(A fenti rajzot kértem egy aminós cseh lánytól, akinek haTTTalmas fanja vagyok, ő meg megalkotta. Ha ezt valaha is bármilyen úton látja is, akkor:

Thanks! You are awesome Sailor Finska! :3)
(Van YT csatornája, azt hiszem "Just a random girl" néven találjátok!)

Transylvania szemszöge

- Eh, Czech, van egy érzésem hogy ezt megmagyarázod. Ha mégsem, kötelező lesz elmagyaráznod. - mutattam a testvérem lábát szorongató Romaniára.
- EhehEh, cshak odhtam egy kisz drÓgott nheki me' khértt. - fordult felém. - phár óra múúlvha múlik ah hhhatásha, thüzhkiz thündhér!
- Még mindig nem vagyok tündér, hanem vámpír, de a leggyakrabban Transylvaniának is hívnak. - tisztáztam vele.
- Ohh, okhÉ Traszííílvanhia! - majd ő is ledőlt a földre. Na ilyenkor a legjobb lelépni.
Ha itt meghal, ne mondják hogy én nyírtam ki!

Az a pár óra míg nagyjából rendbejöttek, volt úgy három, de gyötredelmes volt. Romania szószerint az ablakokon keresztül közlekedett, nem tudom hogy pontosan hogyan, de láttam, Hun is látta, mindenki látta. Czech megvolt a szobájában, nem kavart sok vizet.

- Oké, Romania, most elmondom, hogy az alatt hogy azt mondtam "ismerkedjünk meg az itteni élettel" azzal nem arra céloztam hogy valaki elmenjem egy drogboltba "császtok cserépedények", majd mindenkit megkínál vele! - tisztázta Austria, miközben Romania a földön kúszott. - Erre azt értettem hogy válasszunk emberi nevet magunknak, legyünk a légkörükben, és próbáljuk megérteni őket. Esetleg lehetnék utcazenész is, azt megjegyezném.
- Bármilyen emberi név lehet? - kérdeztem.
- Bármilyen ami tetszik. - helyeselt.

- Akkor én "Erzsébet" leszek, az olyan szép név! - ejtettem egy mosolyt. - Hé Magyar, milyen vezetéknevet használsz?
- Én...ehm, a "Székely" tetszett nekem, meg persze gondoltam rád... - válaszolt.
- Heh, Hééédi~ - suttogta Slovakia
- Nem is rossz. Megjegyzem. - majd kinéztem az ablakon.
- Heh, Bőőőzsi~ - suttogta széles vigyorral ismét Slovakia.
- Én már természetesen tudom a nevem, csak vezetéknévvel kell sok testvéremmel eggyetérteni. - közölte Austria. - Ami bizonyos okok miatt biztos nem a "H" betűs vezetéknév lesz. De amúgy a "Paulra" gondoltam.
- Heh, Paaali~ - folytatta Slovakia idegőrlően.
- Nos, igazából én nekem is van valami "emberi nevem", a "Rares" tetszett nekem, Hun meg vezetéknévnek a "Tepest" mondta, és bevallom, nem hangzik hülyén... - felelt Románia is.
- Heh, nem tudok semmi becenevet ezzel, de elég perven hangzik~ - cukkolta Slovakia.
- Megtennéd hogy csöndben lennél, és inkább te is lennél ennyire kreatív? - kezdett kicsit szipogni Austria.
- Ehm, nálam ez bonyolultabb, meg amúgy is, miért kéne pont most..?

- Ha előbb szóltatok volna, már rég kerestem volna magamnak nevet, és veletek jöhettem volna... - duzzogott telefonon keresztül Slovakia.
- Így jártál, könnyű kitalálni magadnak egy nevet, te miért nem tudtál? - forgatta meg a szemeit Czech. - Örülj hogy legalább felhívtalak hogy lássad amit mi is élőben.
- De az mégsem ugyanaz! Bezzeg Transzi kutyája jöhet. - akadékoskodott. Eskü most olyan mint egy lázadozó tinilány. Csakhogy egyik sem illik rá.

- Egresnek van neve, és ő egy puli, másik meg hogy ne nevezz "Transzinak"! - szóltam vissza, és az ölembe vettem a mellettem szaladgáló Egrest, nehogy eltévedjen és összeszedjen dolgokat.
- Aaahhw, oké, nem tudok erre a kölyök kutyára haragudni! - jelentette ki.
- Ohhohó, ott egy italbolt! - szúrta ki Hungary, és már megindult volna, de eszébe jutott valami. - Oh, oda nem jöhetnek be tizennyolc alattiak. Poland meg egy tizenkét évesnek néz ki körübelül...
- Ez egy ok Hungary. A másik hogy csórók vagyunk. - tette hozzá Poland. - És ahogy látom, nem figyelnek ránk nagyon akkor sem ha az igazi nevünket mondjuk...
- Igaz, mindenki mostantól az állnevét használja! - figyelmeztetett minket Romania.
- Igenis Rares, ez egy jó ötlet! - mondta Ausztri- vagyis, Paul is. Fhú, ezt meg kell szoknom majd...

- Nos, ez az emberekkel való élet nem tűnik olyan sikeresnek, mondhatom... - Hunnak igaza volt. Néhány furcsa nézés a kutyámra, meg némi csöves kéregetésénél nem jutottunk tovább. Szegény hajléktalanoknak meg még semmit sem tudtunk adni. De azért figyelmeztettem őket a Kőbányai fantomról, csak hogy nem értették. Biztos nem épp Hungary földjén vagyunk, egyértelmű ha nem értik a magyart. De annyit érzek hogy ez valami közép-európai hely.
- Menjünk vissza? - kérdeztem.
- Legalább volt egy kis sikerélményünk, szóval ja... - vont vállat Austria, bár hangzódott hogy elérzékenyült.

- Visszajöttetek! - karolta át Slovakia a legtöbbünket, és csak elég sok idő múlva engedett el.
- Ennyire hiányoltál? - szuszogtam.
- Egen... Mivel idehoztam még jó pár haverunkat! - élénkült fel.
- Ehm...pontosan kiket? - rossz volt megkérdezned Hun. Érzem hogy rossz volt...
- Oh, csak Americát, meg akkor Russiát, Lithuaniát, azzal az erővel meg Japant Vezzel, Estoniát Finlanddal, Finlandot Swedennel... - sorolta, majd rémülten lassan megállt.
- Minek neveztél Slovakia? - suttogta mögötte Vezlania para arccal.
- Vez, állj le! - rohant Lithuania feléjük, ezzel felénk is, majd nekiütközött Vezlaniának, és vele együtt Slovakiának is, mire felborultak mind. Az egészhez meg odajött Egres, és nyalogatni kezdte Vezlania és Lithuania arcát. Slovakia arca viszont a földe vájódott, és nem is tudott felkellni amíg a páros le nem száll róla...

758 szó.

Ez aztán jó sok munka volt... De egész hosszú is lett, szóval megérte!

A Nyeh legyen veled!