Slovakia szemszöge

Új nap a saját ágyamban. Furcsa. Japan miatt szoktam kint aludni, de ez most csak egy opció. Akkor mindig kizárásos alapon az maradt meg hogy az ablak alatt aludjak.
És ahogy látom, jobb is hogy nem kint aludtam. Poland és Romania mostanában gyakran van hogy összekapnak, és ma reggel is így gondolták hogy nem lenne nekik olyan rossz egy kis bunyó. Általában Romania kezdeményezi, de visszacsapóként Poland is szokta cukkolni.

Régen ez máshogy volt, pontosan fordítva. Romanián is látszódik hogy nem igazán akar harcolni, csak ez egy része lehet valamilyen tervében. Az hogy pontosan mihez van ez, senki se tudja. Talán igazából csak én sejtek valamit, kitudja.

- Hé, Slo'! - ütötte meg rgy kicsit a vállam Czech. - Ne bámulj már ki, tökkelütött!
- Mi bajod van? - fordultam felé.
- Több is van. Egy, mi bajuk van Polandnak és Romaniának? - kezdte.
- Hát, úgy tűnik hogy csípik egymást! - poénkodtam még a Huntól lopott viccemmel. Bár sokat lopok tőle meg Czechtől.
- Azt látom, de nem fog Hun örülni ha Poland retkesen és horzsolásokkal fog eléjönni, ugye ezt sejtetted te is?
- Nem hinném hogy ezért a nyakába ugrana, igaz.
- A másik meg a tegnap!
- Mi van vele? - vigyorogtam, mintha nem tudnék semmit se a tegnapról.

- Senkinek. Egy. Szót. Sem! - emelte ki a végét.
- Persze-persze, bennem ugye bízhatsz...~
- Slo', komolyan, ha csak annyit mondassz hogy...olyan dolgot csináltunk Hungary-val, azzal csak annyit fognak megérteni! Az egész mondandómat meg nem tudnád leutánozni, mert [^^"]rvára nem figyeltél másra. - próbált komoly hangvételt felvenni.
- Rendben, ezt elmondom Japannak hogy ne mondjon el semmit, majd nyugodt lehetsz!~ - vettem elő a telefonomat. Éééééss, három, kettő, egy...
- ROHADÉK, TE AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL TOVÁBBADTAD?!?!?!?? - ordította le a fejem.
- Hun engedélyét kértem. - mentettem meg magam több ordítástól.
- K-...igazán? Ennyire engedékeny lenne...? - futott át a fején a gondolat hogy most józan-e Hungary.
- Pedig megengedte. Csak azt mondta, hogy ha eljutt egy másik kontinens fülébe hogy meleg, kicsavarja a fejem, és díszként feltűzi.
- Oké, ezt el tudom hinni.... - gondolta végig. - Szerintem állítsuk meg Polt és Romaniát, nehogy halálra verjék egymást.
- Mivel?
- Talán azzal hogy Hun nem lenne jóba ha véresen és foltosan látná mindkettőt...

- Hé, hé, országok! - rohantunk ki hozzájuk.
- Mi az? Valami rossz történt? - állt rá Romaniára fél lábbal Poland, mire az alatta lévő megnyikkant.
- Ti vagytok a baj, mégis mit gondolna Hun ha így látna titeket? - vetettem be Czech trükkjét.
- Hát...azt hogy én kezdtem...? - kérdezett rá Romania.
- Ugyanazt tenné mint mindig amikor mocskos vagyok? - folytatta Poland.
- Oh, én mindig mocskos vagyok~ - vigyorgott Romania.
- Talán, de pont ezekért most hagyjátok ezt abba, mert mit gondolna ha épp mozgássérültre veritek egymást, vagy...vagy halottra! - túloztam egy aprót.
- Eh...talán tényleg jobb ha mára ezt már hagyjuk... - emelte le a lábát róla Poland.
- És most hadd tisztítsunk meg titeket! - válaszoltam erre.
- Várj, mi? - kérdezte Czech. - Miért jó neked az ha mi fogjuk magunkat és teleköpött zsebkendőkkel töröljük őket le?
- Mert megtehetjük! És mert shippelhetem őket közben... - tettem hozzá.

- Ez nekem annyira megalázó... - nyüfögte Romania, miközben zsepivel az orrát töröltem. Czech meg Polandot vette igénybe, de kifelyezetten csak azért, mert megkértem.
- Figyelj Romania, látom jól hogy nem akarsz harcolni Poland ellen, akkor miért teszed mégis? - kezdtem a karját törölni. Volt rajta pár vágások után maradt heg, de nem mind hasadt fel.
- Hát...utolsó májusi napon, Vasárnap, intézzétek el Polandot hogy ne aggódjon Hungary miatt, kérlek. - válaszolt ennyivel.
- Biztos... - vontam meg a vállam, majd már a Switzertől lopott fertőtlenitőt csepegtettem pár felszakadt sebére. Bezzeg Czechnek ez nem szükséges...

573 szó.

Oh wháó, egy korai rész? Igen, mert feszült vagyok hogy baj lesz a telefonommal!

Ugyanis reggel elég furcsán viselkedett, így már most gyorsan írtam részt, mielőtt meghal.
Szóval ha már nem jön naponta rész ebben a hónapban, akkor ez a könyv valószínűleg meghalt a telómmal egyetemben.
:'<

De ne aggódjatok, az utolsó részen kívül ilyen haszontalan változatlanságot készültek volna eleve.

A nyári kötetből meg három rész majdnem kész is van, szóval nem kell félni, nyáron ugyanúgy posztolnám ezt a maradék hármat, aztán meg már a telefonom döntse el hogy lesz-e több, vagy sem.

Tudom, nagyon szomorúan zárom ezt a részt, de tisztáznom kellett veletek ezt, nehogy azt higyjétek hogy komolyan meghaltam.

A Nyeh legyen veled!