.
Hungary viszont említette, hogy ha már lehetünk emberek, miért nem használjuk ki? Végülis, az előzői más helyen bukkantunk fel csak hiba volt.
Persze hogy mindenki a Semmi alján termett, miután megemlítették ezt. Meg persze, nem mindennap lehet ember az ember, házzal, meg tóval, ha egyszer ország.
- Tehát ez az a hely...! - néztem körbe.
- Van tóóóóó!! - akadt meg a szeme Hungary-nek egy nem túl nagy tavon. - csinálunk hidakat rá?
- Szerintem egy is éppenhogy elférne. - ábrándította ki Lithuania. Erre egy kicsit elszontyolodott, de majd úgyis meg fogja oldani.
Később egyre több ország jött, mire feleszméltünk, már csak negyedóra volt éjfélig. Majd Hungary rájött, hogy a levelező társától, Japantól kapott tűzijátékot, aki a barátjától, Chinától kapott még régen. Igazából nem tudom, mire lenne jó, de Hungary megtalálta a lehető legveszélyesebb dolgot.
Csak rá kellett néznie az azóta alvó Romaniára.
Összegezve, összerakta a kettő dolgot, és Czech újabb műve, egy kicsit égett Romania repül az égen, miközben szikrák szóródnak az égen. De sajnos ez volt az utolsó kép, amit csinálhatott, ugyanis elfogyott a poliészter gépből. (Azt nem tudom igazán, hogyan kell írni)
Czech elégedetten adta oda az üres gépet, amit Slovakia "boldogan" elfogadott. Romania ezt az egészet nem tudva repült vissza, miután megreptette Hungary-t, persze.
- Egy perc van! Valaki szeretne pezsgőt? - kérdezte Germany. Hungary persze jött, de nem kérhetett sokat, mivel ahogy tudtam, Hungary a kedvencéből is akar.
Mindenki leült, mert Hungary szerint ezzel jelet adtunk Asia országainak, hogy itt vagyunk, és látunk. Állítólag nincsenek messze tőlünk, így ők is megünneplik nekünk az újévet. Illetve Russia Karácsonyát, ahogy tudtam.
Majd egy olyan dolog történt, ami sokként ért. Hungary átölelt, és rádőlt a fejemre.
Kicsit elpirultam, hiszen ez a személyes körzetem, és nem hinném, hogy Hungary ne foglalkozna-e ezzel. A másik opció, hogy lesz*rja.
Mire észbe kaptam, már az egész évet sokban tölthettem, ugyanis már mindenki a sajátos foglalkozását csinálta, amit szilveszterkor szokás. Hungary csak üllt, de hallottam, hogy suttogja a "Hynmuszt", Germany, és egyéb országok koccintottak, Asia országai meg megünnepelték a mi újévünket egy kis előadással, Sweden valami játékon tüzijátékozott, Finland nézte őt, UK elment France társaságával, hogy meglátogatják a fiukat, Amerikát.
Ahogy láttam, később Russia ugyanabba az irányba tartott.
Slovakia anyósnyelvezett, és rohangált össze-vissza, Czech a homlokát fogta, látva az idősebb bátyját, Austria meg megoldotta a Himnusza éneklését, hogy nézte a szöveget, a maradék szláv-vér meg beszélgetett, Moldova nézte Romaniát, Romania aludt.
Elkezdődött egy olyan év, ami már az elején zavaros volt.
És ki tudja még, mit fog történni...
Boldog újévet, kedves olvasók!
Végzet
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro